Barack Obama amerikai elnök közleményben fejezte ki örömét annak nyomán, hogy "az Európai Unió büntetőintézkedésekkel sújtotta az atomprogramjával kapcsolatos nemzetközi kötelezettségeit makacsul elutasító Iránt". Az olajkereskedelmi embargó fokozatos bevezetése ismét arról tanúskodik, hogy "a nemzetek közössége egységesen áll ki az iráni atomprogram jelentette súlyos fenyegetéssel szemben" – véli Obama, aki azt ígérte, hogy a nyomás növelésének érdekében kormányzata újabb szankciókat vezet be Teheránnal szemben.

Obama példaként említette a harmadik legnagyobb iráni bankot, a 18 millió ügyfelet kiszolgáló Tejarat Bankot, amelyet éppen hétfőn tettek fel az iráni atomprogramot támogató társaságok feketelistájára. Ez azt jelenti, hogy a Tejarat Banknak az Egyesült Államokban lévő esetleges kintlévőségeit befagyasztják, s mindazok az amerikai jogi és természetes személyek, amelyek üzleti kapcsolatban állnak a pénzintézettel, büntetőjogi eljárásnak teszik ki magukat. Az állami tulajdonú Tejarat Bankkal vagy annak franciaországi, fehérorosz és tádzsik leányvállalataival "üzletelő" külföldi cégek pedig – az amerikai törvények alapján – nem férhetnek hozzá az amerikai pénzügyi rendszerhez.

Az amerikai külügy- és pénzügyminisztérium közös közleményben méltatta az európai döntést, amely összhangban áll az Egyesült Államok által korábban meghozott intézkedésekkel. Az Iránra gyakorolt összehangolt nyomás csökkenti az iráni vezetők lehetőségeit és növeli az alapvető nemzetközi kötelezettségeikkel szembeni gyanakvásuk árát – mutatott rá a két minisztérium.

Az Irán elleni új uniós büntetőintézkedések szigorítása kiterjed a teheráni központi bank Európában elérhető vagyonának befagyasztására és arra is, hogy az iráni központi bankkal, illetve más közintézményekkel ezentúl tilos arany-, nemesfém-, illetve gyémántügyletet kötni. Nem szabad a továbbiakban Iránnak eladni meghatározott, kényesnek minősített, kettős rendeltetésű árucikkeket. Uniós beutazási tilalommal és vagyonzárlattal sújtottak három iráni természetes személyt, vagyonzárlattal pedig nyolc jogi személyt.

Teherán cáfolja katonai atomprogramját

Teherán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ), valamint számos nyugati ország figyelmeztetése ellenére azonban továbbra is azt állítja, hogy nem kísérletezik nukleáris fegyverek előállításával, és a válságot „nem szankciókkal, hanem csak tárgyalásokkal” lehet megoldani. (A NAÜ még 2011 novemberében kiadta minden eddigi legkeményebb jelentését Iránról. A szervezet szerint olyan információk birtokába jutottak, amelyek alátámasztják, hogy Irán atombombák létrehozásához szükséges teszteket hajtott végre.)

A szankciókkal párhuzamosan az Egyesült Államok és Nagy-Britannia is komoly csapatokat mozgósított a Perzsa-öböl térségében. A Pentagon hétfői közlése szerint az amerikai USS Abraham Lincoln repülőgép-hordozó, egy brit fregatt, valamint egy francia hadihajó gyűrűjében ellenállás nélkül behajózott a Hormuzi-szorosba – annak ellenére, hogy Irán az elmúlt hetekben számos alkalommal fenyegetett azzal, hogy lezárja ezt a fontos kereskedelmi útvonalat.

A USS Abraham Lincoln fedélzetére visszatérő F-18-as vadászbombázó.

Catherine Ashton, az EU külügyi főképviselője pénteken arra emlékeztetett, hogy az európai országok nyitottak maradnak a diplomáciára, annak ellenére is, hogy az unió szankciókat fog bevezetni Iránnal szemben. Hozzátette: még októberben ajánlatot tettek Iránnak a tárgyalásokra, és továbbra is a teheráni válaszra várnak.

Brüsszeli diplomaták még múlt hét csütörtökön döntöttek arról, hogy további szankciókkal sújtják az iráni központi bankot is (bár ennél jóval komolyabb következményekkel fog járni az olajembargó). A BBC iráni tudósítója, James Reynolds elmondta: Teherán számára az egyik legértékesebb ásványkincs az olaj, ebből származik a kormányzat legnagyobb bevétele, és ez tartja hatalomban.

Ázsia is csatlakozhat a bojkotthoz?

Irán azonban olajának nagy részét legfőképpen Ázsiában értékesíti – ezért az uniós szankciók komoly károkat okozhatnak az Iszlám Köztársaság gazdaságának, de megdönteni vélhetően nem fogják. Brüsszel és Washington éppen ezért most ázsiai partnereit is igyekszik meggyőzni, hogy csatlakozzanak az Irán elleni szankciókhoz. Teherán számára mindenesetre komoly figyelmeztetés az, hogy a múlt héten Japán bejelentette: egyelőre nem vásárol több olajat az Iszlám Köztársaságtól, a dél-koreai miniszterelnök – Irán olajexportjának egy másik jelentős ázsiai vásárlója – Hong Suk-wu pedig közölte: Szöul az iráni kérdésben „alaphelyzetben az Egyesült Államokkal működik együtt”.

Irán az olajembargóra válaszul azzal fenyegetett, hogy lezárja a Hormuzi-szoros kereskedelmi forgalmát – a világ olajkereskedelmének a 20 százaléka itt áramlik át. Az Egyesült Államok és Nagy-Britannia azonban többször is figyelmeztette Teheránt, hogy erre nem kerülhet sor. 2011 végén Irán egy hosszas katonai hadgyakorlatot is végrehajtott a térségben – az olaj ára pedig, a konfrontáció lehetőségére emelkedni kezdett. A negatív tendencia várhatóan folytatódni fog az uniós olajembargó következtében.


Iráni hadgyakorlat.

Martonyi János magyar külügyminiszter újságíróknak nyilatkozva lényegesnek minősítette az Irán elleni szankciók szigorítását. Egyúttal - Ashtonhoz hasonlóan - hangsúlyozta azt is, hogy a szankciókkal a tárgyalásokat akarják kikényszeríteni, és aki ezzel a céllal nyúl a szankció eszközéhez, az egyben kizárja a katonai opciót. A bankszankciókat illetően Magyarország kezdeményező volt, az olajembargót pedig elfogadja - tette hozzá.
     
Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az Interfax hírügynökség jelentése szerint bírálta az Irán elleni "egyoldalú (uniós) szankciókat", amelyek szerinte nem fognak eredményre vezetni. "Mi mindenkit óva intünk a hirtelen lépésektől, és a tárgyalások újrakezdését kérjük" - szögezte le Lavrov. "Mivel már az ENSZ Biztonsági Tanácsában elfogadtunk kollektív szankciókat (Irán ellen), mindenkinek ahhoz kellene magát tartania, semmit sem elvéve és semmit sem hozzátéve a közös állásponthoz" - szögezte le az orosz diplomácia vezetője, aki szerint a mostani uniós döntés egyedül az iráni népnek árthat.
   
A külügyminiszterek hétfői brüsszeli tanácskozásán áttekintették a szíriai helyzetet is. Úgy döntöttek, hogy szigorítják a Damaszkusz elleni szankciókat. Huszonkét szíriai biztonsági tisztviselővel és nyolc vállalattal bővítették a büntetőintézkedésekkel sújtott természetes, illetve jogi személyek listáját. A szankció a jogi személyek esetében az EU-ban elérhető javak zárolását - alapvetően a bankszámlák befagyasztását - jelenti, míg a természetes személyek esetében ez kiegészül uniós beutazási tilalommal. Nyilatkozatában Ashton újólag követelte a szíriai erőszak beszüntetését, és azt, hogy az Arab Liga megfigyelői akadályoztatás nélkül végezhessék munkájukat.
   
atv.hu / MTI / BBC / debkafile