Két új európai uniós szerződést véglegesítettek, továbbá a gazdasági növekedést és a munkahelyteremtést ösztönözni hivatott konkrét intézkedésekről döntöttek hétfői brüsszeli találkozójukon az EU-tagországok állam- és kormányfői.
   
Mint a Magyarországot képviselő Orbán Viktor miniszterelnök fogalmazott a késő este befejeződött csúcstalálkozót követően, a döntések azt mutatják, hogy az unióban gazdaságpolitikai váltás figyelhető meg, amelynek jegyében előtérbe kerül a növekedés ösztönzése és a munkahelyteremtés.
   
Orbán: ez a váltás kedvező Magyarország számára

Az állam- és kormányfők számos olyan lépésről hoztak politikai döntést, amelynek révén több hitelhez juthatnak a kis- és közepes méretű vállalkozások, javulhat munkahelyteremtő képességük, csökkenhetnek a rájuk nehezedő bürokratikus terhek. Külön intézkedéseket jelentettek be a fiatal korosztályok foglalkoztatásának ösztönzése érdekében.
   
Orbán Viktor értékelése szerint ez a váltás Magyarország számára kedvező, és növeli annak az esélyét, hogy a magyar gazdaság a nehéz idei első fél év után a második fél évben gyorsabb növekedési pályára állhat. A miniszterelnök megjegyezte: az unió gazdaságpolitikai irányváltása már érzékelhető volt annak nyomán is, hogy Mario Draghi, az Európai Központi Bank új elnöke elődjétől eltérő monetáris politikát folytat, olyat, ami segíthet a nehézségekkel küzdő Olaszországnak és Spanyolországnak.
   
Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság nem csatlakozott

Megállapodtak a csúcstalálkozón annak a szerződésnek a részleteiben is, amely növeli a költségvetési fegyelmet a hozzá csatlakozó országokban. Ezt az egyezményt elvben a 17 euróövezeti ország köti, de csatlakozhat hozzá a többi 10, eurózónán kívüli EU-tag is. A mostani csúcstalálkozón Nagy-Britannia és a Cseh Köztársaság kivételével mindegyikük a csatlakozás mellett döntött.

Csehországnak három "lényeges" kifogása van

Csehországnak három "lényeges" kifogása van a pénzügyi unió mai formája ellen, s ez az oka annak, hogy nem csatlakozott a megállapodáshoz - állítja Petr Necas cseh miniszterelnök. "Az első, hogy az euróövezet csúcstalálkozóin való részvételt illetően korlátozottak a lehetőségeink" - magyarázta a miniszterelnök abban a beszélgetésben, amelyet a hétfői brüsszeli csúcstalálkozó után folytatott a Lidové Noviny című prágai konzervatív napilap tudósítójával.
  
"A második, hogy a szerződésjavaslatban szerintünk elégtelen figyelmet fordítanak az ún. adósságkritériumra. Úgy véljük, hogy a jelenlegi válság elsősorban adósságválság" - fejtette ki Necas a lap keddi kiadásában. "Végül a harmadik kifogás, az a jóváhagyási folyamat a Cseh Köztársaságban bonyolult és nem világos" - mutatott rá a miniszterelnök. Necas a beszélgetésben nem zárta ki, hogy Csehország később mégis csatlakozik a megállapodáshoz. "Kifogásaink nem azt jelentik, hogy később ne csatlakozhatnánk a szerződéshez" - jegyezte meg.
   
A Lidové Noviny szerkesztőségi jegyzetében azt állítja: a miniszterelnök csak másodlagos érveket hozott fel, s nem beszélt nyíltan. "A játék a nemzeti költségvetések feletti központi ellenőrzés bevezetésére megy ki" - mutatott rá a konzervatív napilap, s úgy véli: ez az, ami nem tetszik a mai prágai kormánynak. "Ez az a fejlődés, ami őszintén nem tetszik Petr Necasnak" - húzza alá a jegyzetíró. Az újság szerint az új uniós szerződést most elemezni fogja a cseh kormány, majd a téma a parlament két háza elé kerül. Amennyiben ott többségbe kerülnének a csatlakozáspártiak, a kormánynak felhatalmazást kell kérnie az államfőtől, hogy aláírhassa a szerződést. Václav Klaus államfő korábban többször is azt nyilatkozta, hogy ő maga az új pénzügyi unióról szóló szerződést soha nem fogja aláírni.

A magyar diplomácia elfogadtatta a Budapest számára kedvező változtatást   

Orbán Viktor a sajtótájékoztatón kitért arra: Magyarország azért hajlandó csatlakozni a szerződéshez, mert a magyar diplomáciának a szerződés részleteinek kimunkálása során sikerült elfogadtatnia a Budapest számára kedvező szabályozást. Így a szerződés jogi következményei a csatlakozó, nem euróövezeti országokra nézve csak az eurózónába való belépéstől fogva lépnek életbe. Emellett a szerződés nem tesz utalást a Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök és Angela Merkel német kancellár által korábban felvetett "euró plusz" intézkedéscsomagra, amelynek elemei közül az adóharmonizáció Magyarország számára elfogadhatatlan lett volna.
   
A magyar kormányfő kitért arra, hogy Lengyelország - amelynek álláspontját osztotta Magyarország is - elérte: az egyelőre nem euróövezeti, de az új szerződést aláíró EU-országok részt vehetnek majd azokon az euróövezeti csúcstalálkozókon, amelyeket a 27-ek EU-csúcstalálkozói után fognak megtartani. Az euróövezethez tartozó 17 ország azonban időnként - sürgető ügyek megtárgyalására - úgy is összeül majd, hogy nem hívják meg a nyolc nem euróövezeti, de a pénzügyi szerződésben részes országot.
   
Az új szerződés aláírói egyebek között kiegyensúlyozott államháztartás folytatása mellett kötelezik el magukat, vállalják, hogy ezt kiemelt jogszabályba iktatják, és tudomásul veszik, hogy a küszöbök tartós átlépése szankciókat vonhat maga után.
    
Kompromisszum született a részvételről

Herman Van Rompuy, az állam- és kormányfői tanács elnöke bejelentette azt is, hogy a szerződést a következő uniós csúcstalálkozón, márciusban aláírják. Az EU-csúcs helyszínén név nélkül nyilatkozó diplomaták azt is elmondták: létrejött a kompromisszum abban a kérdésben, hogy részt vehessenek-e az egyelőre az euróövezeten kívüli, de a pénzügyi unióról szóló új szerződéshez csatlakozni kívánó államok az euróövezeti csúcstalálkozókon. A kompromisszum lényege az, hogy évente legalább két csúcstalálkozót rendeznek majd csak az euróövezeti országok számára - a gazdasági konvergencia, illetve az euróval kapcsolatos stratégia kérdéseiben -, és ezen felül lesz egy olyan csúcsértekezlet is, ahol az új pénzügyi uniós szerződést aláíró, de az euróövezeten kívüli EU-országok is részt vehetnek majd, és amelyen "az euró architektúrája, valamint versenyképességi kérdések" lehetnek napirenden. A szóban forgó forrás nem részletezte, mit kell érteni az euró architektúrája alatt, de korábban olyan értesülések terjedtek el, hogy az euróövezet jövőjét érintő átfogóbb ügyek tartozhatnak ide.
   
Március elején aláírnák a szerződést

Az EU-országok állam-, illetve kormányfői e diplomáciai források szerint ennek a kérdésnek a tisztázásával lényegében megállapodásra jutottak a szóban forgó új pénzügyi szerződésről, amelynek a nagy részét már szövegszerűen is kidolgozták, és amelyet március elején akarnak aláírni. A szerződést elvben ugyan a 17 euróövezeti ország kívánja megkötni egymással - a pénzügyi fegyelem és a koordináció minden eddiginél szorosabbra fűzése céljából -, ám ahhoz csatlakozhat az eurózónán kívüli 10 további EU-ország is. A britek és a csehek kivételével most mindannyian így is döntöttek.
   
A szerződés szövegezése során kikristályosodott az az elv, hogy a szerződést ily módon aláíró nem euróövezeti országokra a szerződésből folyó jogkövetkezmények csak akkortól élnek majd, ha a szóban forgó ország csatlakozik az euróövezethez. Mindmáig nyitott kérdés volt azonban, hogy addig is a pénzügyi szerződéshez csatlakozó, de még nem euróövezeti országok képviselői részt vehetnek-e majd az euróövezeti országok csúcstalálkozóin.
   
Közvetlenül a hétfői EU-csúcs előtt külön megbeszélést tartott Brüsszelben a négy visegrádi ország - Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia - miniszterelnöke. Egyetértettek abban, hogy ezt a részvételi lehetőséget szükségesnek tartják.
  
A csúcstalálkozó előtt lengyel részről jelezték, hogy ha nem sikerül biztosítani a részvételt, akkor Varsó esetleg nem írja alá ezt az új szerződést. Diplomáciai értesülések szerint leginkább Franciaország ellenezte, hogy az eurózónán kívüli uniós országokat is beengedjék az övezetbeli országok csúcstalálkozóira.
  
Automatikus szankciók

Az új pénzügyi szerződés lényegében automatikus szankciókat ír elő a részes országokkal szemben, ha költségvetési hiányuk meghaladja a GDP 3 százalékát. A cél azonban ennél is nagyratörőbb: az úgynevezett kiegyensúlyozott költségvetés elérése, amit 0,5 százalékosnál alacsonyabb strukturális (az adósságtörlesztést és az esetleges kivételes körülmények miatti tényezőket nem számító) deficitszintként határoznak meg.
   
Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso, az Európai Bizottság elnöke a találkozó után azt hangoztatták, hogy a hétfőn született döntések - a pénzügyi paktumról szóló szerződés mellett az állandó pénzügyi stabilitási mechanizmusról és a foglalkoztatás ösztönzéséről szóló határozatok - tovább erősítik a bizalmat az uniós országok gazdaságaiban.

Jóváhagyták a mostani csúcsértekezleten azt a szerződést is, amely az állandó euróövezeti pénzügyi stabilitási mechanizmus (ESM) létrehozásáról rendelkezik. A mechanizmus - a hasonló célokat szolgáló ideiglenes eszközzel (EFSF) eleinte párhuzamosan - idén júliusban kezdi meg működését, várhatóan 500 milliárd eurós hitelezési és garanciakerettel.
     
Görögország helyzete is szóba került

Foglalkoztak az uniós csúcstalálkozón a görög pénzügyi válság helyzetével is. Barrosoék bizakodásuknak adtak hangot azzal kapcsolatban, hogy Athén és magánhitelezői között még a héten megszülethet a megállapodás az adósság könnyítéséről, és egyetértésre juthatnak a déli országot segítő új pénzügyi támogatási programról is. Több uniós vezető - mindenekelőtt Merkel - ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy Görögországnak további erőfeszítéseket kell tennie vállalásainak betartása érdekében.
   
Az állam- és kormányfők ezúttal külügyi témákat is érintettek. Mint Van Rompuy beszámolt róla, elítélték a szíriai rezsim által elkövetett atrocitásokat és elnyomást, és arra sürgették az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy "tegye meg a szükséges intézkedéseket" ezek megfékezésének érdekében. Emellett ezen a szinten is jóváhagyták az Irán ellen múlt héten elhatározott uniós szankciókat, beleértve a júliustól kezdődő olajembargót.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / MTI