Éppen ezért nem örömhír, hogy a 2009-es stagnálás után 2010-ben ismét gyarapodott a lakáshitel-állomány, ez ugyanis három dolognak tudható be: egyrészt a forint gyengülésének, másrészt annak, hogy sokan nem tudták fizetni a törlesztést, így az állomány sem csökkent, a harmadik indok pedig az, hogy sokan átütemeztették hitelüket (a hosszabb táv viszont összességében nagyobb végösszeget jelent), illetve áthidaló kölcsönöket vettek fel.
Ami az új hiteleket illeti: 2010-ben 41 és fél ezer lakáshitelt engedélyeztek, 209 milliárd forint értékben. Azaz az előző évhez képest az engedélyezett hitelek száma 26 százalékkal csökkent, összesített értéke pedig 35 százalékkal maradt el a 2009-es számtól. A 2009 első felétől kezdődő visszaesés tehát tovább folytatódott – a folyamat a pénzpiaci válság rovására írható, illetve a krízis miatt átalakuló pénzintézeti hitelpolitikának, továbbá a lakosság csökkenő hitelfelvevő képességének tudható be. Nem véletlen (lásd: táblázatunkat), hogy markánsan csökken az engedélyezett hitelek száma – de nem csak a lakosság lett sokkal óvatosabb, a pénzintézetek is sokkal szigorúbb szűrőket alkalmaznak. A 818,5 ezer hitelnek ugyan egyelőre a 86 százalékát többé-kevésbé problémamentesen törlesztik, ám a fennmaradó 14 százalékkal komoly gondok vannak. 64 ezer kölcsönt ugyanis már 31-60 napja nem törlesztenek, 48 ezer hitel visszafizetése pedig több mint 60 napja (a késés egyébként ebben a kategóriában akár egy év is lehet) akadozik.
És a célok is szerényebbek lettek: míg 2009-ben még összesen 40 százalékot tett ki a hitelből újonnan épített vagy vásárolt lakások aránya, a használt otthonok megszerzésére pedig a hitelek 52 százaléka ment, addig 2010 második felében felére csökkent az új lakások vételére igényelt kölcsön, a használt ingatlanok aránya pedig javában 60 százalék fölé ugrott.
