Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

Nográdi György biztonságpolitikai szakértő az ATV Start műsorában elmondta, egészen addig nem lehet megállítani az emberáradatot, ameddig nem kezelik a származási országokban a káoszt. 

A szakértő szerint a kerítésre és határzárra szükség volt, a kitoloncolással és vissszaküldéssel pedig az a baj, hogy szinte beazonosíthatatlan, hogy melyik migráns melyik országból származik.

Németországban a szövetségi kormány és a tartományok vezetői csütörtökön megállapodtak a menekültügyi rendszer átalakításáról, a tervek szerint a legtöbb új szabály már novemberben hatályba lép.

A kancellár a csomag további elemei közül kiemelte, hogy a lehető legnagyobb mértékben csökkentik a menedékkérőknek járó készpénzes juttatás arányát, és növelik a természetbeni juttatások arányát. Továbbá a biztonságos származási országok közé sorolják Koszovót, Albániát és Montenegrót. A másik három EU-n kívüli nyugat-balkáni országot (Szerbia, Macedónia, Bosznia-Hercegovina) már tavaly a biztonságos országok közé sorolták.

Ettől a két intézkedéstől azt remélik, hogy csökken a menedékkérők jelentős részét – a legutóbbi becslések szerint 40 százalékát – kitevő nyugat-balkáni kérelmezők száma, mert a német menekültügyi ellátórendszer kevésbé lesz alkalmas készpénz felhalmozására a többnyire nem elnyomás, üldöztetés, hanem a szegénység, kilátástalanság elől menekülő nyugat-balkániak számára, a „biztonságos ország” státus révén pedig felgyorsul a kérelmek elbírálása, ami az esetek csaknem 100 százalékában a kérelem elutasítását és a kérelmező kiutasítását jelenti.

A menekültválság kezeléséhez „nem a kevesebb, hanem a több Európa” megteremtésén keresztül vezet az út, vagyis az uniós tagországoknak nem külön-külön, hanem együttesen kell keresniük a megoldást – mondta Herman Van Rompuy, az Európa Tanács volt elnöke csütörtök este Brüsszelben, a bajor Hanns Seidel Alapítvány és a kereszténydemokrata kötődésű Martens Központ közös rendezvényén, Bajorország EU-képviseletén.

A veterán belga politikus, aki nemrégiben az Európai Politikai Központ (EPC) nevű, tekintélyes brüsszeli kutatóintézet elnöki tisztségét vette át, a menekültválság kapcsán azt hangoztatta, hogy „a monokulturális társadalmak ideje lejárt”, az európai társadalmak kulturális értelemben sokszínűek, de vannak közös értékek, amelyeket ebben a sokszínűségben is őrizniük kell, és e közös értékek egyik fontos eleme a mások iránti tolerancia.

„A mérsékeltek forradalmára van szükségünk” – mondta Herman Van Rompuy, az uniós országok csúcsvezetői testületének egykori vezetője.

Kitért arra is, hogy egyértelműen meg kell különböztetni egymástól a puszta életüket féltő, háborús övezetekből érkező menekülteket és a gazdasági okokból útnak indulókat. Az utóbbiaknak csak nagyon korlátozott mértékben juthat hely Európában – állapította meg.

Hangsúlyozta, hogy a menekülthullám megszüntetése érdekében törekedni kell a szíriai béke helyreállítására. A nyugati hatalmak esetleges szíriai katonai beavatkozása veszélyeket hordozna magában – vélekedett. Szerinte a szíriai helyzet megoldásához nem csak az Egyesült Államok, hanem Oroszország közreműködése is nélkülözhetetlen.