A rendőrség szerint egyik nap sem demonstráltak 15 ezernél többen – ez a létszám ráadásul Bukarest és további ötven másik város között oszlott meg. Ám az első hétvégi fővárosi rendzavarások, amelyeket a félig katonailag szervezett fuballhuligánok számlájára írnak, nagy érdeklődést keltettek, az ellenzék és a média Traian Basescu elnök „zsarnoksága” és a kormány elleni felkelésként könyvelte el.

A Frankfurter Allgemeine Zeitung írása szerint valójában a nyugdíjasok, tanárok és diákok tüntetési hulláma, amely valószínűleg már túljutott csúcspontján, nem pusztán a kormány ellen irányul. Pellengérre állítja a politikai osztály egészét. Az ellenzéki pártok politikusait, akik a demonstráció élére próbáltak állni, kifütyülték. A tüntetések kibillentik egyensúlyából a kormányzó pártot (PDL) is. A párt régi vezetői gárdája szerint, amely az elnököt utálja és egyben retteg tőle, a Basescu által erőltetett Boc-féle megszorítások már régen túlmentek minden határon, amivel a pártnak az őszi parlamenti választásokon súlyos veszteséget tudnának okozni. A Boc-kormány az első olyan román kabinet, amely egy választási évben nem emeli a szociális kiadásokat. A párt reformokat célzó szárnya támogatja ezt az irányvonalat, ám Boc szemére veti, hogy kudarcot vallott a polgárokkal való kommunikáció terén. A krízis első áldozata a külügyminiszter, Teodor Baconschi volt. Boc hétfőn bocsátotta el, mivel elítélően nyilatkozott a tüntetéseken résztvevőkről.

Az ellenzék által kikövetelt rendkívüli parlamenti ülésen a miniszterelnök elmondta, sem ő, sem Basescu, sem pedig a PDL nem örültek népszerűségük csökkenésének. Ez azonban része annak az árnak, amit fizetniük kell, hogy Romániát megmentsék az államcsődtől. Az ellenzék Bocot azzal vádolja, hogy Romániát külföldön diktatúraként jellemezte és az uniós támogatások beszüntetését követelte. Az ellenzéki szociáldemokraták és nemzeti liberálisok kedden a parlament bojkottjáról egyeztettek, hogy új választásokat kényszerítsenek ki.

Jelenleg a politikai instabilitás jelenti a legnagyobb veszélyt. A Moody’s figyelmeztetett, hogy a tüntetések lefékezhetik a reformok lendületét, ami a hitelbesorolás bóvli kategóriába sorolását jelentené. Mindemellett Románia eddig az IMF, az EU és a Világbank minden előírását teljesítette, még ha ez népszerűtlen lépéseket kényszerített is ki. Az ország imázsa súlyosan sérült, mondta a román Mihai Tanasescu IMF-képviselő, és nagyon veszélyes lenne, ha a helyzet ellenőrizhetetlenné válna.

Tavaly márciusban az IMF Románia számára két évre szóló, 3,5 milliárd eurós hitelt hagyott jóvá. A kormány abból indul ki, hogy az idei év során ezt nem fogja felhasználni. A legrosszabbat, mondta Boc, már túléltük, az eddiginél nagyobb áldozatvállalástól nem kell tartania a lakosságnak. Az idei évre Boc 1,5-2 százalékos növekedéssel számol. A büdzsé hiányát ebben az évben 5 százalék alá kívánják szorítani, a kormány jövőre kiegyensúlyozott költségvetést remél. A fennálló pénzügyi szükségletet túlnyomóan a hazai piacról kívánják fedezni, ahol legutoljára 6,5 százalékos kamattal kínálták az államkötvényeket. Románia külföldről 2,5 milliárd euró hitelt szeretne felvenni, főként amerikai bankoktól.

FAZ