Az Orbán-kormány gazdaságpolitikáját erősen kritizáló cikket publikált Mellár Tamás a Népszabadságban. A KSH egykori elnöke szerint pótcselekvés összeesküvést látni a forint gyengülése mögött, mert a kormány gazdaságpolitikai tévedései vezettek ehhez.
„Az okok sorában, hogy miként jutottunk ide, előkelő helyen szerepel a gazdaságpolitikai tévedések sorozata. A gazdaságpolitikát meghatározó miniszter magabiztosan nyilatkozik arról, hogy a régi közgazdaságtan megbukott (ebben valószínűleg igaza van), de nálunk már az új közgazdaságtan alapján tevékenykedik a gazdaságirányítók csapata. A Nemzetgazdasági Minisztérium által innovált nem konvencionális gazdaságpolitika valóban meglepő és meghökkentő lépéseket és eredményeket produkált. Gyakran olyanokat, amelyek ellentmondanak a józan észnek, s ezért türelmesen vártuk, hogy mikor kezdenek a visszájukra fordulni és pozitív eredményeket produkálni. Eddig azonban még nem történt meg a nagy színeváltozás. Viszont, ha végignézzük az elmúlt másfél évben meghirdetett gazdaságpolitikákat, akkor azt láthatjuk, hogy ezek egyáltalán nem újak, és sajnos azt is, hogy nem voltak sikeresek, akkor sem, amikor újak voltak” – vélekedik Mellár Tamás.
Mint közismert, a közgazdász sokáig a Fidesz támogatójának számított, az első Orbán-kormány idején a statisztikai hivatalt irányította, később Orbán Viktor tanácsadója volt, így kisebb meglepetésnek számított, hogy tavasszal nem hosszabbították meg a kormányközelinek számító Századvég Gazdaságkutatónál betöltött vezetői posztján. Mellár ugyanis a nyilvánosság előtt is bírálta a Matolcsy György által kijelölt gazdaságpolitikai irányt. A KSH volt elnöke szerint lehet ugyan összeesküvési-elméleteket gyártani, hogy ki mindenki spekulált a magyar gazdaság ellen, szörnyülködni azon, hogy mennyire mohó a pénztőke; ám „ezek mind hiábavaló pótcselekvések, csak arra jók, hogy elvonják a figyelmet a lényegről, arról a tényről, hogy az ország jelenlegi gazdasági állapota, a leminősítésünk és az ellenünk megindult spekuláció nem a véletlenek fatális találkozása, hanem egy logikai láncra felfűzhető eseménysorozat”. Mellár úgy véli, makromutatóink egyáltalán nem olyan imponálóak, mint azt a gazdasági kabinet sulykolja. Ezek a tények közismertek. Éppen ezért az óvatos befektetők elkerülik a magyar állampapírok vásárlását, a vállalkozó szelleműek pedig a forint gyengülésére spekulálnak. „S ahogy már lenni szokott ilyenkor, a kedvezőtlen várakozások tovább rontják a lehetőségeket, és még rosszabb teljesítményeket váltanak ki. Az egymást erősítő folyamatot szemlélve azonban nem szabad elfeledkezni arról, hogy mi is volt a kiváltó ok. És ez sajnos nem más, mint az egyre gyengülő gazdasági teljesítményünk.”
Heim: a spekulánsok csak 20 százalékban felelősek
Heim Péter a HírTV-nek adott interjút, melyben arról beszélt, hogy indokolt volt Magyarország leminősítése. A Századvég Gazdaságkutató elnöke szerint Magyarországon mindössze technikai adósságcsökkentés történt a nyugdíjpénzekből, valójában stabil az adósságszint év eleje óta. Úgy vélte, jövőre recesszió várható és kételyeket ébreszt az is, hogy az államháztartás hiányát három százalék alatt tudjuk tartani.
A közgazdász szerint Magyarország leminősítéséért 40 százalékban az eurózónára nehezedő nyomás, és 40 százalékban a magyar gazdaságpolitika okolható, a kormány által emlegetett spekulánsok és egyéb tényezők legfeljebb 20 százalékban tehető felelőssé a helyzetért. Heim a műsorban azt mondta, a piaci szereplők többsége abban érdekelt, hogy Magyarországnak jobban menjen. Nincsen akkora spekulatív támadás a forint ellen, mint amit mi gondolunk, ráadásul, ha a magyar gazdaságpolitika tökéletesen jól viselkedne, akkor spekuláció sem lenne a forint ellen, tette hozzá.
Heim úgy vélte, koherens gazdaságpolitikára lenne szükség, a gazdaságpolitikai eszköztár alkalmazása ugyanis nagyon gyenge. Szerinte nem tarthatóak a kormány jövő évi költségvetésének főbb számai és erre idővel ők is rá fognak jönni. A közgazdász szerint gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség, előbb-utóbb pedig személyi kérdések is felmerülhetnek, amit adott esetben akár a piac is kikényszeríthet.
Chikán: határozott irányváltás kellene
Az első Orbán-kormány gazdasági minisztere is nyilatkozott az IMF-megállapodásról, Chikán Attila szerint a kormánynak akkor lehet mozgástere a Nemzetközi Valutaalappal zajló tárgyaláson, ha olyan lépéseket vagy ígéreteket tesz, amivel az IMF számára is elképzelhető módon ki lehet lábalni a válságból. Lényegesen át kellene szabni a kormány gazdaságpolitikáját, határozott és hangsúlyos irányváltásra lenne szükség - mondta a Corvinus Egyetem közgazdász professzora, aki szerint olyan intézményi változásokra van szükség, amelyek akár a minisztériumi struktúrát is érintik. Növekedést anélkül nem lehet elérni, hogy a fundamentumokon nem változtatnak. A lépések következetes, összehangolt felvázolása lenne az, ami meggyőzhetné az IMF-et, hogy ne a legszigorúbb feltételeket támassza - vélekedett a korábbi gazdasági miniszter. Chikán Attila hangsúlyozta: sok dologhoz hozzá kell nyúlni, és be kellene fejezni a bankokkal való háborúzást, ugyanis az IMF nem nézi jó szemmel a bankokba vetett bizalom megtörését. Nincs átfogó, konkrét gazdaságpolitika, növekedést pedig csak a pénzügyi szférából kiindulva nem lehet elérni - vélekedett. A közgazdász professzor szerint a vállalkozókkal és szakmai szervezetekkel való tárgyalások nélkül nehéz lesz konzisztens stratégiát kialakítani. Konkrét intézkedési tervekre lenne szükség, valamint lehetne olyan lépéseket tenni, ami jelzésértékű arra nézve, hogy a kormány komolyan gondolja a váltást a gazdaságpolitikában - emelte ki. Chikán Attila optimistának tartja a fél százalékos növekedést. Szerinte az elemzőké a reális becslés, ők -0,5 és +0,5 százalék közé teszik a magyar GDP teljesítményét jövőre.
atv.hu / Index / Origo / InfoRádió / Népszabadság

