Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

Heves vita zajlott a menekültügyről az osztrák parlament rendkívüli ülésén, amelyet az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) kezdeményezésére hívtak össze.

A párt elnöke Heinz-Christian Strache bizalmatlansági indítványt terjesztett be az osztrák kormány ellen, mondván, hogy az kudarcot vallott a menekültügyi válság kezelése során. Strache szerint az unió is csődöt mondott a menekülthelyzet megoldásában. Elmondta: az Európába áramló emberek csak idézőjelesen nevezhetők menekülteknek, mivel közülük egészen biztosan nem mindenki az a genfi egyezmény értelmében. 

Az osztrák kancellár válaszában az európai szolidaritást szorgalmazta és visszautasította, hogy a menekülteket gazdasági bevándorlókká minősítsék. Ugyanakkor elismerte, hogy a most Európába érkező emberek között van olyan is, akik nem jogosult a menekültstátuszra.

A Zöldek vezetője, Eva Glawischnig – utalva a közelgő felső-ausztriai és bécsi tartományi választásokra – gyalázatosnak nevezte, hogy a Szabadságpárt a menekültkérdést a választási kampány témájává teszi és manipulatívan kihasználja azt. 

A liberális NEOS párt vezetője, Matthias Strolz elmondta: ugyan megérti a kormánnyal szembeni elégedetlenséget, de a Szabadságpártra szavazni nem jó megoldás. 

A populista Team Stronach párt képviselője arra szólította fel a kormányt, hogy a menekülteknek helyi szinten nyújtsanak segítséget és ugyanúgy legyenek szolidárisak a 37 ezer osztrák hajléktalannal is. 

Az FPÖ által a kormány ellen benyújtott bizalmatlansági indítványt csak a Team Stronach támogatta, ezért a kezdeményezés elbukott. 

Az ülés végén a parlament egyhangúlag felszólította a kormányt, hogy emelje meg a menekültek közel-keleti segélyezésére szánt összeget. A pontos számokat nem nevezték meg, azonban a támogatás mértékét a németországi és egyéb európai államok hozzájárulásának nagysága szerint szabnák meg.

Fiatal férfi az „átlagos” menedékkérő Németországban a szövetségi bevándorlási és menekültügyi hivatal (BAMF) kimutatása szerint, amelyet az ARD országos köztelevízió ismertetett csütörtökön. A BAMF az idén július végéig 218 221 menedékjogi kérelmet regisztrált. A kérelmezők többsége – 141 574 ember – 30 év alatti. A meghatározó a 18-25 éves korosztály, amelyben a férfiak aránya 80 százalék, a nők aránya pedig 20 százalék. A BAMF csaknem 100 ezer kérelmező megkérdezésével felmérést készített a menedékkérők végzettségéről.

A vizsgálat ugyan nem reprezentatív, de nagy vonalakban ábrázolja a helyzetet. A megkérdezettek 13 százaléka felsőfokú végzettséggel rendelkezik, 17,5 százaléka gimnáziumot, 30 százaléka pedig más típusú középiskolát végzett, és 24 százalékos az általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya. A megkérdezettek 8 százaléka azt mondta, hogy nem rendelkezik iskolai végzettséggel. A felmérés résztvevőinek 47 százaléka arról számolt be, hogy hazájában jó anyagi körülmények között élt. A szíriai menedékkérők 62 százaléka jó anyagi körülmények között élt hazájában a BAMF felmérése szerint.

A külgazdasági és külügyminiszter telefonon konzultált szlovén kollégájával, Karl Erjaveccel, és tájékoztatta, hogy Magyarország nem épít állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát a magyar-szlovén határon – közölte a Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) csütörtökön az MTI-vel. Mint írták, Szijjártó Péter arról beszélt szlovén kollégájával, hogy a két ország belügyminiszterei előzetesen konzultáltak a szükséges lépésekről abban az esetben, ha a bevándorlókat Horvátország Szlovénia felé szállítja tovább. Ennek jegyében zajlanak előkészítő földmunkálatok a magyar-szlovén határon. Szijjártó Péter kijelentette: Magyarország nem fog állandó jellegű határvédelmi infrastruktúrát építeni a magyar-szlovén határon. Ha a fejlemények indokolják, hogy átmeneti, ideiglenes, fizikai határvédelemre lesz szükség, akkor annak létesítése kizárólag a szlovén féllel való előzetes egyeztetést követően kezdődhet meg – áll a tárca közleményében.

Minden bevándorlással kapcsolatos korábbi híreinkről itt olvashat bővebben.