"A megoldás politikai, diplomáciai, a szankciókban rejlik, sohasem katonai. Meg akarjuk értetni Irán vezetőivel, hogy átlépték a Rubicont és akkora biztonságérzetet akarunk adni Izraelnek, hogy ne tegyen jóvátehetetlent" - jelentette ki.
A vacsora meghívottai között volt a szocialista Francois Hollande, aki feltehetőleg Sarkozy legjelentősebb elnökválasztási ellenfele lesz.
Sarkozy a díszvacsora előtt az elnöki palotában fogadta azt az izraeli katonát, Gilád Salitot, akit palesztin terroristák öt évig fogva tartottak a Gázai övezetben, míg végül tavaly októberben több mint ezer palesztin terroristáért cserébe szabadon engedték. Salit fogsága idején a francia elnök is megpróbált közvetíteni szabadon engedéséért.
Ferguson: most kellene támadni
Niall Ferguson, a Harvard egyetem professzora szerint Izraelnek meg kell támadnia Iránt, ráadásul most, hiszen az Irán részéről fennálló fenyegetés hasonló ahhoz, amit az arab világ jelentett Izrael számára 1967-ben. A Newsweeknek adott interjújában arra is felhívta a figyelmet, hogy a Nyugat önelégültsége jelenti talán a legnagyobb veszélyt.
Ferguson öt ellenérvvel vitatkozott, amelyek szerint nem szükségszerű az Irán elleni katonai csapás: az iráni megtorlás, az arab tavasz felkelései, a kőolaj árának várható emelkedése, az iráni elnök, Ahmadinezsád megerősödése és a nukleáris Iránnal való együttélés lehetősége.
Ferguson szerint Barack Obama akár szeretné, akár nem, kénytelen lesz Izrael segítségére sietni, ha a zsidó állam megtámadja Iránt, hogy lelassítsa a nukleáris programját, vagy elpusztítsa atomlétesítményeit. A professzor szerint Obama még akkor is így cselekedne, ha Izrael nem figyelmeztetné előre a katonai műveletről.
Ami az egész muzulmán világ felháborodását illeti, „Afrika összes krokodilja nem tudna annyi hamis könnyet előállítani, mint amennyit a régió szunnita hatalmai hullajtanának, amennyiben Irán nukleáris ambícióit megakasztanák”- mondta a harvardi oktató. Véleménye szerint a támadást nem követné gazdasági krízis, hiszen az európai recesszió alacsonyan tartaná az olajárakat, ráadásul Szaúd-Arábia már ígéretet tett arra, hogy több kőolajat exportálna, amennyiben Irán elzárná a szorost.
Ferguson szerint a legnagyobb veszélyt azt jelenti, hogy a Nyugat illúzióba ringatja magát és elfogadja a nukleáris Irán létezését. A professzornak nincs kétsége afelől, hogy Irán bizonyosan kihasználná, ha lenne egy ilyen halálos fegyvere. Ahmadinezsád számos alkalommal elmondta már, hogy Izrael egy „rákos daganat”, amelyet „el kell törölni a térképről”.
„A háború gonosz” – írja Ferguson, „de néha egy megelőző háború kevésbé gonosz, mint a megbékélés politikája. Az emberek becsapják önmagukat, ha nem látják be, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán mibe kerülne mindnyájunknak.”
Forghani: kilenc perc alatt el lehetne törölni Izraelt
Szombati blogbejegyzésében Alireza Forghani iráni komputermérnök egy Izrael elleni támadásról értekezett. Az iráni Forradalmi Gárda Baszidzs milíciájának volt tagja szerint „kevesebb, mint kilenc perc alatt” el lehetne törölni Izraelt a föld színéről. A hangsúlyozottan magánvéleményét közlő Forghani tervét az iráni sajtó is felkapta és részletesen közölte. Forghani terve szerint az első csapást Jeruzsálemre, Tel-Avivra és Haifára, illetve a villamoserőművekre, repterekre, atomerőművekre, kommunikációs központokra és közlekedési csomópontokra kéne mérni Szidzsil rakétákkal, majd a második hullámban Saha 3-as rakétákat kéne lőni a nagyobb lakóterületekre.
Számításai szerint az izraeli lakosság teljes elpusztítása kilenc perc alatt elérhető lenne. Forghani igazolást is ad a civilek elleni támadásra, Khomeini ajatollah egyik fatváját idézi, amely szerint a muzulmánok kötelessége a dzsihád az iszlám nemzetre támadó idegenek ellen. Forghani bejegyzésében az iráni rezsim elkötelezett híveként jellemzi magát, és azt javasolja, hogy a totális csapást még 2014, Mahmud Ahmadinezsád elnök mandátumának lejárta előtt hajtsák végre, kihasználva, hogy a Nyugat vonakodik az Irán elleni katonai csapás megindításától.
Irán: fogy az élelmiszer az embargó miatt
Az iráni kormány folyamatosan cáfolja, hogy a szankciók jelentősebb gondokat okoznának a gazdaságnak, de a Reuters által megkérdezett kereskedők arról számoltak be, hogy nagy fennakadások vannak az importban, és nem csak az élelmiszereket tekintve.
Sok áruval megrakott hajó vesztegel Irán partjainál, és a kereskedők már nem is nagyon vesznek fel új megrendeléseket, mert nehezen megy a pénzbehajtás.
Malajziai exportőrök például teljesen leállították a létfontosságú élelmiszernek számító pálmaolaj szállítását, rizst sem kap eleget Irán, mert nem tudnak érte Indiának fizetni, és ugyanezen okból közel felére csökkent az Ukrajnából származó kukorica mennyisége.
A kibontakozó élelmiszerhiány miatt egyre nagyobb a drágaság. A kenyér ára december óta a háromszorosára emelkedett, egy kiló rizs öt dollárba kerül, míg tavaly csak két dollár volt az ára. A hús kilója átlagosan 30 dollár, eközben az átlagfizetés havi 350 dollár körül van a 74 milliós országban.
Az EU fokozatos olajembargóval próbálja elérni, hogy Irán ne tudja finanszírozni nukleáris programját, s ebben támogatja az Egyesült Államok is. Washington szerint az iráni olajbevételeket be lehet fagyasztani anélkül, hogy ez fennakadásokat okozna a globális olajpiacokon.
atv.hu / Index / Origo / MTI
