„Nem kell félni attól, hogy az elkövetkező évtizedekben elfogy a világ kőolajkészlete. A telephelyek kőolajtartalékának ugyanis 50-60%-át nem termelik ki, mert nem éri meg, de ha szűkülnek az erőforrások, és ebből következően nő az ár, kifizetődővé válik kitermelni a maradék kőolajat” – mondta el a Bálványosi Nyári Szabadegyetemen tartott előadásában Világi Oszkár, a Slovnaft vezérigazgatója.

“A Shell 10 éve folyamatosan mondja, hogy a világnak már csak 40 évre van kőolajtartaléka, az évek száma az idő előrehaladtával nem csökkent. A következő 20 évben biztos nem lesznek ellátási gondok” – tette hozzá.
Hasonlóan vélekedett erről Bencsik János, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium klíma- és energiaügyért felelős államtitkára. Elmondta, hogy a társadalom energiaszükséglete évről évre növekszik, a hozzáférhetőség azonban szűkös. “A készletek rendelkezésre állnak, de azok felszínre hozása sokkal költségesebb, mint az elmúlt évtizedben” – emelte ki. Példaként felhozta a feltörekvő országokat: Kína és India energiaszükséglete évente 10%-kal növekszik, és ugyanarról a területről – Közép-Ázsia és a Kaukázus térsége – próbálják ezt fedezni, mint a mi regiónk országai. Véleménye szerint helyre kell állítani az állam tulajdonosi hátterét az energetikai vállalatokban, hogy a közjót érvényesítve “élversenyző jöjjön létre a régióban, ez pedig versenyre készteti a kelet-európai szereplőket”.

Bencsik szerint a fogyasztói érdekek megóvásához az árakat hatóságilag kell kontrollálni, a piaci szereplőket pedig arra kell kényszeríteni, hogy csak az indokolt költségeket építsék be a lakossági energiaárba, és ne törekedjenek “tisztességtelen profit szerzésére”.
A németországi trend ellenében Magyarország növekvő hangsúlyt helyezne a nukleáris energia hasznosítására, ezért a paksi atomerőmű minden blokkjának üzemidejét 20 évvel meghosszabbítaná, az erőművet pedig új kapacitásokkal bővítené – tudtuk meg Bács Zalán, a Magyar Villamos Művek vezérigazgató–helyettesétől. Ezzel kapcsolatban a Slovnaft igazgatója elmondta, hogy Németország nem pusztán környezetvédelmi okok miatt mondott le az atomenergiáról, a döntés mögött jól megfontolt gazdaságpolitikai érdek húzódott.

“Egy feltörekvő iparág támogatása a cél: az Északi-tenger partján termelt offshore szélenergiáé. Amennyiben létrehoznak egy sztrádát Közép-Európa irányába, a régió országai kiszolgáltatott helyzetbe kerülhetnek, mert magasabb áron juthatnak hozzá az energiához” – mutatott rá Világi Oszkár.

Kiemelte, hogy a nukleáris kapacitások bezárása nyomán Németországban 2022-re energiahiány fog fellépni, különösen a déli régióban. Az offshore szélenergia-termelés addigra nem éri el a szükséges teljesítményt, és az ország esetleg arra szorulhat, hogy nukleáris úton megtermelt energiát importáljon Franciaországból vagy Csehországból.

penzcsinalok.transindex.ro