Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

Az atv.hu munkatársa arról számolt be, hogy Zákányban elég nyugodt a helyzet. Ugyan fél órával ezelőtt egy 15 vagonból álló szerelvény érkezett az állomásra, de az nem szállított migránsokat. 

Munkatársunk beszélt egy német önkéntescsoporttal is, akik azt állították, a horvátok tegnap óta nem hoztak egy migránst sem a határhoz. Viszont most délután egy újabb csoportot várnak. 

Egyelőre senki nem tudja, hogy a határokat mikor fogják lezárni. Tegnap még nagyban épült a kerítés Beremendnél, míg Zákánynál mindössze csak a gyoda áll, amit a legtöbb helyen könnyű szerrel át lehet ugrani. Itt vélhetően arra számítanaka a hatóságok, hogy a Dráva képez természetes akadályt a migránsok előtt. 

Eközben az állomáson komoly rendőri jelenlét tapasztalható, közel 30-30 katona és rendőr őrzi a rendet az állomáson, míg a parkolóban kizárólag hatósági autók állnak, amelyekben szintén rendőrök ülnek. 

Ankara azt javasolta hétfőn Brüsszelnek, hogy a migránsválság kezeléséhez Szíriában létesítsen egy óriási menekülttábort, és ott regisztrálja a menedékkérőket, ellentétben azzal az európai uniós felvetéssel, hogy Törökország területén történjék mindez.

„Megmondtuk az európaiaknak, hogy semmiféle befogadóközpont nem lesz Törökországban” – jelentette ki Ahmet Davutoglu török kormányfő a Hürriyet című napilapnak adott interjúban.

    
Davutoglu az ENSZ New York-i székhelyén török újságíróknak azt mondta, hogy három konténerváros elegendő lenne 300 ezer menekült számára. Ha az EU állja ezeknek a konténereknek a költségét, akkor Törökország vállalja azok megépítését – hangsúlyozta a török miniszterelnök, megjegyezve, hogy hazája a kelet-törökországi Van városában négy évvel ezelőtt történt pusztító földrengés után sok tapasztalatot gyűjtött a lakókonténerek építése terén. 
    
Davutoglu szerint ezt az óriástábort Észak-Szíriában, egy védelmi övezetben kellene létrehozni.

Az Európai Bizottság nem vitatja annak a magyar törvénynek a létjogosultságát, amely bűncselekménnyé nyilvánítja az illegális határátlépést – mondta a brüsszeli testület hétfői sajtótájékoztatóján Natasha Bertaud szóvivő.

Egy horvát újságíró azt kérdezte a szóvivőtől, hogy az uniós javaslattevő-végrehajtó intézmény a menedékkérést alapvető emberi jognak tekinti-e a nemzetközi egyezményekkel összhangban, vagy pedig bűncselekménynek tekinti a határ menedékkérési céllal történő átlépését, mint azt Magyarország teszi.
    
Válaszában Bertaud felhívta a figyelmet arra, hogy a legtöbb uniós tagállam valamilyen módon szabályozza, feltételekhez köti a legális határátlépést – így például érvényes okmányok felmutatását követeli meg -, és ezzel párhuzamosan bűncselekménynek nyilvánítja az illegális határátlépést. Hogy Magyarország is így tesz, annak a jogszerűségét az Európai Bizottság nem vitatja a szóvivő szerint.
    
A brüsszeli testület azt szorgalmazza, hogy Magyarországon törvényben biztosítsák a menedékkérők számára a cselekményükkel arányos bánásmódot és alapvető emberi jogaikat – tette hozzá Natasha Bertaud. Hangsúlyozta, hogy az Európai Unió álláspontja szerint egyetlen menedékkérőtől sem lehet eleve megtagadni a menedékkérelem beadásának a jogát, senkit nem szabad e joga gyakorlásában megakadályozni, és visszatoloncolni csak azután szabad bárkit is, hogy egyedi jelleggel megvizsgálták az érintett személy konkrét helyzetét.