Jeszenszky Géza, az Antall-kormány külügyminisztere szerint hazánkat különleges viszony fűzi Izraelhez, ezért is indokolt lett volna egy szorosabb kapcsolat a két ország között, ám Antall József 1991-es Izraelben tett miniszterelnöki látogatása óta nem történt előrelépés, ami szerinte elsősorban magyar belpolitikai okokra, konkrétan a Magyarországon erősnek tartott antiszemitizmus megnyilvánulásaira vezethető vissza.
A demokratikus világ előőrse
A korábbi miniszter és nagykövet szerint Magyarország a mostani találkozóval „befelé és kifelé is demonstrálhatja”, hogy a tragikus múlton túllépve szövetségesi viszonyt épít a világpolitika egyik jelentős szereplőjével, aki a „demokratikus világ előőrse a közel-keleten”.
Ráadásul – mondja Jeszenszky – Izrael bizonyos értelemben Magyarország egyik utódállama, nem csak azért, mert Herzl Tivadar, a cionizmus megalapítója Budapesten született, hanem mert Izraelben ma is jelentős, 200 ezret megközelítő magyar ajkú közösség él, akik a mai napig kötődnek a magyar kultúrához.
A fél-diktátorokon túl
Amellett, hogy a magyar és a zsidó állam kormánya között – Jeszenszky megfogalmazásában – ideológiai rokonság áll fenn, mindkét országnak szüksége van nemzetközi tekintélyének és pozícióinak erősítésére – tette hozzá a korábbi külügyminiszter, aki hazánk esetében kifejezetten kívánatosnak tartja, hogy
ne csak ázsiai fél-diktátorokkal mutatkozzunk, hanem egy nagypolitikai tényezővel is bemutassuk az elszigeteltségből való kitörésünket.
Izrael vonatkozásában Jeszenszky Géza megjegyezte:
az unió sokszor túlzottan látványosan mond le az elfogulatlanságáról, amikor a zsidó-palesztin konfliktus kerül szóba,
ezért Netanjahu miniszterelnöknek kifejezetten jól jön egy olyan uniós tagállam barátsága, amelyik többfrontos küzdelmet folytat a brüsszeli adminisztrációval, és ebben platformot is létre tudott hozni a V4-ek közreműködésével.
A volt külügyminiszter kiemelte, hogy a közép-európai térség üzleti szempontból is fontos Izraelnek, hiszen új piacokra van szüksége Európában, és cserébe nem csak technológiai újításokat tud felajánlani, hanem például
az újonnan feltárt olajlelőhelyekkel annak a reményét is közelebb hozza, hogy a régió országai – köztük is elsősorban Lengyelország – elkezdjenek függetlenedni az orosz energiahordozóktól.
Segíthetnek-e a V4-ek Bibinek?
Balázs Péter, az MSZP-kormány külügyminisztere úgy látja, hogy Orbán és Netanjahu a nemzetközi szinten tapasztalható elszigetelődésből kívánt kitörni a találkozóval, ami utóbbi esetében elsősorban a visegrádi országokkal való együttműködést jelenti, míg a magyar kormányfő szempontjából a V4-es soros elnökség ilyen irányú meglovagolását. Balázs Péter azt feltételezi, hogy a magyar diplomácia
„körbejárta a világot, hogy ki volna érdekelt egy V4-es találkozóban, és így találtak rá többek között Netanjahura”.
Ami a V4-ek lobbierejét illeti, „valamit számít ugyan a négy kormány általképviselt 60 millió lakos”, de ez az egész unióra vetítve nem túl sok: önmagában csak a visegrádi országok semmilyen ajtót nem tudnak kinyitni Izrael számára az unión belül – vélekedett lapunknak a volt külügyminiszter, aki szerint ehhez az a körülmény is hozzájárul, hogy a visegrádi országok az utóbbi időben fontos és nagy fajsúlyú témákban mennek szembe a többséggel.
Netanjahu és a feloldozás
Balázs Péter úgy látja, hogy – mivel Orbán a „külpolitikájával általában belpolitizál” –
a magyar miniszterelnök a találkozóval a magyarországi zsidóság körében is szerette volna növelni elfogadottságát, amire rá is volt szorulva a Soros-kampány és Horthy feldicsérése után.
„Netanjahu azonban nem tudja feloldozni Orbánt ezek alól a ballépések alól” – vélekedett Balázs Péter.
Téves megközelítésnek tartja ugyanakkor a migrációs krízis vonatkozásában az Izraelre való hivatkozását Orbánnak, hiszen – mint mondja – a két ország viszonylatában egészen mást jelent már maga a kifejezés is, és a zsidó állam harca a környező országokból érkező fenyegetettség leküzdésére össze sem hasonlítható a Magyarország kerítéséhez érkező menekültek kezelésének kérdéskörével.
Történelmi bűnök és zéró tolerancia
A Benjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök budapesti látogatását értékelő izraeli lapok Orbán Viktor miniszterelnöknek a második világháború idején a magyar zsidóság ellen elkövetett bűnökkel kapcsolatos kijelentését hangsúlyozták.
A budapesti vizit fontosságát jelzi, hogy a nagyobb izraeli médiumok saját tudósítókat is küldtek Magyarországra.
Az Iszrael Hajom, a Máárív, a Jediót Ahronót és a The Times of Israel című lapok valamennyien a magyar miniszterelnöknek a történelmi bűnökért való bocsánatkérését hangsúlyozták, illetve az antiszemitizmussal szembeni zéró tolerancia meghirdetését, nem megfeledkezve a Soros György elleni plakátkampány és a Horthy Miklós értékelésére vonatkozó megjegyzésének nyomán kitört vitáról.
A Háárec című lap szerint éppen ezek miatt vált Netanjahu látogatása a jobboldali izraeli kormány és az európai nacionalista, jobboldali kormányok közötti viszony próbakövévé.
A The Jerusalem Post című angol nyelvű újság honlapja úgy látta, hogy Orbán Viktor számára a jövő évi választás miatt is fontos volt Netanjahu látogatása, így ugyanis illusztrálni tudja, hogy nemcsak a kazah és az orosz, hanem egy, a nagyvilágban jobban elismert politikai vezető is ellátogat hozzá. Emellett Budapest úgy is gondolkodhat – érvel a lap –, hogy „Washingtonba Jeruzsálemen át vezet az út”, és a magyar kormányfő a Donald Trump amerikai elnökkel ápolt kapcsolatok erősítését is remélheti a találkozótól.