Az USA űrkutatási hivatalának (NASA) Mini-Sar elnevezésű kísérlete során a kutatók több mint 40 kisebb, jeget tartalmazó krátert találtak. Az LCROSS nevű holdprogram eredményei alapján, a Holdon talált jég a vízen kívül más összetevőket – például szénhidrogéneket – is tartalmaz. Az eredményeket egy texasi űrkutatási konferencián hozták nyilvánosságra.

A kráterek átmérője a jégréteg vastagságától függően 2-15 km között váltakozik. A NASA szerint a jégnek több méter vastagságúnak kell lennie ahhoz, hogy a Chandrayaan-1 észlelhesse. Dr. Paul Spudis, a houstoni Hold- és Bolygókutató Intézet munkatársa becslése szerint, a kráterek legalább 600 millió tonna jeget tartalmaznak. „Ez a mennyiség rakéta-üzemanyagban kifejezve 2200 évig naponta egy űrsikló elindításához is elég lenne” – mondta a kutató az újságíróknak a Hold- és Bolygókutató Intézet 41. konferenciáján.

Ezekben a kráterekben az a közös, hogy belsejüket sohasem éri napfény.

Rendkívüli hideg

A hőmérséklet egy ilyen tartósan sötét kráterben akár 25 Kelvin fokig (-248 C°) is süllyedhet, ami hidegebb, mint a Plútó felszíne, ezért a jég tartósan megmarad. "A jeget túlnyomórészt víz alkotja” – mondta dr. Spudis. "Néhány centiméternyi száraz holdtalaj-réteg lehet rajta” – tette hozzá.

„Ez a védő talajréteg azt is meggátolja, hogy a jég a napsugárzásnak kitett részeken elpárologjon” – magyarázta a professzor. Bár Obama elnök februárban leállította a 2020-ra tervezett, az amerikaiak Holdra történő visszatérését célzó űrprogramot, dr. Spudis szerint szükséges az emberi jelenlét a Holdon, és ez, az új források felfedezésével lehetővé is vált.

A NASA LCROSS Holdprogramja során, egy rakéta és egy űrszonda a hold déli sarkvidékén történt becsapódásakor jég és vízpára részecskék szabadultak fel. A színképelemzés kimutatta, hogy a jég nem rendezetlen amorf, hanem rendezett kristályos szerkezetben található a hold felszíne alatt.

A NASA tudósai szerint a víz íze a holdon nem egységes, alkotó elemeitől függően váltakozik, és jelen kutatások szerint, számos jéglelőhellyel számolhatunk földünk kísérőbolygóján.

Forrás: BBC