A magyar hatóságoknak eleget kell tenniük az Európai Bizottság, az Európa Tanács és a Velencei Bizottság ajánlásainak, bírálatainak és kéréseinek, és az Európai Unió alapvető értékeinek és normáinak tiszteletben tartása mellett módosítaniuk kell az érintett jogszabályokat - áll abban az állásfoglalásban, amelyet a szocialista, liberális, zöldpárti és baloldali frakciók közösen nyújtottak be. Az állásfoglalást 315 igen, 263 nem és 49 tartózkodó szavazattal fogadta el az Európai Parlament.
Az Európai Parlament "súlyos aggodalmának" ad hangot a demokrácia, a jogállamiság, az emberi és szociális jogok, a fékek és ellensúlyok rendszere, az egyenlőség és a megkülönböztetés tilalma terén fennálló magyarországi helyzet miatt.
Az EP emellett utasítja az állampolgári jogi, bel- és igazságügyi szakbizottságot, hogy az Európai Bizottsággal, az Európa Tanáccsal és a Velencei Bizottsággal együttműködve kísérje figyelemmel a Bizottság és az Európai Parlament ajánlásainak végrehajtását, annak módját, megállapításairól pedig készítsen jelentést.
A képviselők azt kérik az Európai Bizottságtól, hogy "szorosan kövesse nyomon" bizonyos magyarországi jogszabályok esetleges módosításait és végrehajtását, és biztosítsa, hogy azok megfelelnek az európai szerződések betűjének és szellemének. Az EP szerint az Európai Bizottságnak az alábbiak biztosítása érdekében kell alapos vizsgálatot folytatnia:
• a bíróságok teljes körű függetlensége;
• a Magyar Nemzeti Bankra vonatkozó szabályozásnak az európai jogszabályokkal való összhangja;
• az adatvédelem intézményi függetlenségének és az információ szabadságának helyreállítása és szavatolása;
• az Alkotmánybíróság bármely jogszabály felülvizsgálatával kapcsolatos jogának visszaállítása, ideértve a költségvetési és adóügyi törvények felülvizsgálatához való jog visszaállítását is;
• a média szabadságának és pluralizmusának a magyar médiatörvény betűje és végrehajtása révén történő garantálása;
• az új választási törvény európai demokratikus normáknak való megfelelése és a politikai hatalomváltás elvének tiszteletben tartása;
• a politikai ellenzék demokratikus fellépéshez való jogának intézményeken belüli és azokon kívüli szavatolása;
• annak biztosítása, hogy az egyházak, vallásfelekezetek és vallási közösségek jogállásáról szóló törvény tartsa tiszteletben a lelkiismereti szabadság alapvető elveit, és ne kösse a magyar parlament kétharmados többsége általi jóváhagyáshoz az egyházak bejegyzését.
Az EP az állásfoglalásban utasítja az Elnökök Értekezletét (az Európai Parlament elnökéből és a parlamenti frakciók vezetőiből álló testület), hogy az állampolgári jogi szakbizottság jelentése fényében mérlegelje, hogy szükség van-e intézkedések, köztük az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének (1) bekezdése szerinti intézkedések, életbe léptetésére.
Uniós vizsgálatok indulnak
Az Origo arról ír, hogy az elfogadott javaslat nyomán uniós vizsgálatok indulnak a magyar kormány intézkedései miatt. A vizsgálat végén az Európai Unió megállapíthatja, hogy a kormány intézkedései megsérti az EU alapelveit és ajánlásokat tehet arra, hogy milyen módon változtasson a kifogásolt döntéseken, illetve ellenőrizheti az ajánlások végrehajtását.
Tabajdi: a kritika az Orbán-kormánynak szól
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön megszavazott állásfoglalása felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen - emelte ki a strasbourgi szavazás után kiadott nyilatkozatában Tabajdi Csaba, az MSZP EP-delegációjának vezetője.
"Sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal" - hangsúlyozta a magyar szocialista politikus, aki Göncz Kingával, az EP állampolgári jogi szakbizottságának alelnökével együtt az állásfoglalás-tervezet társszerzői közé tartozott.
Frakciók az Európai Parlamentben.
A magyar belügyekbe avatkozásnak, a tényeket mellőzőnek minősítették egyebek között az Európai Parlament Magyarországról szóló, csütörtökön megszavazott állásfoglalását a néppárti és konzervatív EP-kommentárok, a szöveget támogató baloldali, szocialista, liberális és zöld képviselők közül többen viszont szükséges figyelmeztetésnek nevezték azt.
A magyar néppárti képviselőcsoport közleménye szerint a határozat elfogadása a koncepciós pereket idézi. Az állásfoglalást szerintük annak ellenére hozták meg, hogy az Európai Bizottság és a magyar kormány közötti egyeztetések hamarosan lezárulnak.
"A mai képmutató és felelőtlen határozat elfogadása ismételten rávilágít a Magyarország elleni baloldali támadások igazi arcára: az nem objektív tényeken, hanem pártpolitikai érdekeken alapszik és célja Magyarország és a magyar jobbközép kormány lejáratása. A Magyarországgal kapcsolatos korábbi és várható további viták pedig e politikai kirakatper részei" - áll a közleményben. "Ez az eljárás a koncepciós perek gyakorlatát idézi. A határozat Magyarország önrendelkezését súlyosan sértő pontokat tartalmaz, és kilátásba helyezi az Európai Unióról szóló Szerződés hetedik cikkének alkalmazását is" - állapították meg a magyar néppárti EP-képviselők, és felhívták a figyelmet: az állásfoglalás kezdeményezői között volt az MSZP két EP-képviselője, Göncz Kinga és Tabajdi Csaba is.
Az MSZP EP-delegációja közleményét jegyző Tabajdi Csaba viszont úgy fogalmazott: "sem a korábbi, sem a mostani állásfoglalásokban nem szerepel egyetlen olyan mondat, amely elítélné Magyarországot, vagy a magyar állampolgárokat bármilyen módon bírálná. A kritika az Orbán-kormánynak szól, azonban az Orbán kormány nem egyenlő Magyarországgal." A szocialista képviselő megállapítása szerint az állásfoglalás felszólítja az Európai Bizottságot: biztosítsa, hogy Magyarországon a jogalkotás nemcsak az európai jogszabályok betűjével, de azok szellemével, az EU alapértékeivel, a demokratikus szabadságjogokkal is összhangban legyen. Az MSZP európai parlamenti delegációjának értékelése szerint "az elmúlt másfél évben tapasztalt kettős beszéd miatt Orbán Viktor szavainak már nincs hitele". "Ahogy korábban ő maga kérte: kormányzását nem a szavak, hanem a tettek alapján értékelik. Orbán Viktor az európai mérce szerint egy év alatt harmadszor is megbukott, azt azonban meg kell akadályoznunk, hogy Magyarországot is magával rántsa" - áll a közleményben.
A néppárti kommentár szerint "a hetedik cikk alkalmazása esetén Magyarország elveszítheti a szavazati jogát, és veszélybe kerülhet több ezermilliárd forint uniós támogatás is". A szocialista delegációvezető szerint viszont a Fidesz ezzel "valótlanságot állít", mert "az elfogadott állásfoglalás az Európai Unióról szóló Szerződés 7.1. cikkére tesz utalást", amely "mindössze egy folyamatos monitoring eljárás megindításának lehetőségét veti fel. De annak is csak a lehetőségét!" - fogalmazott a közleményben Tabajdi.
A kormánypárti magyar EP-képviselők szerint "fontos azt is kiemelni, hogy a mai határozat nem születhetett volna meg, ha sok életvitelszerűen már nem Magyarországon élő, korábban a megbukott SZDSZ-hez köthető személyiség nem szítja folyamatosan álinformációkkal az EP liberális frakcióját".
Guy Verhofstadt, a liberális EP-frakció vezetője közleményében kiemelte: az EP az állásfoglalással "megerősítette elkötelezettségét, hogy a közös európai értékeket vagy a demokráciát bármely tagállam vagy kormány részéről ért sérelem ellen kész harcolni". Hangoztatta: a szavazás célja "a magyar polgárok védelme" volt, és "mindazoké, akik az EU-ban a szabadságjogaikat, illetve a demokratikus fékeket és ellensúlyokat illetően fenyegetésnek vannak kitéve".
Hannes Swoboda, a szocialista EP-frakció vezetője úgy fogalmazott: "a labda most Orbán térfelén van. Az elmúlt napokban alkalmazott dühös retorika folytatása helyett meg kell értenie, hogy ideje akcióba lépni népe érdekében, és konkrét törvényjavaslatokat készíteni, hogy javítsa a magyar nép helyzetét".
Elutasító szavazatukat a strasbourgi plénum előtt indokolva jobboldali képviselők egyebek között arra hívták fel a figyelmet, hogy az állásfoglalással az EP veszélyes példát teremthet arra, hogy megpróbál beleszólni egyes tagállamok belső ügyeibe.
A néppárti Bernd Posselt úgy értékelte, hogy ami történt, az az orwelli Igazság Minisztériumára emlékezteti, mert a bírálók nem a tényekről beszélnek, hanem elrugaszkodnak azoktól.
A lengyel konzervatív Ryszard Czarnecki azt kifogásolta, hogy a szöveg egy tagállam miniszterelnökét teszi ki támadásnak. Úgy vélte, Orbán Viktor kormányának a korábban keletkezett romokat kell eltakarítania.
A liberális Kristina Ojuland viszont azt hangoztatta, hogy uniós alapértékekről van szó, amelyek teljesülését nem lehet belügyként kezelni. Frakciótársa, Norica Nicolai szerint az állásfoglalás "vészjelzés" az európai értékek és a demokrácia tiszteletben tartásának szempontjából. Leszögezte, hogy az uniós jogszabályokhoz minden tagállamnak ragaszkodnia kell, de az alkotmányt is tiszteletben kell tartani.
A néppárti Simon Busuttil szerint az EP felelőtlenül járt el, mert olyan jogszabályok módosítását igyekszik elérni, amelyekben nincs illetékessége.
Előzmények
Az Európai Bizottság még január 17-én jelentette be, hogy három, hetek óta vizsgált magyar törvény - a jegybanktörvény, az adatvédelmi ombudsmani hivatal megszüntetése és a bírák korai nyugdíjazása - ügyében is kötelezettségszegési eljárást indítanak Magyarország ellen. Az Európai Bizottság szokatlanul szigorú volt, mert a szokásos két hónap helyett csak egy hónapnyi időt adott a magyar kormánynak, hogy válaszoljon, mit kíván tenni a vitatott törvényekkel.
Ezek rendezése azért is fontos, mert addig nem indulhat meg a tárgyalás az IMF/EU-hitelcsomagról. Martonyi János külügyminiszter egy hete arról beszélt, abban bízik, hogy az EB pozitívan fogadja a választ, és az eljárás lezárása után az IMF/EU tárgyalások legkésőbb március elején elkezdődhetnek.
Orbán Viktor csütörtökön jelentette be, hogy elkészült az Európai Bizottság kifogásaira adott válasz, amelyet a február 17-i, pénteki határidőig elküldenek. Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes korábban jelezte, hogy a három problémás törvény közül kettő esetében engedni fogunk. A jegybanktörvény és az adatvédelmi ombudsman esetében várható Magyarország rugalmassága, míg a bírók korai nyugdíjazása miatt a kormány kész akár az európai bíróságig is elmenni.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / Origo / Index / Bruxinfo
