Orbán Viktor miniszterelnök múlt pénteken meglepő kijelentést tett a Kossuth Rádióban: szerinte
katonai beavatkozással kell megfékezni a migránsinváziót Líbiában.
Mint a kormányfő elmondta, a visegrádi négyek már ki is kifejezték csatlakozási szándékukat a német és olasz néppárti belügyminiszterek erre vonatkozó javaslatához.
Úgy vélte, hogy ahol a több régióra szakadt észak-afrikai ország vezetése nem kér az EU segítségéből, ott katonai akciókat kell végrehajtani.
Erről egyébként már egy júniusi uniós csúcson is beszélt a miniszterelnök, de egyedül maradt felvetésével. Paolo Gentiloni olasz kormányfő „lehetetlen ötletnek” nevezte magyar kollégája felvetését, amikor a V4-ek hozzá intézett, és az olasz határok mielőbbi lezárását sürgető levelére reagált közleményében. A jobboldali Forza Italia szenátora, Maurizio Gasparri viszont megvédte Orbánt, mondván: „jó megoldás” a kapuk bezárása és a probléma helyben történő kezelése.
Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója az M1 aktuális csatornán konkretizálta főnöke szavait, amikor kijelentette:
más országok mellett hazánk is európai hadsereg létrehozását javasolta az uniónak, hiszen olyan biztonsági kérdéseket kell megoldani, amelyekhez nem rendőri, hanem katonai fellépésre van szükség.
20 százalékkal többen jönnek
Mindeközben Gérard Collomb francia belügyminiszter 800 ezerre becsülte azoknak a számát, akik jelenleg Líbia partjainál arra várnak, hogy a Földközi-tengeren csónakokkal átkelve próbáljanak meg eljutni Európába. De az illegális migrációval foglalkozó stratégiai elemző központ, a GASIM értékelése szerint is Líbia az unió felé irányuló illegális migráció legfőbb csomópontja, ahonnan idén eddig 90 ezer menedékkérő érkezett Európába.
A tavalyi adatokhoz képest tehát nemhogy csökkent volna, hanem az ötödével növekedett a beáramlás intenzitása.
Líbiában a NATO 2011-es beavatkozása óta uralkodik káosz: a Tripoli központtal működő nyugati és a Bengázi köré tömörülő keleti tartományok között is katonai konfliktus dúl, de jelen van a térségben az Iszlám Állam és több fegyveres gerillaszervezet is. Amerika északon tisztogat, az oroszok keleten rendezkednek Halifa Haftar tábornok oldalán, aki talán éppen ezért sem fogadja el Fájez esz-Szarrádzs 2016. márciusában, Tripoliban felállított egységkormányát.
Törékeny béke
A hét elején Emmanuel Macron francia elnök hozott tető alá egy fegyverszüneti megállapodást a riválisok között Párizsban, amely előfeltétele lehet egy helyi parlamenti választásnak, s így a központosított új hatalom migránsinváziót feltartóztató intézkedéseinek is. Az ENSZ támogatását maga mögött tudó Fájez esz-Szarrádzs miniszterelnök Franciaországból Rómába utazott, ahol líbiai vizekre küldött hajókat kért Olaszországtól az embercsempészet elleni harchoz.
Az olasz parlament augusztus elején dönt a kérelemről, ám Róma már be is jelentette, hogy hat hajót küld az észak-afrikai ország parti őrségének megsegítésére. A Corriere della Serra című napilap szerint ez legalább ezer olasz szakember bevetését jelenti, akik a hajók mellett repülőgépeket, helikoptereket és drónokat is irányítanak majd.
Előbb a káoszt rendezzék
Ami Orbán Viktornak az európai haderő beavatkozására vonatkozó megjegyzését illeti, az atv.hu által megkérdezett Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő szerint nem új keletű felvetésről van szó, és a hazai reakciók – mint például a Jobbiké – félremagyarázták annak tartalmát, hiszen
a kormányfő nyilvánvalóan nem a magyar hadsereg bevetésére gondolt, hanem egy olyan NATO vagy EU-s műveletre, amelyből hazánk tagállamként venné ki a részét.
Ennek azonban egyelőre nem adottak a feltételei – állítja a külpolitikai szakértő –, mivel Líbiában jelenleg nincs együttműködő állami vezetés.
Első lépésként arra volna szükség, hogy a három részre szakadt ország területi kormányait kibékítsék, majd az új vezetés ellenőrzése alá vonva a hadsereget, Egyiptom segítségével felszámolná az Iszlám Állam befolyását a térségben.
Gyarmati István szerint ezt követően lehetne csak NATO vagy uniós erőket telepíteni a térségbe és a migránskérdésre koncentrálni.
Senki sem akar háborút
A lapunknak nyilatkozó Kis-Benedek József nemzetbiztonsági szakértő egyelőre szintén nulla esélyét látja annak, hogy létrejöjjön egy Orbán Viktor által is említett uniós katonai összefogás. Kis-Benedek
az előfeltételek között említette, hogy Líbia katonai segítséget kérjen az EU-tól a tarthatatlan migránshelyzet kezelésére.
Akkor ugyanis megszülethetne az az ENSZ határozat, amelyet az unió megfelelő szerveinek határozatai követnének, majd a tagállamok külügyminisztériumai tehetnek politikai vállalásokat, végül pedig megtartanak egy „force generation” konferenciát, ahol a tagállamok megteszik felajánlásaikat és vállalásaikat a részvétel mértékét illetően.
A szakértő azonban azért is kételkedik egy ilyen logikus forgatókönyv megvalósulásában, mert
annak idején, amikor a britek és a franciák megtámadták az észak-afrikai országot, „kifelejtették a buliból” Oroszországot, amely így biztosan megvétózna egy vonatkozó ENSZ határozatot,
és Kínát is ebbe az irányba befolyásolná. Ennek hiányában pedig egyik európai ország sem menne bele abba, hogy katonai erővel jelenjen meg a térségben, mert az elhúzódó háborúhoz vezetne, amit a tagállami vezetők odahaza nem tudnának „eladni”.
Trumpnak van elég baja
Mindez azonban egy hipotetikus felvetés mindaddig, míg Líbiában káosz és polgárháborús állapotok uralkodnak – mondja Kis-Benedek József, aki jelen körülmények között nem látja garantáltnak a szövetséges erők biztonságát, pláne, hogy a történelmi előzmények okán nem is szívesen látják őket Afrikában. Ami pedig az amerikai részvételt illeti, a Trump adminisztrációnak van elég baja más térségekkel, és az USA Kadhafi megbuktatásába se akart volna beleszólni, ha az angolok és a franciák reálisan mérik fel katonai potenciáljukat – tette hozzá a szakértő.
Szavazzon itt a Nap Kérdésére