Az Országos Statisztikai Intézet a bérekre vonatkozóan évente végez egy átfogó statisztikai kutatást. Tulajdonképpen egy szelektív statisztikai adatgyűjtésről van szó, aminek referenciaperiódusa az adott esztendő október hónapja. A kutatás eredményeinek közzétételére nemrégiben került sor: az alábbiakban ebből tallózunk.

2010 októberében az országos bruttó alapbér átlaga 1525 lej volt, ami 2,3 százalékos növekedést jelent a megelőző esztendő azonos hónapjához viszonyítva. Az átlagos bruttó bér 1721 lej volt, ami viszont 3,9 százalékos csökkenést jelent 2009 azonos hónapjához viszonyítva. 2010. október 31-én az alkalmazotti állomány 4 162 500 főt tett ki – az adatgyűjtés viszont nem terjedt ki a négy főnél kevesebb alkalmazottal rendelkező cégek munkaerő-állományára. A foglalkoztatottak 51,9 százaléka férfi volt. A munkáslétszám 2 056 300 volt, s annak 63,2 százalékát a férfiak képezték. Az ágazati megosztás tekintetében: az iparban 1 219 500 személyt foglalkoztattak, ebből 533 600 volt nő. Az építkezésben 319 100 személyt, amelyből 45 000 volt nő. A kereskedelemben a nők képezték a nagyobb részarányt, ugyanis a 674 900 fős létszámállományból 340 600 volt nő. Hasonló a helyzet a részarányok tekintetében a közigazgatásban, a tanügyben, az egészségvédelemben és a kulturális intézményrendszerben is. A munkáltatók nagyságrendje tekintetében a megoszlás a következő volt: az 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató cégek keretébe összesen 990 700 személy dolgozott, az 50–249 személyt foglalkoztatók esetében a létszám 950 500 volt, a 250-nél többet foglalkoztató cégek esetében pedig 2 221 300. Ez azt jelenti, hogy az alkalmazottak 53,4 százaléka olyan cégek keretében fejti ki tevékenységét, amelyek létszámállománya meghaladja a 250-et. Hargita megyében ugyanakkor alig tíz-tizenötre tehető azon cégek száma, amelyek 249-nél több alkalmazottnak adnak munkát.

A bérek nagy többsége ugyanakkor a viszonylag alacsony bérek zónájába tartozik: így a foglalkoztatott férfiak 58,4 százalékának az október havi bruttó bére 1500 lejnél kisebb volt, míg a nők esetében ez a részarány még kedvezőtlenebb, 65,7 százalék volt. 1500 és 4000 lej közti bért ugyanakkor míg csak a férfiak 34,8 százaléka vihetett haza, addig a nők esetében ez az arány 29,8 százalék. A 4000 lejes bruttó bért meghaladó férfi alkalmazottak részaránya 6,8 százalék volt, a nők esetében pedig 4,5 százalék. A férfialkalmazottak országos átlagos bruttó bére 2010 októberében 1830 lej volt, a női alkalmazottaké csak 1600 lej, azaz 12,6 százalékkal kisebb, mint a férfiaké. Ez az arányeltolódás még jelentősebb az iparban, amely esetében a férfiak által realizált átlagos bruttó bér 1981 lej volt, míg a női alkalmazottaké csak 1439 lej, azaz a férfiakénak csak 72,6 százaléka. Igazi meglepetést jelent viszont az építőipar, ahol míg a női alkalmazottak átlagos bruttó bére 1739 lej volt, addig a férfiaké csak 1482 lej.

A munkáskategóriába tartozó alkalmazottak 66,4 százalékának bruttó bére 601 és 1500 lej között mozgott, 10,3 százalékuké pedig alig érte a minimálbér szintjét. Az érdekesség kedvéért azt is megjegyezhetnénk, hogy az alkalmazottak 1,1 százalékának 2010 októberi havi bruttó bére meghaladta a 8000 lejt. Ez az arány az állami szektorban 1,3 százalék volt. A tanulmány szerint ugyanakkor az állami szektor alkalmazottjai jobban kerestek, mint a magánszféra dolgozói, viszont az állami szektorban – beleértve a központi és a helyi közintézményrendszert is – a felsőfokú végzettségű alkalmazottak részaránya jóval magasabb, mint a magánszektorban. Előbbiben 50, utóbbiban viszont a felsőfokú végzettségűek részaránya csak 15 százalék körüli. A tanulmány adatai szerint a külföldi tőkéjű cégek – jobbára pénzintézetek, bankok, nemzetközi üzletláncok – esetében a bérszintek általában magasabbak: Az alkalmazottak 9,2 százalékának havi bruttó bére 4001 és 8000 lej között volt, 3,4 százalékuknak pedig meghaladta a 8000 lejt. A hazai magántőkéjű cégek esetében ez a részarány 3,5, illetve 0,9 százalék volt. A közszférában pedig 2,9, illetve 0,5 százalék.

A pénz- és biztosítási intézményrendszerben az átlagos alapfizetés 2,4-szerese volt az országos átlagbérnek, az informatika és a távközlési szektorban pedig kétszerese. Nem így viszont a szálloda- és vendéglátóiparban, ahol a bruttó alapbér az országos átlagnak alig 33 százalékát tette ki, vagy a mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási szektorban, ahol a keresetek az országos átlagos bruttó bér 22 százalékát sem érte el. Számszerűsítve, 2010 októberében a mezőgazdaságban és erdőgazdálkodásban az átlagkereset 1302 lej volt, az iparban 1751 lej, az építkezésben 1517 lej, a vendéglátóiparban 1044 lej, a kereskedelemben 1437 lej, az informatikában és távközlésben 3246 lej, a pénzügyi intézményrendszerben 3231 lej, a közigazgatásban 1512 lej, a tanügyben 1625 lej, az egészségvédelemben és szociális gondozásban 1571 lej. A közszférában viszont az elmúlt esztendő második félévében bekövetkezett bércsökkentés okán 2010 októberében a közigazgatásban a realizált átlagos bruttó bér 12 százalékkal volt kevesebb, mint a megelőző esztendő azonos hónapjában, a tanügyben 22,1 százalékkal, az egészségügyben pedig 23,7 százalékkal.

Számos szektorban a bruttó alapbér és a bruttó bér között kisebb- nagyobb eltérés mutatkozik: utóbbiba beleszámítódnak a különböző pótlékok és prémiumok is. Az egészségügyben és a szociális gondozásban például a bruttó bérnek 83,5 százalékát tette ki az alapbér és 16,5 százalékát a különböző bér jellegű juttatások. A tanügyben ez az arány 91,3, illetve 8,7 százalék volt, a közigazgatásban pedig 92,4, illetve 7,6 százalék. E tekintetben a legkisebb eltérés a vendéglátóiparban mutatkozott, amely esetében az alapbér 97,7 százalékot képvisel s a különböző bér jellegű másabb juttatások alig 2,3 százalékot. Amúgy országos viszonylatban a bruttóbérnek 88,6 százalékát tette ki az alapbér és a 11,4 százalékát a különböző béren kívüli juttatások.

Még egy érdekes jelenség: az átlagos bruttó bér azon vállalatok esetében volt a legmagasabb, amelyek 250 alkalmazottnál többet foglalkoztatnak. Az e kategóriába tartozó cégek alkalmazottjainak átlagos bruttó bére 2214 lej volt, míg az 50 alkalmazottnál kevesebbet foglalkoztató gazdasági egységek esetében csak 1234 lej. Megjegyzendő azonban, hogy a 250-nél több alkalmazottat foglalkoztató cégek nagy többsége külföldi tulajdonban van, s amint arról már fentebb szó esett, az ilyen tulajdonú cégek rendszerint magasabb bérszinteket alkalmaznak.

erdely.ma