Grandiózus színpadi technikával vegyített tisztújító kongresszust tartott az elmúlt vasárnap a Fidesz. Az előző elnökségből hárman is távoztak, Kósa Lajos jelenlegi frakcióvezető, Pokorni Zoltán oktatáspolitikus, a XII. kerület polgármestere, illetve Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. A helyükre Németh Szilárd, egykori csepeli polgármester, a 2014-es kampány rezsibiztosa, Gulyás Gergely, az Országgyűlés alelnöke, valamint Kubatov Gábor, eddigi pártigazgató, az FTC elnöke került. Az állandóságot Pelczné Gáll Ildikó, európai parlamenti képviselő jelenti, aki lassan egy évtizede a „nőket szimbolizálva” (belőlük elég kevés van a Fideszben) került be és maradt az elnökségbe.
Mi mozog a mélyben?
A pártok életében normális esetben a tisztújító kongresszusok feladata a belső mozgások leképezése, a szervezeten belüli erőcsoportok közti harcnak az állását tisztázni, mégis a jelentős számú alelnökcsere ellenére ez a hétvégi nagygyűlés inkább a Fidesz változatlanságát képviselte. Azt, hogy a Fidesz „élt, él és élni fog” alapon nemcsak tegnap és ma, hanem holnap is az egyetlenegy kormányképes erő akar maradni Magyarországon. A tömjénszagú szónoklatok 98 százaléka ugyanis erről szólt.
A változatlanságot nem mellesleg az is jelentette, hogy Orbán Viktor nemcsak volt és jelenlegi miniszterelnök, hanem a tervek szerint a jövőbeni is, hiszen a kongresszuson már most, jóval a választások előtt bejelentette, hogy 2018-ban újra ő indul a miniszterelnökségért.
Egyébként úgy néz ki a közvélemény-kutatások szerint, hogy a Fidesz elnöke akár az örökös miniszterelnöki tisztet is megcélozhatná, hisz az ellenfelei még kanyarban sincsenek hozzá képest. Ráadásul a szónoklatából egyértelműen kiderült, hogy a miniszterelnök nincs híján akár több évtizedes aktivitásra is elég ambícióval.
Másrészt a Fideszben különösebben nincsenek erőcsoportok, klikkek és platformok, amelyek versenyeznének egymással, hanem tulajdonképpen mindenki Orbán Viktor pártelnök-miniszterelnökhöz való közelsége, vagy távolsága okán „árazódik” be a rendszerben. Kicsit olyan ez, mint a Nap-rendszer, a legtöbb fényhez a Naphoz legközelebb került égitest jut. Az érdemi döntést pár ember hozza csupán, és nem is a pártelnökségben, hanem a miniszterelnök dolgozószobájában.
Kormánypárti források a stratégiai döntéshozatal kulcsfiguráinak Orbán Viktor mellett Rogán Antalt, Matolcsy György MNB elnököt és pár, a miniszterelnökhöz kötődő magyar és külföldi tanácsadót jelöltek meg.
Ez a szűk, informális kör felette áll a miniszteriális és a pártbéli szinteknek, amelyekre inkább csak a végrehajtás felelőssége hárul. E befolyásos grémiumhoz tartozott sokáig Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető miniszter, de a politikus kritikusai szerint a konfliktusai, és Orbán Viktorra tett óvatosan kritikus és kétértelmű nyilatkozatai miatt kiszorult ebből a bizalmi körből.
A pártelnökség szerepe úgy tűnik, hogy leginkább formális és procedurális. Egész egyszerűen a párt alapszabálya előírja, hogy kell ilyen grémiumnak lennie, és működnie. A Hetek úgy tudja, hogy korábban a párt szűk elitjében volt is abból feszültség, hogy jelentősen megritkultak e testületnek az ülései. Állítólag Kövér László házelnök és választmányi elnök (aki ez utóbbi párttisztségéből fakadóan automatikusan tagja az elnökségnek) szorgalmazta, hogy térjenek vissza e területen a pártszerű működéshez, az elnökségi ülések pedig érdemi viták tere legyen.
Erre a tisztázó beszélgetésre még év elején került sor, amikor a Fidesz nagyon rosszul állt, hisz egyebek mellett az utcai tömegtüntetések, korrupciógyanús ügyek, az Egyesült Államokkal való konfrontáció miatt drámaian megcsappant a Fidesz népszerűsége. Kövér László – legalábbis a lap szerint – egy elnökségi ülésen számos erkölcsi aggály és családtagok önkorlátozását sürgető kijelentése mellett szóvá tette, hogy legyen mélyebb és gyakoribb a politikai egyeztetés a párton belül.
Kövér belső kirohanásának az lett a következménye, hogy például politikusi családtagok távolabb léptek a közbeszerzésektől, illetve, hogy az elnökségi ülések száma több lett, de a Hetek forrásai szerint azt azért megjegyezték, hogy ennek ellenére ezt követően sem lett ellensúlya, vagy netán akár csak kontrollja az elnökség (de maga Kövér László sem) a miniszterelnök-pártelnöki „hatalomnak”.
Az elnökség súlyát és szerepét mutatja az is, hogy hiába volt ennek a testületnek oszlopos tagja alelnökként Pokorni Zoltán, a párt egyik legismertebb oktatáspolitikusa, a polgármesterként tevékenykedő volt oktatási miniszternek nem sok befolyása maradt a kormány oktatáspolitikájára. Pokorni köztudottan a nemzeti szabadelvű oktatáspolitika híve, ami jelenleg nem nagyon fellelhető az Orbán-kormány központosító, államvezérelt szakpolitikájában.
A három tenor: Németh, Gulyás és Kubatov
Az előbbiek ellenére sem érdemes gittegyletként tekinteni a Fidesz új elnökségére, mert a formálisnál azért több a szerepe az alelnököknek. Számunkra leginkább úgy tűnik, hogy az új személyeknek e testületbe való beemelése már Orbán Viktor választásokra való felkészülésének a része.
Az új szereplők, Németh Szilárd, Gulyás Gergely és Kubatov Gábor mögött jelentős párton belüli teljesítmény is áll, több éve „tolják az ipart”, a párthűségükhöz nem fér kétség, miközben leginkább úgy tűnik, hogy egyfajta „színházi” szereposztást is szimbolizál a kinevezésük.
Németh Szilárd rezsibiztos a népi, plebejus vonalat képviseli. A katolikus és antikommunista Németh nagy szegénységből emelkedett ki, gyerekkorában majd egy évtizedig többedmagával 9 négyzetméteres albérletben laktak. Munka mellett szerzett diplomát, panelben él, a pártban egyébként kifejezetten kedvelik, mert egyenes, szavatartó, nem egy „kavarós” embernek ismerik.
Országosan a rezsibiztosi feladatköre által lett ismert, amihez nemcsak a párthűsége, hanem a megjelenése is hozzásegítette.
„Nem negatívan, de Szilárd olyan ember, akiben a panelokban élők is azonosulni tudnak. Nem kertel, nem beszél bonyolultan, olyan, mintha egy lenne a panelokban élő milliók közül”
– fogalmazta meg a Fidesz egyik meghatározó politikusa. A 2018-as kampánynak, elemzők szerint, újra része lehet egy újabb rezsicsökkentés. A közműszolgáltatók állami tulajdonba kerülése ugyanis csak akkor nyer bármilyen értelmet a választók számára, ha az újabb rezsicsökkentéssel jár együtt. Ha ugyanis tízmilliárdokat azért költött el az állam, hogy ő küldhesse ki a villanyszámlát az embereknek, az nehezen lesz megmagyarázható. Ezért 2017 elején, majd 2018 elején jól sejthetően rezsicsökkentés lesz, ekkor már ugyanis lényegében a gáz és villamos energiában csak az állam lesz a szolgáltató, azaz minden csökkentés a korábbi lépéseket igazolja. A rezsicsökkentés 2.0-hoz pedig kiváló „kampányarc” Németh Szilárd.
Némethhez talán csak az antikommunizmusban hasonlít a tradicionális budai ügyvéd családhoz tartozó, egyébként református Gulyás Gergely. Az Országgyűlés alelnökeként tevékenykedő politikus stílusa, gondolkozásmódja a hagyományos polgári jobboldalra jellemző. Orbán talán azért is szavazott bizalmat Gulyás Gergelynek, mert ezzel üzent a hagyományos jobbos értelmiségnek, illetve, a párt mögött álló fiatal értelmiségieknek, hogy továbbra sem tértek le a „polgári útról”.
Nem mellesleg sem az előbb említett Németh Szilárd, sem Gulyás Gergely nem képviseli a Fidesz azon, mondhatni „újgazdag” arcát, amelyet leginkább kritika ér a sajtóban.
Egyikük esetében sem lehetett olvasni arról, hogy bármilyen gyanús vagyonosodási ügybe keveredtek volna, vagy rokonaik hirtelen milliárdossá váltak volna. Emellett, más politikusokhoz képest, nem tűnnek luxusmániásnak, ezért Orbán – talán esetükben – joggal gondolhatja azt, hogy az ő alelnöki megbízatásuk feledteti az irritáló, leginkább nihilista yuppie-knek tűnő, nehezen megmagyarázható módon meggazdagodó politikusok és tanácsadók okozta károkat.
Gulyás Gergely esetében az is érdekes, hogy azon kevés politikusok közé tartozott a kongresszuson, aki nemcsak hozsannázott (a legtöbb felszólalás ebben a keretben mozgott) arról, hogy mennyire nemzeti és tökéletes a Fidesz kormány politikája. Sőt, akár óvatos kritikaként lehet felfogni, hogy Gulyás alelnöki beszédében arról beszélt, hogy nem a Fidesz a cél, hanem az csak eszköz, és ő azt szeretné, hogy az országban a jólét alapja ne az ügyeskedés, hanem a szorgalom legyen. Mi több, ahol a valós teljesítmény nem helyettesíthető, és különösen nem győzhető le semmilyen telefonjegyzékkel. Ez akár felfogható úgy is, hogy a politikus bírálta a Fidesz körüli „harácsolást”.
Ráadásul Gulyás a fideszes retorikához képest szokatlanul élesen fogalmazott a Jobbikról, miszerint „tőlünk jobbra a cukiság kampány jegyében kiskutyát simogatnak, de ha jobban megnézzük a helyszín mégis csak egy sintértelep”. Az előbbieknél erősebb volt azonban az, amikor arról értekezett, hogy hosszan csak az maradhat hatalmon, aki ésszerű önmérsékletre képes.
Ez a mondat akár az Orbán-kormány hatalomgyakorlásának a kritikájaként is értelmezhető, hiszen a miniszterelnök politikai stílusából inkább az a kép rajzolódik ki, hogy a kormányfő szerint minden lehetőséget ki kell használni, amit közjogilag megtehet.
Nem érezni a kabinet működésében az önkorlátozás igényét.
Érdekes egyébként, hogy a grandiózus és hosszú kongresszus alatt a számtalan felszólaló közül csupáncsak Kövér László és az alelnöki posztról leköszönő Lázár János (akik a hírek szerint nem különösképpen kedvelik egymást) fogalmazott meg „vészjelzéseket”. Kövér arról beszélt, hogy a Fidesznek szembe kell néznie azzal, hogy ha nem akar az MSZP sorsára jutni, és nem akarja nyugdíjasklubok hálózatává aszalni a szövetséget, akkor be kell vonnia a fiatalokat.
Lázár pedig úgy érvelt, hogy újra meg kell nyitni a fiatalok előtt a pártot, de nem a törtető, hanem a törekvő, nemcsak a tehetős, hanem a tehetséges fiatalok előtt; nemcsak a haverok és a barátok, hanem a még ismeretlen fiatalok előtt; a tehetséges, jól képzett, és különösképpen a vidéki fiatalok előtt. A miniszter szerint „Nem elég, ha fideszes vagy, jónak is kell lenned!” Lázár egyébként ennél is tovább ment:
„Ne higgye senki, hogy lottóötös lenne az ellenzék hiánya, hiszen az sokkal inkább kockázat, mivel tompítja a reflexeket, homályosítja az éleslátást és nincs jó hatással a polgári erkölcsökre sem.”
A polgári erkölcsök emlegetése is elég áthallásos olyankor, amikor az ellenzék legfőbb kritikája, hogy lop a Fidesz.
Sok szavazatot hozhat, ha bajnok lesz a Fradi
A harmadik új alelnök, Kubatov Gábor már lassan egy évtized óta az egyik legfontosabb fogaskereke a Fidesznek. Igaz, nem ideológiai értelemben, hanem mint zseniális szervezőnek tartott országos kampány- és pártigazgató. Kubatovot eleinte a baloldalon leírták, mint egyszerű külvárosi autószerelőt, mert csupán érettségije van, aki a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Mezőgazdasági Gépészmérnöki Karon műszaki és gépjármű-kárszakértő hallgató volt, de ez nem jelentett számára egyetemi végzettséget.
Ennek ellenére Kubatovnak, aki a FTC elnöke is, sikerült pár év alatt talpra állítani és újjászervezni a Fradit. Nem mellesleg a futballcsapat európai színvonalú, igényes stadiont kapott, és nagy eséllyel megnyerhetik a bajnokságot. Ez önmagában – mivel a felmérések szerint a FTC rendelkezik a legnagyobb szurkolótáborral – a 2018-as választások előtt sokat érhet. Kormánypárti források szerint Kubatov alelnöksége azért sem váratlan, mert – mint fogalmazott egy ismert fideszes politikus a lapnak – „Gábort Isten is megbízható háttérembernek és szürke eminenciásnak, azaz ügyvezető alelnöknek teremtette”. Egyébiránt a munkamániásnak tartott Kubatovról sem jelentek meg urizálós hírek, ezért „a három tenor” melletti döntés Orbán részéről akár ügyes politikai PR-nek is tekinthető, a Fidesz plebejus értékeinek a kidomborításának.