Szerettem és nagyra tartottam Kertész Imrét – mondta az ATV Szabad szemmel című műsorában Konrád György író.
Konrád számára Kertész legfontosabb műve a Sorstalanság, ami – mondta Konrád – egy 15 éves fiú belezuhanásáról szól a koncentrációs tábor világába, ahonnan csodák csodájára visszajött.
Erőteljes fiú volt, sokat kibírt, és éles szeme, semmilyen irányba nem hódoló gondolkodásmódja lehetővé tette, hogy részletekbe menően, aprólékosan megnézze, mi az a katasztrófa, amibe ő átlagos budapesti polgárgyerekként belekerült – mondta Kertészről Konrád, hozzátéve: ha Kertész nem különösen erős, akkor belehalt volna abba, amin keresztülment, de ő szellemileg és testileg is egy erős ember volt.
A beszélgetés további része Konrádnak az Élet és Irodalomban a múlt héten megjelent cikkéről szólt. Az író az iszlamizmust ebben az írásában egyértelműen a nácizmushoz és a kommunizmushoz hasonló totalitarizmusként írta le.
„Nyolcvanhárom évem során három totalitarizmusról volt kényszerű alkalmam gondolkozni: a nácizmusról, a kommunizmusról és újabban az iszlamizmusról. Közös bennük, hogy totalitáriusok, mind a három elhatalmasodik, a híveik eszmék nevében erőszakra készülnek, és hajlamosak az útjukban állókkal szemben, válogatás nélkül, kíméletlen eszközöket bevetni. Európa a két elsővel szemben naiv és felkészületlen volt, a harmadikkal szemben is az”
– írta Konrád György.
Ezzel kapcsolatban az író az ATV Szabad szemmel című műsorában kijelentette: az európaiak az iszlamizmus és a bevándorlás generálta idegenellenes gondolkodás ellen úgy védekezhetnek, ha éberek maradnak, soha semmit nem adnak föl a szabadságjogaikból és nem tévednek bele a közösségi gonoszságba. Közösségi gonoszság alatt Konrád azt érti, hogy – ahogy a nácizmus, a kommunizmus és legújabban a radikális, terrorisztikus iszlamizmus követői teszik – egy adott közösséghez tartozás, egy hit vagy ideológia révén bizonyos csoportokhoz tartozó emberek feljogosítva érzik magukat a közösségükön kívüli emberek meggyilkolására.
Konrád szerint az Európai Unión kívüli országokból Európába érkezőknek alapos vizsgálaton kellene átesniük, mielőtt belépnének az Unió területére. Emlékeztetett rá: Magyarország úgy válhatott az Európai Unió tagjává, hogy elfogadta a közösség sok tízezer oldalnyi feltételrendszerét, tehát az ország és a lakosság bekapcsolódott egy értékrendszerbe és a döntést népszavazáson is megerősítette, és ez a döntés tette lehetővé, hogy mi, magyarok szabadon utazhassunk Európában.
Konrád elmondta:
nem tartja magát se jobb-, se baloldalinak; leginkább humanistának tartja magát.
Arra a kérdésre, hogy liberálisnak tartja-e magát, azt válaszolta: szereti a liberalizmust, de nem zárja bele magát. Az emberi szabadságot nagyra értékelem, kevés dolgot tartok nemesebbnek, de más dolog a liberális gondolkodásmód és más dolog, ha pártok születnek ennek jegyében és a liberalizmust a hatalomhoz jutás eszközének tekintik. Számomra semmilyen eszme nem igazol semmiféle hatalmat – tette hozzá Konrád György.
Arra a kérdésre, hogy azok a vélemények, amelyek a mostani, zömében muszlim bevándorlás veszélyeire hívják fel a figyelmet, nem emlékeztetik-e a XIX. században Oroszországból Közép-Európába érkező ortodox zsidók elleni európai hangulatkeltésre, Konrád határozottan nemmel válaszolt. Az oroszországi pogromok elől menekülő zsidó közösségek mindenhol lojális polgárai lettek azoknak az országoknak, amelyek befogadták őket – mondta Konrád György.
A bevándorlás elfogadható addig, amíg a jövevény lojális, ám a hódító bevándorlás nem jó – mondta az író.
atv.hu