Bántalmazott, alultáplált, elhanyagolt gondozottakról, rettenetes higiéniai körülményekről írt a gödi Topház Speciális Otthon kapcsán nemrég közzétett jelentésében a Mental Disability Advocacy Center (MDAC) elnevezésű, értelmi fogyatékosok helyzetével foglalkozó emberi jogi szervezet.
Közzétett fotóikon ágy lábához kikötött, rácsos ágyakban tengődő, ellátatlan sebekkel tarkított vagy éppen kényszerzubbonyba zárt fiatal gondozottak láthatók, a leamortizálódott környezet pedig nem sokban különbözik a hazai átlagkórházak állapotától.
A különböző részlegeket bemutató leírás egyebek között kitér arra, hogy a Topház mellékhelyiségeit nem különítik el nemek szerint, a gyógyszerbeadás ugyanazzal a kanállal történik, a 40 fős hálószobákra egy ápoló jut, egyes gondozottakat külön helyiségekbe bezárnak, vagy – egy panasz nyomán, aminek kivizsgálására már nem kerülhetett sor – felmerült a társak által elkövetett szexuális erőszak gyanúja is. A gödi Topház 1977 óta működik, jelenleg 220, nagyrészt felnőtt korú értelmi fogyatékos, mozgás- és halmozottan sérült személy gondozását végzi. A KSH adatai szerint jelenleg 25 ezer fogyatékos vagy pszichiátriai beteget ápolnak országszerte a gödihez hasonló bentlakásos intézményekben.
City of Göd
A jelentés a múlt héten bejárta a világsajtót, beszámolt róla a BBC is, a New York Times pedig vezércikkben ismertette a beszámolót – mintegy véletlenül „city of God”-ot írva „Göd” helyett. A NYT idézte az MDAC kampányszóvivőjét is, aki szerint a rossz körülmények, a különböző visszaélésekre, bántalmazásokra utaló jelek rendszerszintű problémák, melyek politikai és szabályozási hiányosságokra vezethetők vissza, illetve arra, hogy nem biztosított az intézmények hatékony és független ellenőrzése.
Az MDAC-jelentés a magyar kormánytól többek között a gödi és a többi hasonló profilú intézmény azonnali bezárását, anyagi és szakmai átvilágítását, valamint a közösségi ellátás megteremtését követeli, illetve a gödi esetben rendőrségi vizsgálatot és a gondozottak kárpótlását sürgeti. Egyben kezdeményezi, hogy az EU Csalás Elleni Hivatala, az OLAF vizsgálja meg ezeknél az intézményeknél az uniós források felhasználásának módját.
Az MDAC jogvédő szervezetet az OSF (Open Society Foundations) alapította, és egy európai bizottsági program keretében felhatalmazása van arra, hogy Kelet-Európában és Nagy-Britanniában az értelmi fogyatékkal és különböző pszichés betegségekkel élő személyek intézményi ellátását monitorozza. Azonban Magyarországon ritka erős elutasításba ütköztek az Emmi részéről, amikor engedélyt kértek négy hazai intézmény ellenőrzésére.
Végül azzal az ürüggyel jutottak be idén februárban és áprilisban a gödi Topházba, hogy egy uniós konferenciájukra keresnek felszólalót a gondozottak közül.
Pedig Szél Bernadett, az LMP társelnöke is közbenjárt az érdekükben, sőt, maga a képviselőnő is ellátogatott a Topházba, ahol szerinte megrendezett szituációt talált. „A kemény valóságot csak rejtett módszerekkel lehet felfedni” – mondta Szél a jelentéssel kapcsolatban.
Szél szavait alátámasztani látszik, hogy az Emmi sajtóosztályától kapott információink szerint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság (SZGYF), amely évente köteles ellenőrizni intézményeit, utoljára 2016 őszén ellenőrizte hivatalból a gödi Topházat, és a jelek szerint nem talált szabálytalanságot.
Rendszerszintű problémák
Ugyanakkor az MDAC-jelentés megjelenésének másnapján az Emmi közleményben tudatta: „megdöbbentő és elfogadhatatlan”, ami a gödi otthonban történt, ezért a minisztérium rendkívüli vizsgálatot indít az ügyben, és azonnali hatállyal felfüggesztette a Topház igazgatóját, az intézményt pedig bezáratja. Mint írják, a kormány célja, hogy uniós támogatásokból a nagy intézmények helyett családias környezetben (például lakásotthonokban) helyezze el a fogyatékos és pszichiátriai betegeket. Az Emmi azt ígéri, hogy a kiváltási program keretében a Topház lakóit is kiköltöztetik 2018 végéig.
A gödi ügyben rendőrségi eljárás is indult foglalkoztatás körében elkövetett veszélyeztetés gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen. Az MDAC-vizsgálattól függetlenül az ottani dolgozók panaszai nyomán tavaly decemberben ombudsmani vizsgálat is kezdődött a gödi Topházban, melynek jelentése még nem készült el.
Az biztos, hogy nem egyedi, hanem rendszerszintű problémákról van szó, hiszen számtalan ombudsmani vizsgálat rámutatott arra, hogy a gödihez hasonló állapotok jellemzők a többi – gyermek-, fogyatékos-, felnőttgondozó – intézményeknél is.
Az alapjogi biztos idén is kiadott egy beszámolót, történetesen a bélapátfalvai Idősek, Fogyatékosok Otthonáról, melyben ismét jelezte az Emmi felé a szociális ellátás, ezen belül a kiváltási program szakmai és anyagi feltételeinek hiányát, ami miatt számos szempontból sérülnek az ellátottak jogai. Mint írta, az alacsony bérek, a rendkívül megterhelő fizikai munka miatt egyre vészesebb a munkaerőhiány, a szociális szakápolók átvándorolnak az egészségügybe. Az ombudsman mindezek miatt átfogó, hosszú távú kormányzati stratégiát sürgetett.
Nem lehet semmin csodálkozni
A helyzet sokkal összetettebb annál, mint hogy helyi elbocsátásokkal megoldható lenne. Ezt mutatja, hogy a felfüggesztett gödi igazgatónő csak tavaly novemberben lett kinevezve a Topház élére, miután azt összevonták a szintén általa igazgatott pilisvörösvári Napsugár Speciális Otthonnal. Annak ellenére nevezték ki, hogy az atv.hu dolgozói panasz alapján 2015-ben megdöbbentő riportot közölt a pilisvörösvári otthonról, melynek dolgozói a gödihez hasonló állapotokról számoltak be. Ott is indult rendkívüli minisztériumi vizsgálat, amely nem talált semmi rendelleneset. A Hetek kérdésére, hogy ezek után mi garantálja a fenntartói vizsgálat megbízhatóságát a gödi ügyben, az Emmi egyszerűen nem válaszolt, miként arra sem, hogy a fenntartó felelősségét is vizsgálni fogják-e.
A kormányzati stratégiát firtató kérdésre az Emmi úgy reagált: a szociális dolgozók „átlagkeresetét” idén bruttó 175 ezer forintról 208 ezerre, 2018-ban pedig 233 ezerre növelik, s 12 milliárdot fordítanak a képzési rendszer megújítására. Emellett kormányzati stratégia készül az intézményi kitagolásra, a nagy intézmények így 2036 végéig meg fognak szűnni, amire – sajtóértesülések szerint – 87 milliárd forint uniós forrás áll rendelkezésükre. Mivel az eddigi kitagolásokat is erős helyi ellenállások kísérték, a Hetek megkérdezte, hogy a gödi Topház jövőre beígért „kiváltása” során mely településekre költöztetik a betegeket, s hogyan biztosítják a megfelelő ellátásukat. Az Emmi azt válaszolta, hogy ennek részletei még nincsenek kidolgozva.
„Lakásotthonba hogyan akarnak oxigénpalackos, magatehetetlen gyereket kiköltöztetni? Ha koncentráltan, egy helyen nem tudják neki biztosítani a megfelelő ellátást, akkor hogy oldják meg szétszórva? Az uniós pénzek a kiköltöztetést fedezik, a működtetést nem”
– mondta el a Heteknek egy a gödi Topházban gondozott fiatalember édesanyja. Fia születési oxigénhiányos állapot miatt vált halmozottan sérültté, önellátásra képtelenné. A nő hozzátette: amikor 40 gondozottra jó, ha két ápoló jut, akiknek még takarítaniuk is kell, mivel takarító sincs, vagy ha olyan emberhiány van, hogy visszaveszik még az elbocsátott ápolót is, akkor nem lehet semmin csodálkozni. A brutális viszonyokat a kevés ápoló ugyanúgy megszenvedi, mint a sok ápolt, akiknek a 90 százaléka még beszélni sem tud, miközben az ellátás elemi feltételei is hiányoznak. „Mit kellene tenniük, amikor nagytermetű, agresszív betegek nekimennek a társaiknak és a gondozóiknak? Vagy mi legyen azzal a gyerekkel, aki elmebeteg, nem is itt lenne a helye, és lelöki kerekesszékes társát a lépcsőn?” – teszi fel a kérdést a szülő a betegek kikötözésére vagy bezárására utalva. Hozzáteszi: kényszerzubbonyt nem látott Gödön, miként bántalmazást vagy éheztetést sem, és elmondása szerint az elérhető intézmények között a Topház még színvonalasnak számít.
„Ezt a munkát senki sem vállalja, 3 műszakban, minimális pénzért. Volt szülő, aki írt a minisztériumnak az áldatlan állapotok miatt, ahonnan legfeljebb annyi választ kapott, hogy legyen türelemmel. Ezeknek a gyerekeknek az állapota önmagában is szörnyű: ők és családtagjaik azok, akiken nem lehet spórolni” – tette hozzá az édesanya.
Hetek / Makki Marie-Rose