Tényleges életfogytiglanit kaptak a romagyilkosok

Mind a négy vádlott fellebbezést nyújt be az ítélettel kapcsolatban, így az nem jogerős. Előzetes letartóztatásuk folytatódik a másodfokú eljárás kezdetéig - döntött a bíróság. A harmad és negyedrendű vádlott fellebbez ez ellen is, a másik kettő vádlott tudomásul vette.

A tárgyalást berekesztették.

A bűnügyi költség is a vádlottakat terheli.  A bíró azt mondta, írásban részletesebb lesz az indoklás, szóban csak a legfontosabbakat emelte ki. A vádlottak nyilatkoznak: felfogták az ítéletet.

Enyhítő körülmény lehetett volna az őszinte beismerő vallomás, a bűnösség elismerése, ilyenről azonban itt nem volt szó a bíró szerint. Az idő múlását sem tekintették enyhítő körülménynek. Álláspontjuk szerint ez az eset a társadalom elrettentését kell, hogy szolgálja, ezért léptek fel a törvény szigorával, és a legsúlyosabb büntetést szabták ki. Ezért nem lehetséges például a feltételes szabadlábra bocsátás.

Az első és másodrendű vádlottat egyrendbeli emberölésben - aljas indokból, különös kegyetlenséggel - tettesként, társtettesként, bűnsegédként, illetve kétrendbeli rablás miatt ítélték el. A harmadrendű vádlottat emberölésben társtettesként ítélték el. A negyedrendű vádlottat pedig egyrendbeli emberölés miatt bűnsegédként ítélték el. A közvélemény elvárásait nem vették figyelembe - hangsúlyozta a bíró. Ebben az esetben viszont hat áldozat volt, és van olyan sértett, aki fogyatékosan kénytelen leélni életét.

Nem egyéni feladat az igazságszolgáltatás, még akkor sem, ha nem elégedettek a hatóságok működésével - mondta a bíró. A rablás két személy tulajdonát érintette - férj és feleség fegyverei voltak -, ezért állapítottak meg bűnösségét két rendbeli rablásban az első három vádlott esetében. Megállapították azt is, hogy bűnszervezetben követték el a cselekményt, ezért nem bocsáthatóak feltételes szabadlábra sem az elítéltek - ismertette a bíró.

Egységként kezelendők a cselekmények, így egyrendbeliként ítélte meg a bíróság az eseményeket - mondta a bíró.

Voltak viszont minősítésre alkalmas körülmények: 14 év alatti sértett, különös kegyetlenség pedig például a tűzeset miatt.

A bíró megjegyezte, hogy a vádlottak által sem tagadva, rasszista indítékok miatt - a romák ellen - követték el a cselekményeket, mely elvetendő erkölcsi hozzáállás, így súlyosabban büntetendő.

Hangsúlyozták, hogy aljas indokból, különös kegyetlenséggel elkövetett emberölésről van szó. Az ölési szándékkal elkövetett cselekményeket úgy ítélték meg, hogy a szándékot vették figyelembe, nem pedig azt, hogy volt olyan eset, hogy a gyors orvosi beavatkozásnak köszönhetően élte túl a sértett fél a támadást.

Kifejezetten azért szereztek fegyvert, hogy félelmet keltsenek a roma lakosság körében, és tisztában voltak azzal is, hogy ezek az eszközök alkalmasak az emberi élet kioltására - emelte ki a bíró a törvényszék megállapítását.

Úgy értékelték, a vádlottak a véletlenre bízták a viselkedésüknek következményét, és megállapítható volt lövési szándékuk, annak tudatában, hogy a célba vett épületekben emberek tartózkodnak. A bíró hozzátette, hogy egyértelmű, hogy cigány származásuk miatt támadtak az emberekre.

Megállapították, hogy a vádlottak követték el a terhükre rótt vádakat. A cselekmények minősítése következik.

Házkutatások és szemle során történtek formai hibák, hiányosságok - ismerte el a bíróság. Az érintett helyszín azonban nem került manipulálásra, normaszegés nem volt. Így a bizonyítékokat felhasznalhatták.

A fegyverek rejtekhelyének mmeghatározásához titkos adatszerzést alkalmaztak, az információkat bizonyítékként használták fel. Ezt több vádlott törvénysértőnek nevezte. A bíróság azonban felhasználhatónak találta azokat. Megállapították, hogy a fegyverek Kiss István felügyelete alatt álltak a szórakozóhelyen, ahol maga is dolgozott.

Megállapították továbbá, hogy a vádlottak birtokából nem kerültek ki a fegyverek - annak ellenére, hogy ők tagadták a bűncselekmények elkövetéset.

Számtalan közvetett bizonyíték állt rendelkezésükre, ahol nem volt beismerő vallomás. A vádlottak tagadásával szemben úgy látták, büntetőjogi felelősségükre lehet következtetni.

Csontos István részben beismerő vallomást tett, de fenyegetettségre hivatkozott. Ezt a bíróság elvetette: "tudott mindenről, mégis közreműködött."