Az elemzés szerint szerény mértékű növekedés csak a második félévre várható. A 2010-es költségvetés feszített, de a kockázatok mellett is tarthatónak minősíthető. Az elemzők a hiánycél korrekciójára is látnak reális lehetőséget. A világgazdaságban a technikai recesszió megszűnésével még sem a pénzügyi, sem a reálgazdasági válság nem zárult le. Magyarországon a jelenlegi és a következő kormány 2010-ben szigorú fiskális és jövedelempolitikát kényszerül folytatni, ami lazuló pénzügyi politikára ad esélyt. A 2010-es költségvetési törvény 3,8%-os deficittel számol. A tartalék elsősorban az adóbevételekkel kapcsolatos kockázatok fedezésére szolgál. Ha a hiánycél tartására meglesz a kormányzati akarat, akkor a 2010-es költségvetés feszítettnek, de egyben korrektnek és kockázatokkal együtt is tarthatónak minősíthető - áll a GKI által közzétett előrejelzésben.
Az új kormány azonban változtathat is a költségvetési politikán, elképzelhető az egyensúlyi cél módosítása is. Ellenzéki politikusok 7,5%-ot elérő 2010. évi hiány kockázatát jelzik, főleg a MÁV-csoport, a BKV, az önkormányzatok, a kórházak, a költségvetési intézmények, az MFB bizonyos terheinek átvállalása, a tervezetten felüli költségvetési garanciabeváltások lehetősége következtében.
A jelenlegi hiánycél korrekciójánál három megközelítésből lehet kiindulni a GKI szerint. Első megközelítésben abból lehet kiindulni, hogy a költségvetés tényleges kiadása nem csak 2010-re, hanem tartósan magasabb a korábban gondoltnál. Ez az államháztartás egyensúlyának több évre szóló fellazítását jelentené és konfrontációt a nemzetközi szervezetekkel. Az elemzés szerint ez az út járhatatlan a nemzetközi szervezetek és a piac ellenállása miatt.
A második felfogás szerint évközi gondok esetén akár pótlólagos bevételnövelő vagy kiadáscsökkentő intézkedésekkel, de teljesítik a 2010-re elfogadott 3,8%-os hiánycélt, s ezt csak a valódi konszolidációs szükségletek miatt lépik túl. Az így lehetővé tett többletkiadás tehát nem jelentene érdemi többlet-vásárlóerőt 2010-re. A későbbiekben pedig néhány évre a 4% körüli hiánycél fenntartását - nem pedig csökkentését - hirdetnék meg, például az adócsökkentések végrehajtása érdekében. Ez a változat esetleg megvalósítható a GKI elemzése szerint.
A harmadik lehetőség szerint az új kormány az államháztartási kiadási rendszerek átfogó átalakításába kezd, s ezt párosítja a foglalkoztatás adóterheinek további jelentős mérséklésével. Ezzel úgy teljesítenék a konszolidációt, hogy utána teljesüljön 2011-re a 3% alatti maastrichti költségvetési egyensúlyi kritériumot. A 2011-től a GDP arányában csökkenő államadósság mellett 2014-ben, esetleg 2013-ban csatlakozna az eurozónához az ország. Ehhez igazodva még 2010-ben az ország belépne az euró bevezetést megelőző ERM-2 rendszerbe és meghirdetnék a csatlakozási céldátumot. A GKI elemzése szerint ez a lehetőség bizonyosan megvalósítható.
A második és a harmadik változat esetén reálisan 5% körüli 2010-es hiánycél alakulhat ki, miközben az egyszeri konszolidációs kiadások nélkül maradna a 4% körüli érték. Szakmai szempontból a harmadik változat lenne a legkedvezőbb, ami a tovább javuló befektetői megítéléssel párosulva hozzájárulna az államadósság kamatterheinek csökkenéséhez is. Ez később növelné az adóterhek további mérséklésének lehetőségét is - olvasható a GKI és az Erste együttműködésével készült előrejelzésben.
FH
