Korábban nem fordult elő, hogy lenne egy európai kérdés, amely csaknem mindenhol meghatározza az EP-választás kampányát, de most a migráció ilyen ügy lehet – mondta Gulyás Gergely az Országgyűlés külügyi bizottságának keddi ülésén, melynek napirendjén a kormány Európa politikája és a magyar-német kapcsolatok szerepeltek. Mint mondta, Németországban korábban elképzelhetetlennek tűnt, hogy a nagy pártok koalíciójának ne legyen nagyon nagy többsége, mégis ez látszik, és az EP-ben is hasonló lesz a helyzet.
Azt kiemelte, hogy Magyarországnak Németország a legstabilabb és legfontosabb politikai és gazdasági szövetségese, és bár „sok kérdésben van egyet nem értés”, kölcsönös érdek a jó együttműködés.
Az elkövetkező időszakban a baloldal várhatóan gyengülni fog, mert sosem állt ilyen rosszul Európa nagy államaiban, mint most – prognosztizálta a kancelláriaminiszter.
Az ülésen több ellenzéki képviselő is megkérdezte, hogy Gulyás Gergely hogyan látja Magyarország geopolitika irányultságát, melyik „civilizációhoz” tartozunk? A miniszter azt mondta: Magyarország EU-tagsága nemzeti érdek, és a NATO képes a legnagyobb biztonságot szavatolni, így helyes döntés volt csatlakozni ezekhez az integrációkhoz.
Túlzott az orosz befolyás, nekünk ennél visszafogottabb orosz jelenlétre van szükségünk, ezt Orbán Viktor mondta 2007-ben egy amerikai útja során, de a német politika is aggodalommal tekint a túl szoros orosz-magyar kapcsolatokra – vetette fel a meghallgatáson a bizottság szocialista alelnöke, Mesterházy Attila. De egy másik 2008-as Orbán nyilatkozatra is emlékeztetett, eszerint nekünk nem terem babér Keleten, ott csak kiszolgáltatottság és alávetettség van.
Gulyás Gergely a túlzott orosz befolyással kapcsolatos vádakra azt válaszolta, hogy most is ugyanazt gondolják, mint akkor, és nem ők tehetnek arról, hogy akkoriban egy kritikátlan oroszbarát kormány volt, a Gyurcsány-kormány időszakában, amikor a miniszterelnöki rezidencián simogatta Gyurcsány kutyáját Putyin. „És akkor arról már nem is szeretnék beszélni, mert erősebb szavakat kellene használnom és megiscsak a diplomáciához szokott külügyi bizottságban vagyunk, hogy a nemzetbiztonsági szolgálatok tekintetében miként állt Magyarország szuverenitása és függetlensége a Gyurcsány-kormány időszakában, és ehhez Oroszország kapcsolódott-e, s ha igen, milyen formában” – tett egy határozott utalást a kancelláriaminiszter, de ennél tovább nem ment.
Orbán Viktor akkori, a Gyurcsány éra orosz kapcsolatait támadó szavait Gulyás Gergely „mérsékeltnek, visszafogottnak és higgadtnak” nevezte, ami szerinte az adott helyzetnek maximálisan megfelelő értékítéletet tükrözött akkor. Szerinte az „orosz barátság” vádnak semmi alapja nincsen, túl azon az általános törekvésen, hogy Magyarország békés és jó viszonyra törekszik a világ valamennyi országával – állította, hozzátéve: Magyarország a szövetségi rendszerben elfoglalt helyét a NATO-és az EU-csatlakozással kijelölte. És szerinte, ahogy az egész világ korrekt gazdasági együttműködésre törekszik Kínával és Oroszországgal, ez Magyarországnak is érdekében áll.
Mint mondta, emlékszik, hogy Medgyessy Péter hogy ünnepelte magát a kínai kapcsolatok helyreállításáért és az „orosz kapcsolatok reneszánszának a visszahozataláért” – fogalmazott. Arra, hogy a németek is rosszallják a szoros orosz-magyar kapcsolatokat, Gulyás Gergely azzal reagált: „ez gyökeresen téves”.
A német sajtót nem érdemes a valóság megismerésének a szándékával olvasni, az nem egy olyan sokszínű sajtó, mint amilyen a magyar – hangoztatta, mire az ellenzéki képviselők hangosan felnevettek. Gulyás Gergely szerint nem kellene ezen nevetniük, mert amikor a 16+1 találkozó után a Keletre fordulás vádja a német sajtóban megjelent, valaki megírta, hogy Németországnak egyedül mintegy háromszor akkora a külkereskedelme Kínával, mint a másik 16 országnak együttesen.
„Én nem akarok a sajtószabadság miatt aggódni, önök szoktak”
– mondta a szavain mosolygó ellenzéki képviselőknek, hozzátéve: ha aggódni akarnak, nem velünk kell kezdeni. „Ami pedig a külpolitikai újságírást illeti, ott nem érdemes tanulni német barátainktól, akik a politika legitimáció nélküli alakítóiként viselkednek”.
Az Egyesült Államok és Trump kapcsán az ellenzéki megszólalásokra reagálva Gulyás Gergely azzal vágott vissza: sokan sokféleképpen vélekedhetnek az amerikai elnökről, de azt a történelmi érdemét – ami szerinte mindent fölülír – senki nem vitathatja el, hogy neki köszönhető, hogy Hillary Clinton nem lett az Egyesült Államok elnöke.
A két orosz fegyverkereskedő kiadatásával kapcsolatban elmondta a hivatalos kormányzati verziót, és „halkan megjegyezte” azt is: az elmúlt években 9 alkalommal kért Magyarország kiadatást az Egyesült Államoktól és nyolc esetben megtagadták. Nagyhatalom az USA, „nem törekszünk egyenlőségre, tisztes vereséggel beérjük, de 8-1 az állás pillanatnyilag” – tréfált Gulyás Gergely a külügyi bizottság ülésén.
Mesterházy Attila kérdésére, ami a Fidesz Európai Néppártból való kizárásának a lehetőségére vonatkozott, beleszőve a kérdésbe a lex CEU és a Stop Soros visszavonását, mint korábbi néppárti feltételt – és Manfred Weber csalódottságát a CEU Bécsbe költözése miatt -, Gulyás Gergely kijelentette:
a Fidesz számára fontos a néppárti tagság, „de nem fontosabb, mint a Néppárt számára a mi tagságunk”.
Mi az EPP legerősebb pártja vagyunk, szívesen segítünk abban, hogy a Néppárt pedig Európa legerősebb pártja maradjon. De a néppárti tagságért nemzeti érdekeket, alapvető európai értékeket feladni nem vagyunk hajlandóak – közölte.
A migráció és az őshonos kisebbségek viszonyára vonatkozó kérdés megválaszolásakor a kárpátaljai magyar kisebbség kapcsán bírálta Brüsszelt és az Európai Bizottságot, amiért a nyelvtörvény vitában nem álltak mellénk, holott – mint mondta – alapvető emberi jog, hogy valaki a saját anyanyelvén tanulhasson. E ponton a miniszter a jóindulatot is szóba hozta ugyan, de „félfasiszta” jelzővel illette az oktatási törvénymódosítást, melyet az ukrán parlamenti többség elfogadott.
Mesterházy Attila azt is szóvá tette, hogy a kormány szinte minden kérdésben Brüsszelt teszi meg bűnbaknak. Gulyás Gergely ezzel kapcsolatban a bizottsági ülésen egy gondolatmenet végén azt is kijelentette: „Brüsszel nem Moszkva”.