Niall Ferguson, a Harvard egyetem professzora öt ellenérvvel vitatkozott, amelyek szerint nem szükségszerű az Irán elleni katonai csapás: az iráni megtorlás, az arab tavasz felkelései, a kőolaj árának várható emelkedése, az iráni elnök, Ahmadinezsád megerősödése és a nukleáris Iránnal való együttélés lehetősége.

Ferguson szerint Obama akár szeretné, akár nem, kénytelen lesz Izrael segítségére sietni, ha a zsidó állam megtámadja Iránt, hogy lelassítsa a nukleáris programját, vagy elpusztítsa atomlétesítményeit. A professzor szerint Obama még akkor is így cselekedne, ha Izrael nem figyelmeztetné előre a katonai műveletről. És akkor Iránnak nem egy, nem két, hanem három hadihajóval (köztük több repülőgép-hordozóval, a szerk.) kellene szembenéznie, ebből kettő már a Perzsa öbölben, egy pedig úton van. A támogatásnak gyakorlati oka lenne Ferguson szerint, ha Irán lezárná a Hormuzi-szorost, akkor az olajár rettenetesen megemelkedne, és politikailag nagyon negatív visszhangot váltana ki, ha Amerika nem támogatná Izraelt.

Ami az egész muzulmán világ felháborodását illeti, „Afrika összes krokodilja nem tudna annyi hamis könnyet előállítani, mint amennyit a régió szunnita hatalmai hullajtanának, amennyiben Irán nukleáris ambícióit megakasztanák”- mondta a harvardi oktató. Véleménye szerint a támadást nem követné gazdasági krízis, hiszen az európai recesszió alacsonyan tartaná az olajárakat, ráadásul Szaúd-Arábia már ígéretet tett arra, hogy több kőolajat exportálna, amennyiben Irán elzárná a szorost.

Azoknak az Amerika-ellenes és anticionista csoportoknak, akik szerint a támadás megerősítené Ahmadinezsád hatalmát, a professzor azt írta: „küldjék el nekem azoknak a rezsimeknek a listáját az elmúlt hatvan évből, akik túlélték egy ehhez hasonló katonai csapás megaláztatását. Az első öbölháborút túlélő Szaddám Husszeinre tudok csak gondolni, de őt is elkaptuk a második körben.”

Ferguson szerint a legnagyobb veszélyt azt jelenti, hogy a Nyugat illúzióba ringatja magát és elfogadja a nukleáris Irán létezését. A professzornak nincs kétsége afelől, hogy Irán bizonyosan kihasználná, ha lenne egy ilyen halálos fegyvere. Ahmadinezsád számos alkalommal elmondta már, hogy Izrael egy „rákos daganat”, amelyet „el kell törölni a térképről”.

„A háború gonosz” – írja Ferguson, „de néha egy megelőző háború kevésbé gonosz, mint a megbékélés politikája. Az emberek becsapják önmagukat, ha nem látják be, hogy egy atomfegyverrel rendelkező Irán mibe kerülne mindnyájunknak.”

Niall Ferguson brit történész, aki pénzügyi és gazdasági történelemre specializálódott. Jelenleg a Harvard egyetem professzora, több könyve is megjelent. 2004-ben a Time magazin beválasztotta a világ 100 legbefolyásosabb embere közé.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / Arutz Sheva