A romák politikai képviseletének kérdése az állam demokratikus működésének egyik örök és egyre aktuálisabb kérdése. „Kemény” adatok a témában alig állnak rendelkezésre. Ladányi János 2001-es cikkében1 felmérési eredményekre alapozva úgy találta, hogy a romák szavazási hajlandósága jelentős (60 százalékuk mondta ekkor szavazónak magát), politikai preferenciáik pedig megosztottak. Ladányi szerint az asszimilánsok inkább a jobboldalt, az erős roma identitásúak pedig inkább a baloldalt választották. A regionális trend, amely szerint a romák nem állnak be országos etnikai pártok mögé, Magyarországra is igaz. Helyi szinten ugyan regionálisan jellemző a roma polgármesterek és önkormányzati képviselők térnyerése (döntő részben az érintett települések etnikai szerkezetének átalakulása miatt), jelenleg nincs olyan roma etnikai párt, amelynek támogatottsága akár csak távolról megközelítené a cigányok számarányát saját országában. Régiónkban Csehországban nem is mérette meg magát ilyen párt a legutóbbi választásokon, Romániában, Szerbiában és Szlovákiában pedig egyaránt 1 százalék alatt maradt a legerősebb romákat képviselő formáció eredménye.2 A romák tehát a mainstream pártokra szavaznak.

A szlovákiai választási rendszer lehetővé teszi a jelöltek „előrekarikázását”, azaz preferálását a listákon belül, ezzel igazolja Ladányi tételét a szétszavazásról: bár a parlamentbe jutó pártok közül 2010-ben több is kísérletezett roma jelöltek felkarolásával, egyikük sem lett végül befutó, a romák országosan 8 százalékra becsült számaránya ellenére sem.

A Magyarországon korábban sem „kirobbanóan” sikeres MCF Roma Összefogás Párt 2010-es eredménye (491 szavazat, 0.01 százalék) egyértelművé tette az önálló indulás korlátait. A legerősebb magyarországi roma érdekképviseleti szerv, a Lungo Drom a Fidesz csatolmányaként három cigány képviselőt jutatott a parlamentbe, rajtuk kívül az LMP-s Osztolykán Ágnesnek sikerült romaként bejutnia. Ezzel együtt a cigányok messze alulreprezentáltak a Parlamentben, arányuk egy százalék.

A roma kisebbség jelenlétére a pártok általában három elemből álló reakciót adnak a kampányban. Majdnem mindegyikük publikál „romaprogramot”, amely részben a roma szavazóknak, azonban legalább annyira az érdeklődő és (ez most cinizmus nélkül értendő) aggódó nem romáknak, elsősorban értelmiségieknek szól. Másrészt kommunikációjuk egyre nagyobb mértékben figyel azokra a nem romákra is, akik leszakadt roma közösségekkel osztják meg lakókörnyezetüket, és választ várnak mindennapi tapasztalataikra.

Harmadrészt léteznek olyan kampánypraktikák, amelyek a végletekig leegyszerűsített, a politika tartalmának megvitatásától eltekintő módon igyekeznek megszólítani a roma szavazókat. Ez az eljárás, amely a krumpliszsákok kiosztásától a roma előadók elhívásán át a négyévente egyszer, vaskos rendőri kísérettel megejtett terepszemléig sok mindent magában foglal, rámutat a politikai pártok kettős érzéseire is a roma kisebbség kampányba való bevonásával kapcsolatban.

Minden politikai párt szükségszerűen törekszik a szavazatok maximálására, a roma szavazók csoportja pedig túl nagy ahhoz, hogy ignorálják őket. (A határon túli magyar pártoknál a demográfiai folyamatok ezt a nyomást még egyértelműbbé teszik.) Másrészt ezeknek a pártoknak (kivétel nélkül!) szembe kell nézniük saját bázisuk minimum részleges előítéletességével, romákkal szembeni antipátiájával. Utóbbi irányt erősíti az is, hogy erős a gyanú, a romákkal szembeni tolerancia a társadalomra jellemző hiányát vélhetőleg a politikusok között is észlelhetnénk. A politikusok tehát, szembesülve bázisuk vonakodásával, a romák szétszavazásával és esetenként saját előítéleteikkel, figyelembe véve viszont a szavazatmaximalizálást, olyan döntéshelyzet elé kerülnek, amely a fentihez hasonló, a szavazásra buzdítás tényét leszámítva apolitikus, azaz érdemi politikai üzenetet nem tartalmazó megoldás felé tereli őket.

A romák valós politikai képviseletének biztosítása ugyan a régió legtöbb országában döntő kérdés a demokrácia minőségének és a társadalom kohéziójának szempontjából, a határon túli magyarság számára a tét talán még nagyobb. A környező országokban folyamatosan csökken a magyarok száma, a kedvezőtlen demográfiai folyamatok (asszimiláció, elvándorlás, eleve alacsonyabb születési ráta) pedig hosszú távon ezen közösségek jelenlegi politikai képviseletét is megkérdőjelezik. Szlovákiára is igaz az állítás, hogy a helyi magyarság egyetlen növekedő számú része a magyar ajkú romák csoportja – politikai integrációjuk azonban éppen a fent említett akadályokba ütközik: a saját bázis ellenállása, illetve a politikusok saját előítéletei is jól érezhetőek. Beszédes a tény, hogy amikor a Magyar Gárda helyi megfelelője, a Szlovák Testvériség meneteket szervezett több romák által lakott faluban, a szlovákiai magyar sajtó jobbszárnya szimpátiával kezelte, a szolidaritás látszata nélkül.

Mindezeken a 2012-es választási kampány sem változtat majd érdemben. A magyar többségű Híd-Most láthatóan az országos politika szintjén kezeli a romakérdést (a listájukon szereplő romák közül például egy szlovák anyanyelvű van az élen), a regionálisabb fókuszú MKP azonban hiába vett fel több romát is a listájára, e személyek nincsenek befutó helyen, illetve a párt nem is rendelkezik a magyar romák integrálását megcélzó közpolitikai vízióval. A kampányban mindkét pártja jellemző, hogy a megfoghatatlan ígéretek mellett elsősorban a roma zenészek helyi bevetésével próbálják megfogni a magyar roma szavazókat.

A képbe jól illeszkedik, mondhatni annak organikus folytatása az MKP fent említett anyaga, amely pontos látlelete annak, hogy a politikai osztály milyen cinikusan áll a romák képviseletéhez, egy olyan kiélezett helyzetben is, amelyet a szlovákiai magyarság lassú fogyása jelent. A zene azonban akár Magyarországon is készülhetett volna, hiszen a romák szavazatival kapcsolatos hozzáállás itthon sem tér el a fentiektől. Sajnálatos azonban, hogy ez éppen nem olyan érték, amelyben érdemes lenne „egyetértenünk” a határon túli magyarokkal.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu