Mészáros Antónia kérdésére, miszerint van-e bármilyen köze az MSZP programjához, úgy fogalmazott Pogátsa Zoltán, hogy nincs, de még azt sem tudja, hogy egyáltalán van-e programja az MSZP-nek. Korábban már több cikket írt a „Fizessenek a gazdagok!”-ként elhíresült szlogenjükhöz, szerinte várható volt, hogy nem arat majd túl nagy sikert. Úgy fogalmazott: „ha az MSZP előrukkol egy ilyen kampányplakáttal, akkor várhatják, hogy azon nyomban rá fognak kérdezni, hogy ki a szegény, ki a gazdag ebben az országban, és ki az, aki adózzon. Szerintem akkor tenné jól a dolgát az MSZP, ha rögtön ott lenne mellette egy program és tudna válaszolni az újságírók kérdésére.”
Az ellenzéki pártok sokszor hangoztatják, hogy lehet és kell is bért emelni, a legutóbbi elképzelés a Jobbik béruniója, melyhez már több uniós tagállam is csatlakozott, és az Európai Bizottság is jóváhagyta az elképzelést.
A közgazdász ugyanakkor irreálisnak tartja a Jobbik elképzelését,
mert szerinte olyan feltételezéssel élnek, hogy össze lehet hasonítani egy magyarországi és nyugat-európai munkakategóriát.
Ugyanakkor azt is elmondta, hogy elengedhetetlen a béremelés, és megdöbbentőnek találja, hogy Kövér László árulásnak tekint egy olyan kezdeményezést, ami a bérszínvonal emelkedését célozná meg. Hozzátette: ez is mutatja, hogy nincs nagy törésvonal a Fidesz és a korábbi kormányok gazdaságpolitikája között, hiszen mindannyian alacsony bérekben látják az ország elsőszámú versenyelőnyét, versenyképesnek beállítva az országot ezáltal. Az ellenpéldaként felhozott, gazdaságilag fejlettebb észak- és nyugat-európai országokban szerinte sokkal inkább az emberek képzettsége számít az elsőszámú versenyelőnynek.
Nyugat-Európában egyébként is az a trend – folytatta a közgazdász –, hogy maguk a munkavállalók és munkaadók egyeztetnek a bérszínvonalról: helyi, ágazati vagy akár nemzeti szinten. Tehát erős a munkavállalói és munkaadói képviselet odakint. Majd kiemelte: többször beszélt már a hazai szakszervezetek képviselőivel, és mindkét fél azt szeretné, hogy
„maguk a gazdaság szereplői izzadhassák ki” a bérszínvonalat hazánkban is.
5 ezer milliárd hiány
A másik sokat emlegetett ellenzéki szólam a társadalmi igazságtalanságokat kürtöli világgá. Ahhoz, hogy ez helyreállítható legyen, Pogátsa Zoltán külön számítást is végzett. Szerinte abban mindenki között konszenzus van Magyarországon, hogy az egészségügyet, az oktatást, az átképzést és a hasonló humántőkét fejlesztő alrendszereket az államnak jobban kellene finanszírozni. Az EUROSTAT adatai alapján pedig arra jutott, hogy a felsorolt területeken, évenkénti 15 százalékos finanszírozási hiány jött ki.
Noha a közgazdász szerint legitim gondolat a szupergazdagokat megadóztatása, ezzel közel sem fedezhető a 15 százalékos finanszírozási hiány, ami nagyjából 5 ezer milliárdot tesz ki. Ugyanis a magyar GDP lassan eléri a 40 ezer milliárd forintot évente, ebből a közbeszerzési piac pedig nem nagyobb, mint 2 ezer milliárd éves szinten. Ennek a kétezer milliárdos piacnak az érdekköre az, akit a tényfeltáró újságírók kormányközelinek szoktak hívni, nevezetesen a Simicska-Garancsi-Tiborcz-Mészáros kör, akik még a kétezer milliárdos közbeszerzési piacnak is csupán 5-6 százalékát szokták elvinni. Az 5 ezer milliárdos finanszírozási hiány, amit a humántőke fejlesztésére kellene átcsoportosítani, csak és kizárólag a személyi jövedelemadóból sem lehetséges, állítja Pogátsa.
Szerinte az szja-bevétel a tavalyi költségvetésben nem volt több, mint 2 ezer milliárd, tehát évente az egész szja-bevételből nem tudnák finanszírozni az extra szükségletet.
Majd kiemelte: ebből is következik, hogy béreket kell emelni, nemcsak a háztartások életszínvonala miatt, hanem a költségvetés fenntartása végett is.
atv.hu / Varga Krisztián
Szavazzon itt a Nap Kérdésére