Visszaállítjuk a határellenőrzést a magyar-szlovén határon – frissül

Az Ausztriával határos Bajorországba szeptember eleje óta 169 408 menedékkérő érkezett hivatalos adat szerint – közölte Horst Seehofer, a németországi tartomány miniszterelnöke kedden Münchenben. Horst Seehofer a tartományi kormány ülését követően azt mondta: a következő időszakban még tovább erősödhet a menekülthullám a közelgő hideg hónapok miatt, és azért, mert sok Németországba készülő ember tarthat attól, hogy később kevésbé lesz valószínű a befogadása. Seehofer köszönetet mondott Joachim Gauck államfőnek vasárnapi beszédéért, amelyben a szövetségi elnök kiemelte, hogy Németország befogadóképessége nem korlátlan. A bajor kormányfő hangsúlyozta: „hasonló jelzésekre” van szükség a szövetségi kormánytól is. Közben Berlinben a belügyminisztérium szóvivője nem volt hajlandó kommentálni a Bild című lap értesülését, mely szerint naponta átlagosan 10 ezer menedékkérő lép be az országba. Johannes Dimroth kiemelte: a tárcának nincsenek pontos és ellenőrzött adatai, amelyeket érdemes lenne nyilvánosságra hozni, napi vagy heti szintű adatokat pedig egyáltalán nem érdemes közölni.

A Magyar Liberális Párt szerint Magyarország nem fogadott be ezer kopt keresztény családot – közölte a párt ügyvivője aki a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalnak (BÁH) címzett közérdekű adatigénylésükre kapott válaszra hivatkozott. Bősz Anett azt MTI-hez kedden eljuttatott közleményében emlékeztetett arra, hogy korábban Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere ezer keresztény család, majd Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak adott interjújában ezres nagyságrendben kopt keresztények befogadásáról nyilatkozott. A politikus azt írta, hogy BÁH-tól megkapott adatokban elsősorban azt vizsgálták, hányan kaptak állampolgárságot azokból az országokból, ahol kopt keresztények élnek, ilyen például Egyiptom és Etiópia. Ezek alapján 2013-ban 17, 2014-ben 130 egyiptomi kapott állampolgárságot. Etiópiából 2013-ban senki, 2014-ben egy ember kapott állampolgárságot – közli. Ennek semmi köze a Balog Zoltán és a Szijjártó Péter által mondott 1000 családhoz, ami minimum 2000-3000 főt feltételez – jelenti ki. A párt elkérte azt a formanyomtatványt is, melyen a vallási hovatartozást kell feltüntetni, de a BÁH tájékoztatása szerint a honosítási kérelmekben nem kérdeznek rá a kérelmező nemzetiségére vagy vallási hovatartozására – emeli ki.

Az Országgyűlés keddi rendkívüli ülésén lehetővé tette, hogy az illegális bevándorlással összefüggő büntetőügyeket Szeged mellett Pécsett és Zalaegerszegen is tárgyalhassák a bíróságok.

A fideszes Tuzson Bence és Vas Imre erről szóló – sürgős tárgyalásban megvitatott – törvényjavaslatát 136 igen szavazattal, 26 nem ellenében, 2 tartózkodás mellett fogadta el a parlament.

    
A törvénymódosítás alapján a határzárral kapcsolatos bűncselekményekben – például annak tiltott átlépése, megrongálása miatt – Baranyában és a Barcsi Járásbíróság illetékességi területén a Pécsi Járásbíróság, Zala és Somogy megyében pedig – az említett barcsi terület kivételével – a Zalaegerszegi Járásbíróság jár el. A törvényszéki hatáskörbe tartozó ügyeket ugyanilyen területi lebontásban a két megyeszékhely törvényszéke folytatja le.
    
Ugyanígy a szegedi mellett Pécs és Zalaegerszeg közigazgatási és munkaügyi bíróságát is kijelölték menedékkérelmek elutasítására benyújtott fellebbezések elbírálására.
    
Az előterjesztők javaslatukat azzal magyarázták, hogy a nagy távolságok és az így kevésbé hatékony végrehajtás miatt nem indokolt Szeged kizárólagos illetékességének fenntartása a szóban forgó ügyekben.
    
A törvénymódosítás a kihirdetését követő napon lép hatályba.