Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

A líbiai hatóságok őrizetbe vettek csütörtökön közel 300 migránst, megakadályozva őket abban, hogy a Földközi-tengeren át Európába hajózzanak. Az illegális bevándorlás elleni líbiai hatóság vezetője, Taher el-Naas elmondta, hogy összesen 289 embert, köztük több mint 100 szenegálit fogtak el egy gyűjtőhelyen, Tripolitól mintegy 10 kilométerrel keletre, mielőtt hajóra szálltak volna Európa felé. Mindannyiukat egy fővárosi fogdába szállították. A líbiai hatóságok intézkedésére egy nappal az után került sor, hogy kezdetét vette a földközi-tengeri embercsempészettel szembeni EuNavforMed európai katonai művelet második szakasza. Ennek a fázisnak a célja az embercsempészek hajóinak „üzemen kívül helyezése” és lefoglalása, az emberkereskedők által használt minden más eszközzel együtt, a műholdas navigációs rendszerektől az okostelefonokig. Az első szakaszban – június és szeptember között – a Földközi-tengeren szolgáló európai hadihajók elsősorban felderítést és információgyűjtést végeztek az észak-afrikai és a dél-európai partok közötti emberkereskedelem útvonalainak feltérképezésére.

Románia fenntartja a migránsok elosztására vonatkozó kötelező kvótarendszer elutasítására vonatkozó elvi álláspontját – közölte Takács Szabolcs, a Miniszterelnökség európai uniós ügyekért felelős államtitkára csütörtökön az MTI-vel, miután Bukarestben találkozott Leonard Orbannal, Klaus Iohannis román elnök európai ügyekért felelős tanácsadójával. A megbeszélést követően elmondta: sok olyan európai ügy van, amelyben a két ország érdekei nagyon hasonlóak. Hangsúlyozta: a beszélgetésen kiderült, a kötelező kvótát sem Románia, sem Magyarország nem tartja jónak, és mindkét fél kész hozzájárulni ahhoz, hogy jobban megvédjék az Európai Unió külső határát. A két ország egyetért abban is, hogy a migránsok állandó elosztási mechanizmusáról nem most kell döntenie az Európai Tanácsnak – mondta Takács Szabolcs.

Németországban a bajor tartományi kormány drasztikus lépéseket mérlegel a szűnni nem akaró menekültáradat miatt, és előfordulhat, hogy pénteki ülésén a hatályos jogszabályokkal ellentétes lépéseket tesz a migrációs nyomás csökkentésére – írta csütörtökön a Spiegel Online hírportál. A német hírportál Horst Seehofer bajor kormányfő környezetéből származó értesülésekre hivatkozva azt írta, hogy a müncheni vezetés készen áll „nemkonvencionális” intézkedésekre, és önvédelemből szükség esetén átlép az érvényes törvényeken. A tartományi kormány a pénteki ülésen három lehetőséget vizsgál meg. Az úgynevezett repülőtéri eljárás mintájára tranzitzónákat jelölhetnek ki a határokon. Ez az elgondolás már korábban felmerült, és támogatja a szövetségi belügyminiszter, Thomas de Maiziere is, de a konzervatív CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) ellenzik, ezért egyelőre nincs napirenden. A tranzitzónák kialakítására nincs is jogszabályi alap, a határőrizet pedig a szövetségi hatáskör. A bajor kormány így csak a tartományi rendőrségre támaszkodva valósíthatná meg az elképzelést. Bajorország azért van nehéz helyzetben, mert ott éri el Németországot a balkáni migrációs útvonal és a Földközi-tenger nyugati medencéje felől észak felé igyekvő menedékkérők áramlása. Ráadásul a tartományok közötti tehermegosztási rendszer alapján gondoskodnia kell a menedékkérők 15 százalékának ellátásáról. Ezzel Bajorország a második a 16 tartomány sorában a menedékkérők 21 százalékát befogadni és ellátni köteles Észak-Rajna-Vesztfália után. Az arányokat az úgynevezett königsteini képlet határozza meg, és a müncheni vezetés már régóta kifogásolja, hogy a többi tartomány nem vállalja teljes egészében a képlet alapján rájuk háruló feladatokat. Bajorországnak így jelenleg az előírtnál 30 ezerrel több menedékkérőt kell ellátnia. Ezért a müncheni vezetés azt is mérlegeli, hogy a menedékkérőkkel érkező különvonatokat egyszerűen továbbirányítja más tartományokba.