Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

A német belügyminiszter támogatja, hogy az Európai Unió menekültügyi szempontból biztonságos harmadik országként ismerje el Törökországot, illetve a többi uniós tagjelölt országot.

Thomas de Maiziere ezt a dpa német hírügynökséggel közölte, az uniós belügyminiszterek csütörtöki, a nyugat-balkáni migrációs útvonallal is foglalkozó tanácskozása előtt.

„Én személy szerint támogatom (Törökország biztonságosnak nyilvánítását). Úgy vélem, helyes, ha az EU-tagjelölteket biztonságos országnak tekintjük” – fogalmazott a német belügyminiszter.
    
A belügyminiszteri tanácskozáson a tervek szerint több nyugat-balkáni országot is biztonságosnak nyilvánítanak majd, hogy megkönnyítsék az innen érkező elutasított menedékkérők hazatoloncolását. Ugyanakkor Törökország biztonságossá nyilvánításával kapcsolatban kételyek merültek el, miután emberi jogi csoportok megkérdőjelezték, hogy a kurdokat és a politikai ellenzéket nem üldözik az országban. A biztonságossá nyilváníthatóság egyik feltétele ugyanis az emberi jogok betartása és a politikai üldöztetés megszüntetése.
    
Erre reagálva Thomas de Maziere úgy fogalmazott, „le kell szoknunk arról, hogy németként az összes kérdésben, a világ minden országával szemben akaratoskodva üljünk az emberi jogok erkölcsi piedesztálján. Ha akarunk valamit Törökországtól, az csak úgy megy, ha közeledünk egymáshoz”.
    
Az Európai Unió kedden tette közzé a Törökországnak felajánlott migrációs akciótervét, amelynek értelmében pénzügyi forrásokkal és egyéb intézkedésekkel segítené Ankarát a menekültek fogadásában és ellátásában, míg a török kormány ezért cserébe erősítené határvédelmét és javítana menekültügyi eljárásain.
    
Ankara ugyanakkor egyelőre nem fogadta el a tervet, és kedden Nihat Zeybekci török gazdasági miniszter úgy nyilatkozott, hogy országa bár szívesen fogadná az EU-s pénzügyi támogatást, az önmagában még nem jelentene megoldást a menekültválságra.

Mintegy 200 ezer migráns és menekült haladt át Ausztrián szeptemberben, és további 10 ezren kértek menedékjogot az országban – közölte szerdán a bécsi belügyminisztérium.

Karl-Heinz Grundböck, a minisztérium szóvivője mindazonáltal azt is kiemelte, hogy lehetetlen megállapítani a menekültek és migránsok pontos számát, mivel köztük sokan olyan vonatszerelvényeken haladtak át Ausztrián, amelyek más országból indultak. Hangsúlyozta, hogy a 200 ezres szám ebből fakadóan becslés.

    
A szóvivő közölte: a hatóságok által létrehozott és felügyelt áthaladási pontokról, például a magyar határnál, a Hegyeshalom mellett lévő Miklóshalmáról (Nickelsdorf) pontos adataik vannak az osztrák hatóságoknak, minden áthaladó migránst és menekültet azonban nem tudtak regisztrálni.
    
A korábbi bécsi adatok szerint a magyar határtól mintegy 130 ezren utaztak Bécsen át Nyugatra szeptemberben. A legtöbben, csaknem húszezren szeptember 14-én, a magyar határrendészeti intézkedések megszigorítása előtt egy nappal érkeztek Ausztriába. Az elmúlt egy hónapban kétezren nyújtottak be menekültkérelmet Bécsben, az osztrák fővároson átutazók három százaléka. Jelenleg 12 ezer menekültkérelmi eljárás zajlik Bécsben.
    
Ausztriában 2014-ben 28 ezer, 2013-ban 17 ezer menedékjogi kérelem érkezett be az osztrák hatóságokhoz, 2015 januárjától augusztusig viszont több mint 46 ezer menekültkérelmet nyújtottak be. Az illetékesek jelenleg napi 300-450 új beadvánnyal számolnak.

Görögország 8-10 ezer menedékkérőt fogad be a menekültek szétosztására vonatkozó európai uniós terv keretében – jelentette ki szerdán a görög parlamentben Joannisz Mucalasz migrációsügyi miniszterhelyettes. 


A politikus szerint a Görögországba érkező illegális bevándorlók 85 százaléka jogosult a menekültstátusra. Mint mondta, Athénnak tiszteletben kell tartania a genfi egyezményt, és be kell fogadnia a menekülteket.


Szólt arról is, hogy legkésőbb novemberben teljesen működőképesnek kell lennie az öt égei-tengeri szigeten felállítandó uniós üzemeltetésű menedékkérő-regisztrációs központoknak, az úgynevezett hot spotoknak.


Mucalasz hozzátette ugyanakkor, hogy Görögországból semmiképpen nem lesz egy „gigantikus migráns- és menekülttábor”. Szerda reggel 5 ezer újabb migráns érkezett Athén kikötőjébe, Pireuszba több komphajó fedélzetén, míg kedden 7 ezer menekültet szállítottak a kikötővárosba Leszbosz és Híosz szigetéről – jelentette az állami televízió (ERT).