Közzétették a világszerte 72 országban, több mint félmillió középiskolás bevonásával készült PISA-kompetenciafelmérés eredményeit. Az idén első alkalommal vizsgálták a diákok együttműködését, együtt gondolkodását. A Case Solvers szakmai elemzését a 24.hu közölte. A legújabb PISA-felmérés eredményei alapján kijelenthető, hogy a matematika, szövegértés és természettudomány után a kollaboratív problémamegoldás nevű modulban is rosszul teljesítenek a hazai diákok. Ez utóbbit, idén először, változatos feladatokon keresztül vizsgálták a felmérésben: az egyikben például a diákoknak két mesterséges intelligencia csapattárssal kellett chaten kommunikálva megválaszolniuk kérdéseket egy kitalált országról, miközben a gépek folyamatosan nehezítették a közös munkát.
Az újonnan bemutatkozó modulban a régióban a rosszul teljesítők között, világszinten pedig messze az átlag alatt vagyunk.
Igaz, korábban sem volt jó a helyzet: a háromévente végzett világszintű kompetenciamérésben az OECD-átlag alatt teljesítettünk szinte mindig, de az eredményeink nemhogy nem javultak, a lemaradásunk csak nőtt. Tavalyról ismeretes, hogy a 2015-ös teszten matematikából, szövegértésből és természettudományos kompetenciákból is gyengébben teljesíttek a magyar diákok, mint 2012-ben.
A világ élmezőnyében most is ott vannak a kelet-ázsiai országok, az angolszász országok pedig a szokásosnál jobban teljesítettek, vélhetően az iskolában gyakori csapatmunka miatt. Ebben a modulban is jók voltak a sokszor hivatkozott finnek vagy az elmúlt években felzárkózó észtek. Általában véve elmondható, hogy a gazdagabb országok jobb eredményt értek el a felmérésben, de az észt példa rávilágít arra, hogy a hozzánk hasonló helyzetű országokban is lehet sikereket elérni.
Szingapúr 561 ponttal vezeti a listát, az OECD-átlag pedig 500 pont, ám a magyar diákok mindössze 472 pontot értek el. A kelet-európai, illetve posztszovjet országok közül előttünk van Észtország (535), Szlovénia (502), Csehország (499), Lettország (485) és Horvátország (473) is. Mögöttünk Litvánia (467), Szlovákia (463) és Bulgária (444) végzett a mért államok közül.
Az OECD számításai alapján lényegesen (10 ponttal) a gazdasági potenciálunk alatt teljesítünk. Ám ha a kiszámolt 10 ponttal többet értek volna el a magyar diákok, még akkor is elmaradnánk a csehektől, a szlovénoktól és az észtektől is, azaz a régióban több versenytársunk messze jobban teljesít. Ez arra enged következtetni, hogy ezek az országok gazdasági erejükön felül teljesítenek az oktatásban.
Elvéreztünk a tehetségek megtartásában is
A vizsgált 63 országból idén 3 helyezést rontva az 54. helyre került Magyarország az IMD tehetségrangsorában, ami az alapján állítja sorba az országokat, hogy milyen hatékonysággal képesek becsalogatni, illetve megtartani a tehetséges, magasan képzett munkavállalókat. Az első helyezett Svájc lett, őt követi Dánia és Belgium, emellett az is Európa dominanciáját jelzi, hogy az első 15 helyből 11-et a kontinens országai foglalnak el. Az erről szóló összefoglalót a Portfolio.hu közölte.
A svájci székhelyű Institute for Management Development (IMD) minden évben készít egy olyan jelentést, amelyben 63 országot rangsorol azok tehetségvonzó képessége alapján. A mögöttes elv egyszerű:
minél hatékonyabban képes egy ország a munkaerőpiacára csábítani, illetve megtartani a képzett munkaerőt, annál sikeresebb lesz hosszú távon. Az IMD 2017 jelentésében Magyarország három helyezést rontott tavalyhoz képest, ezzel pedig a 63 országból az 54. helyre került. 2013-ban még 41. helyen álltunk, azóta évről évre lejjebb csúsztunk.
Vonzóképességünk miatt teljesítünk ilyen rosszul. Azon belül is – az alkomponenseket vizsgálva – az agyelszívás (vagyis a tehetségek más országok általi elcsábítása), a munkát terhelő magas adók, illetve az alacsony munkahelyi motiváció Magyarország három legnagyobb problémája, ezekben a mutatókban ugyanis 63., 62. és 61. helyen állunk.
Régiós versenytársaink közül Litvánia (33. hely) és Lengyelország (34.) állnak a legelőkelőbb helyeken, igaz, tavalyhoz képest ők is sokat rontottak. Bulgáriának (58. hely), Horvátországnak (60. hely) és Romániának (61.) még nálunk is nagyobb kihívást jelent a tehetséges, képzett munkaerő megtartása.
A lista legelején nem változott a helyzet 2016-hoz képest: Svájc továbbra is első, őt követi Dánia és Belgium. További érdekesség, hogy az ezt követő 7 helyen szintén európai országok találhatók, a 11. helyen álló Kanada az első nem európai állam.
atv.hu