Leszögezte, Magyarország azután is a piacról akarja finanszírozni magát, hogy az IMF-fel végül aláírják a megállapodást. „Biztos vagyok abban, hogy egy, az IMF-fel kötött megegyezés után meg tudunk maradni a pénzpiacon, mivel a megegyezésnek nem célja, hogy otthagyjuk a pénzpiacot” – hangsúlyozta. Fontosnak nevezte a kormány és a gazdaság számára, hogy ne csak az IMF-től, hanem a piactól is világos jelzést kapjon. Amint Magyarország meg tud maradni a pénzpiacon, és biztosítja a pénzügyi hátteret az IMF-fel kötött egyezménnyel, a kormány a gazdasági növekedésre összpontosíthat – hangsúlyozta Orbán Viktor. „A legjobb forgatókönyvem az, ha egy hónap elteltével a magyar gazdasággal kapcsolatban nem az lesz a fő téma, hogyan finanszírozzuk a gazdaságot, hanem az, hogy milyen sikeres lehet a növekedési terv” – idézte a kormányfőt a Reuters.
„Csak a múltat kritizálták” – utalt Orbán Viktor az Európai Bizottság szerdai, a túlzottdeficit-eljárás kapcsán tett bejelentésére, mivel a bizottság kifogásai a kormányfő szerint a 2010 és 2011-es költségvetetési hiánnyal kapcsolatosak.
Nem tetszik a jegybanktörvény az EKB-nak, gyengült a forint
Az Európai Központi Bank (EKB) nagyon nyugtalan a magyar jegybanktörvény miatt - mondta Mario Draghi, az Európai Központi Bank elnöke a csütörtöki kamatdöntő ülést követő sajtótájékoztatón. (A hírre a forint gyengülni kezdett, egy euróért délután fél öt körül 308,5 forintnál is többet kellett adni, szemben a korábbi 306,4 forinttal.) Az EKB nagyon figyel az olyan helyzetekre, amikor politikai döntéshozók nyomást kívánnak gyakorolni nemzeti bankok döntéshozóira. Az ilyen nyomás nem konzisztens az európai jogszabályok szellemiségével - tette hozzá az EKB elnöke.
Draghi elmondta: "korábban világossá tettük aggodalmainkat, amelyek közül néhányat figyelembe vett Magyarország, más aggodalmaink továbbra is fennállnak". Az EKB elnöke arról tájékoztatott: a jegybanktörvényt vizsgálják, és álláspontjukat a közeli jövőben kiadandó konvergenciajelentésben ismertetik.
A "vitatott jegybanktörvény" is kifejezetten deklarálja és megerősíti a nemzeti bank függetlenségét - mondta Orbán Viktor miniszterelnök újságírói kérdésre válaszolva, miután miniszterei társaságában megbeszélést tartott Simor András jegybankelnökkel. Akkor a kormányfő azt mondta, a jegybanktörvényről "van egy vita", amelyet az "Európai Unióban szokásos módon" kívánnak tisztázni az Európai Bizottság és Magyarország között.
A kormány álláspontja, hogy az új jegybanktörvény megerősíti az MNB függetlenségét. "Az EKB tizenöt javaslatából tizenhárom és felet elfogadtunk, könnyen lehet, hogy ez egy európai rekord, és továbbra is együttműködőek vagyunk" - fogalmazott Orbán Viktor az EKB korábbi módosítási javaslataira utalva.
Fellegi Amerikában
"Nagyon, nagyon meglepő lenne, ha nem állnának elő egy szándéknyilatkozattal. Mindenki tisztában van azzal, hogy kudarc lenne, ha ez elmarad, mert megegyezésre vannak ítéltetve", jelentette ki a Carnegie békealapítvány vezető közgazdásza. A Nemzetközi Valutalappal (IMF) jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése, a hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése nem tárgya a mostani megbeszéléseknek - közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium.
A magyar kormány készen áll minden észrevétel és javaslat megvitatására az Európai Bizottsággal és az IMF-fel, és elkötelezett a tárgyalások sikeres lefolytatása mellett. Mint ahogyan a kormány korábban is tudatta, az IMF-fel jelenleg folytatott egyeztetések célja a hivatalos tárgyalások előkészítése és az előzetes álláspontok egyeztetése - olvasható a tárca közleményében.
Mint írták, "megerősítjük az IMF által megfogalmazottakat, miszerint a jelenlegi tárgyalásoknak nem tárgya egy hivatalos szándéklevél tartalmának megvitatása és véglegesítése.".
A tájékoztatás szerint Fellegi Tamás, a Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter a jövő héten számol be a kormánynak az IMF-fel folytatott washingtoni egyeztetések eredményéről.
A tervek szerint
Fellegi Tamás hétfőn kezdett előkészítő megbeszéléseket a magyar hitelfelvételről Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál. Christine Lagarde-dal, az IMF vezérigazgatójával a tervek szerint csütörtökön találkozik.
A Carnegie békealapítvány vezető közgazdászát, Moises Naimot idézve a Dow Jones szerdán azt írta, hogy az elemző a Magyarországgal kötendő hitelmegállapodást előkészítő IMF-szándéknyilatkozatot vár Fellegi Tamás washingtoni tárgyalásaitól.
Vállalásokat várnak
"Nagyon, nagyon meglepő lenne, ha nem állnának elő egy szándéknyilatkozattal" - mondta Moises Naim. Hozzátette: "mindenki tisztában van azzal, hogy kudarc lenne, ha ez elmarad, mert megegyezésre vannak ítéltetve" - idézte a Dow Jones az elemzőt.
A hírügynökség emlékeztet arra, hogy a szándéknyilatkozat olyan hivatalos dokumentum, amelyben felvázolják azokat a feltételeket, amelyeket egy kormány a hitelért cserébe kész tejesíteni.
Simor is elkíséri Fellegit Németországba
Fellegi Tamás a jövő héten Németországban folytatja előzetes egyeztető körútját, ahol hétfőn és kedden tárgyalásokat folytat - többek között - Mario Draghival, az Európai Központi Bank elnökével, Jens Weidmann-nal, a Német Szövetségi Bank (Bundesbank) elnökével. A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is - közölte a tárca nélküli miniszter sajtóirodája. Kétnapos útja során a miniszter találkozik Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel. Ezt követően január 19-én megbeszéléseket folytat Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel Bécsben. A delegációvezető január 20-án Brüsszelben egyeztet Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.
London: az első negyedévben lehet megállapodás
Londoni felzárkózó piaci elemzők csütörtöki előrejelzése szerint "jó esély van arra", hogy már az idei első negyedévben megszületik a megállapodás Magyarország, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az EU között egy készenléti támogatási csomagról. A Morgan Stanley bankcsoport londoni befektetési és elemző részlege a közép-kelet-európai térség idei kilátásairól befektetők számára összeállított, csütörtökön Londonban ismertetett átfogó prognózisában Magyarországról azt írta, hogy előzetes várakozásainak megfelelően "az intenzív piaci nyomás" hatására a magyar hatóságok hangneme "sokkal békülékenyebbé vált", és a kormány most már kész előfeltételek nélkül tárgyalni a valutaalappal.
A Morgan Stanley londoni elemzői szerint egy 15-20 milliárd eurós, két évre szóló program elégséges lenne a piacok megnyugtatásához Magyarország finanszírozási igényeinek fedezhetőségével kapcsolatban. A ház előrejelzése szerint az IMF/EU-segítség révén a következő hónapokban jelentősen csökkennek a magyar refinanszírozási kockázatok, de a cég elemzői ezzel együtt is változatlanul "rázós viszonyra" számítanak a kormány és az IMF között.
Feltétel: a jegybanktörvény módosítása
Tegnap Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke bejelentette, hogy a jegybanktörvény módosítása az egyik előfeltétele az EU részéről a Magyarországgal kötendő megállapodásnak. Rehnt a BBC televízió HardTalk című interjúműsora szólaltatta meg. Ez a műsor a külföldre sugárzó BBC World számára készül, de szerdán a BBC nagy-britanniai változatának honlapján is hozzáférhetővé vált.
"Komoly aggályaink vannak"
Az EU-bizottsági alelnök az interjúban azt mondta: Magyarország "az utóbbi időben hozott néhány olyan döntést, amelyekről úgy tűnik, hogy nem felelnek meg teljesen az európai jognak". "Jelenleg elemezzük például a médiaszabadsággal és a jegybanki függetlenséggel összefüggő, valamint a gazdasági-pénzügyi kérdések területén (hozott) döntések tartalmát és hatását" - fogalmazott Rehn.
Olli Rehn
"Komoly aggályaink vannak a jegybanki függetlenségről szóló törvénnyel kapcsolatban ... a jegybanki függetlenségről szóló törvény módosítása az egyik előfeltétele annak, hogy megállapodás születhessen egy új mentőcsomagról vagy egy elővigyázatossági programról az Európai Unióval" - mondta a BBC-műsorban Olli Rehn. Hozzátette, hogy az EU "rendszeres kapcsolatban" van a magyar hatóságokkal, és ő a jövő hét végén találkozik Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott tárca nélküli miniszterrel, akivel "alkalmunk lesz megbeszélni ezt a kérdést".
KDNP: támadás
Támadásoknak tartja az unió által megfogalmazott kritikákat a KDNP, amelyeknek a párt szerint három oka van. Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője csütörtökön a Startban azt mondta, hogy az unió ma sokkal érzékenyebb és bizonyítani akarja, hogy a lisszaboni szerződés működik, ezért sokkal szigorúbb. Emellett a támadásokra az ellenzék uniós pártcsaládjai is ráerősítenek, azzal, hogy súgnak a hazai ellenzéknek, a kormány nemzeti konzervatív keresztény gondolatisága pedig idegesíti azokat, akik ezt nem szeretik. Hozzátette: az ilyen törvénymódosítási kezdeményezések mindennaposak az unió gyakorlatában, több száz van belőlük.
Újabb feddés
Közben az Európai Bizottság szerdai ülése után kiadtak egy közleményt, mely szerint Magyarország nem tett elegendő intézkedést annak érdekében, hogy "időben és tartósan" kiigazítsa túlzott államháztartási hiányát. A testület ennek megállapítását javasolja az uniós tagországok pénzügyminiszteri tanácsának is.
Tavaly Magyarország tiszteletben tartotta ugyan a GDP-hez viszonyított 3 százalékos deficithatárt, és az idén is várhatóan ez alatt marad, de ez elsősorban egyszeri lépéseknek köszönhető, és jövőre a hiány már 0,25 százalékponttal ismét meghaladhatja a határt - derül ki a közleményből. Eszerint a magyar államháztartási mérleget jelentős mértékben "egyszeri bevételek befolyásolják", amelyek "nem eredményeznek tartós hiánykorrekciót", a szerkezeti mérleg helyzete pedig rosszabbodott.
Meglepetés
Olli Rehn pénzügyi biztos brüsszeli sajtótájékoztatóján megerősítette, hogy Magyarország ősz vége óta további intézkedéseket hozott a deficit leszorítására. Úgy vélte azonban - megerősítve a közleményt -, hogy ez nem elégséges a hiány tartós küszöb alatt tartására. Elismerte, hogy a tavalyi államháztartási többletet figyelembe véve a bizottság megállapítása meglepetésként hathat. A bizottság azonban nem látja biztosítottnak a csökkenés fenntarthatóságát a közleményben is említett megfontolások miatt - fejtette ki.
"Nemcsak a jelenlegi kormány felelőssége"
Kijelentette azt is: a túlzott deficit miatt Magyarország ellen folyó eljárás "nem új, és nem kizárólag a jelenlegi kormány felelőssége". Hangoztatta: biztosítani kell a gazdaságba vetett bizalmat Magyarországon, ezt a bizottság a lakosság érdekeként kezeli. Amennyiben a miniszteri tanács egyetért a bizottság javaslatával, a testület újabb ajánlásokat fogalmaz meg Magyarország számára. Rehn jelezte azt is, hogy ezt követően az uniós szabályok értelmében lehetőség van akár uniós források visszatartására is.
Nem szüntették meg az eljárást
Az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyekért felelős tagja még novemberben, az őszi gazdasági előrejelzés ismertetésekor válaszolta azt a BruxInfo kérdésére, hogy bár a magyar államháztartás várhatóan 2011-ben 3,6 százalékos többletet produkál (főként a magánnyugdíjpénztári vagyon költségvetési becsatornázása miatt), 2012-ben pedig 2,8 százalékos hiányt vetített előre a testület, de szerinte 2013-ban már ismét 3 százalék fölé (3,7%) emelkedhet a költségvetési deficit. Olli Rehn ezért nem tartotta indokoltnak a 2004 nyara, gyakorlatilag uniós taggá válásunk óta folyó eljárás megszüntetését.
"Nem maradt más választás"
A lap forrásai úgy fogalmaztak: „nem maradt más választása az Európai Bizottságnak, mint a túlzott deficiteljárás újabb szakaszba léptetése”. A testület annak kimondását kéri a Tanácstól, hogy Magyarország nem teljesítette az uniós pénzügyminiszterek (ECOFIN) 2009 nyarán tett ajánlásait. Ha az ECOFIN minősített többséggel elfogadja a bizottsági értékelést, a dosszié visszakerül a Bizottsághoz, amely saját hatáskörben két dolgot tehet.
Akár szankcionálhatnak is
Egyrészt új ajánlásokra tehet javaslatot a Tanácsnak, másrészt szankcionálhatja az országot, mégpedig a kohéziós alapból járó kifizetések felfüggesztésének kezdeményezésével. Ezt viszont eddig még soha nem alkalmazta a Bizottság egyetlen tagországgal szemben sem.
A Bizottság azt is közölte, hogy továbbra sem zárult le az az elemzés, amelynek keretében az testület a nemrégiben elfogadott magyar törvényeket veti össze az Európai Unió jogi előírásaival. Jövő heti ülésén a testület a tervek szerint újra foglalkozik a témával.
A bizottság szóvivője szerdán azt is elmondta, hogy folyamatos kapcsolatban maradnak a kormánnyal. Hozzátette: reményeik szerint nem lesz szükség szabálysértési eljárás indítására, mert a magyar fél a konzultációk nyomán megteszi az esetlegesen szükségesnek látott változtatásokat.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / Bruxinfo / MTI
