„A nigériai hatóságok nem vizsgálták meg a korábbi eseteket sem, ezért 2001-től kezdve elszabadult az erőszak ördögi köre az országban. Soha senkit nem vontak felelősségre a mészárlásokért.” – mondta az atv.hu-nak a Human Rights Watch képviselője. Pedig csak a mostani gyilkosságok körzetében, Jos város környékén több mint 3000 embert öltek meg az elmúlt években.

Az afrikai ország középső részén fekvő Plateau szövetségi állam székhelye, Jos város közelében helyi idő szerint vasárnap hajnali három órakor három falut támadott meg a muzulmán vallású, vándorló fulani törzs több száz tagja, és reggel hat óráig háborítatlanul öldököltek, áldozataik a berom törzshöz tartozó keresztények voltak.

A vallási indíttatású vérengzésnek legalább ötszáz halottja van. Szemtanúk aprólékosan kitervelt és végrehajtott tömegmészárlásként írták le a támadásokat.


Jelszó SMS-ben

"Lövöldöztek, hogy megijesszék az embereket, majd bozótvágó késekkel megölték őket" - mondta Peter Gyang, az egyik falu, Dogo Nahawa lakosa. Shehu Sani, egy emberjogi szervezet aktivistája szerint jól és alaposan megszervezett, célzott támadásokról van szó, amit az bizonyít, hogy a gyilkosok egy kódszót használtak az áldozatok kiválasztásához. A falvak muzulmán lakosainak szombaton egyebek között SMS-ben küldték el a helyes választ, így azokat ölték meg, akik nem ismerték a jelszót.

A támadók mindenkivel végeztek, aki a kezükbe került. A legtöbb halott bozótvágó késsel megölt nő vagy gyerek, de sok menekülőt, akit elfogtak, élve elégettek. A szemtanúk a Human Rights Watch képviselőinek elmondták, mindenütt halottak hevertek: a házakban, az utcákon és a falvakból kivezető földutak mellett is. A gyilkosoknak arra is volt idejük, hogy a falvakban szisztematikusan felgyújtsák a házakat és a gépkocsikat. Emberek százai menekültek el a szóban forgó településekről - tette hozzá.

Sokan panaszkodtak arra, hogy a nigériai biztonsági erők lassan reagáltak, csak az öldöklés után jelentek meg. "Egyetlen rendőrt sem láttunk a három óra alatt, amíg a támadások tartottak" - panaszolta Peter Gyang.

A hatóságok szerint a támadók egy állítólagos januári támadást toroltak meg vasárnap hajnalban. Arra is hivatkoztak, hogy keresztény falvak lakosai teheneket loptak a muzulmánoktól. Corinne Dufka az atv.hu-nak elmondta: nincs bizonyítékuk arra, hogy korábban atrocitások érték volna a támadók településeit.

Az elnök szanatóriumban

Nigériában hónapok óta kormányválság van, miután Umaru Jaradua elnök súlyos betegsége miatt külföldre utazott gyógykezeltetni magát. A nigériai ellenzék hiába sürgette, hogy adjon ki közleményt egészségi állapotáról, az elnök némaságba burkolózott. A hatalmat Goodluck Jonathan ideiglenes elnök gyakorolja, korlátozott jogkörrel. Jonathan a mészárlás után elrendelte, hogy Plateau és a szomszédos államok biztonsági erőit helyezzék a legmagasabb készültségi fokozatba. A biztonsági erők azonban csak a főbb utakat ellenőrzik, a falvak környékén továbbra sincs felügyelet.

Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is felszólította a nigériai kormányt, hogy vonja felelősségre a mészárlás elkövetőit. Clinton ugyanakkor arra is figyelmeztetett, hogy a múltban a nigériai hatóságok maguk is követtek el kegyetlenségeket  a civil lakossággal szemben.

Véres harcok

A Nigériai Szövetségi Köztársaság 1960 óta független állam. Lakosságának kb. fele muzulmán hitű – ők élnek az északi részeken –, és kb. 40 százaléka keresztény, akik a déli területeken laknak. Az országban 1999-től polgári kormányok vannak hatalmon, azonban a vezetés nagyon sok, igen súlyos problémát nem tud megoldani. Ezek közé tartozik a korrupció és a iszlám hívők és keresztények sajnos már rendszeresnek mondható összecsapásai is.

Az ország középső részén dúlnak a legvéresebb harcok, ahol egymással szomszédos településeken laknak a különböző etnikai csoportok. Az összecsapások a hatvanas években zajlott polgárháború után kezdődtek, de 1999-ben éleződött ki igazán a helyzet, amikor az ország 36 államából 12 fogadta el az iszlám jogot, a sariját. Északról a muzulmánok délre próbálnak haladni, a keresztények ellenállnak. Jos városa éppen az összecsapások középpontjában fekszik. 2001-ben az első nagy összecsapásoknál ezer áldozat volt, 2004 májusában hétszáz halott, 2008 novemberében ismét legalább hétszáz. A város vezetése a piaccsarnokot 2001 óta nem hajlandó újjáépíteni, mert ez volt a konfliktusok kirobbanásának az egyik legjellemzőbb helyszíne.

A legtöbb támadást az iszlám hívő csoportok hajtják végre, akik a sarija elterjesztése érdekében küzdenek. Az egyik ilyen csoport, amelynek tagjai korábbi diákok, a Boko Haram elnevezést viseli, amely szabad fordításban azt jelenti, hogy „a képzés bűn”, és a tálibokat tekintik példaképüknek. A csoport vezetője, Ustaz Muhammed Yusuf az egyik tavalyi év során elkövetett merénylet után azt nyilatkozta a sajtónak, hogy „a demokráciát és az oktatás jelenlegi rendszerét meg kell változtatni, különben ez a háború amely most kezdődik, nagyon hosszú ideig fog tartani.” Mellettük más szervezetek is vannak, amelyek nem riadnak vissza a gyilkolástól.

Tízmilliók létminimum alatt

Az afrikai kontinens legnépesebb országában 140 millióan élnek, az ország olajkészletei ellenére a lakosság több mint fele a létminimum alatt él. A muzulmánok és keresztények aránya miatt a politikai berendezkedés jellegzetesen alakul, általában a muzulmán államfő után keresztény következik. A jelenlegi problémák abból is adódhatnak, hogy néhány hete a jelenlegi muzulmán elnök, Umaru Yar’Adua betegsége miatt helyettese, a keresztény Goodluck Jonathan tölti be a hivatalt annak ellenére, hogy csak a jövő évben esedékes választások során kerülne a keresztényekre a sor.

A vérengzések megakadályozására történtek már próbálkozások. 2008-ban például többeket letartóztattak, köztük a szomszédos Niger és Csád területéről érkezett muzulmánokat is. A gyanúsítottakat Abuja városába vitték, de további sorsukról semmit sem lehet tudni, az biztos, hogy tárgyalásra nem került sor. Mivel Nigériában a börtönök túlzsúfoltak, valószínűleg elengedték őket.

Egyébként is kérdés, hogy az állami vezetés akar-e valamit tenni. A 2008-as lázongások után Plateau Állam kormányzója felállított egy vizsgálóbizottságot, amelynek az erőszakos cselekmények hátterét kellett volna kivizsgálnia. Októberben leadták a jelentésüket Jonah Jang kormányzónál, de azt, hogy mit tartalmazott, soha nem hozták nyilvánosságra. Akkoriban a Human Rights Watch jogvédő szervezet jelentése szerint 133 embert lőtt agyon ok nélkül a rendőrség.

atv.hu/Morvay Péter