Az új elnök egyik első intézkedése volt eleget tenni Orbán kérésének
A képviselők meghallgatják az Európai Bizottság képviselőjét - aki az MTI értesülései szerint akár José Manuel Durao Barroso elnök is lehet -, valamint az uniós tagországok kormányait képviselő tanács (minden bizonnyal a soros dán elnökség nevében érkező Nicolai Halby Wammen európai ügyi miniszter) beszámolóját is és ezt követően hozzászólásokat tehetnek.
Az Európai Parlament kedden megválasztott, új elnöke, Martin Schulz egyébként üdvözölte, hogy Orbán Viktor miniszterelnök másnap részt vesz az EP plenáris vitájában. A frissen elnökké választott német szocialista képviselő egyúttal megerősítette, hogy egyik első intézkedéseként eleget tett a kormányfő felszólalásra vonatkozó kérésének.
"Holnap (szerdán) kemény vitánk lesz. Adjunk helyt Orbán kérésének, amennyiben a dán EU-elnökség ezt elfogadja, hogy holnap itt szót kaphasson. Pontosan erre gondolok én magam is: az Európa helyzetéről folytatott kemény viták helyszíne az Európai Parlament kell, hogy legyen. Ezért jó, ha Orbán holnap eljön" - fogalmazott Schulz keddi strasbourgi sajtótájékoztatóján.
Három kötelezettségszegési eljárást indítottak Magyarország ellen
Az Európai Bizottság egyébként kedden úgy döntött, hogy három kötelezettségszegési eljárást indít Magyarország ellen. Az eljárások egyike a jegybank függetlenségét érintő szabályozással kapcsolatos, egy másikat a bírói tevékenység felső korhatárára vonatkozóan, a harmadikat pedig az adatvédelmi hatóság függetlenségére vonatkozó szabályokat érintően indítottak.
Orbán Viktor Brüsszelben
Döntött a biztosi testület arról is, hogy közelebbi tájékoztatást kér a kormánytól a bírói függetlenséget érintő egyes kérdésekkel kapcsolatban.
A Bizottság elnöke, José Manuel Barroso jelezte egyúttal, hogy Orbán Viktor miniszterelnök január 24-én Brüsszelbe látogat. Tárgyalásaikon az említett témákról esik majd szó - fűzte hozzá. Mint megjegyezte, a bizottság remélte, hogy Magyarország végrehajtja a szükséges változtatásokat, eddig azonban ez nem történt meg.
José Manuel Barroso hangsúlyozta: szeretnék elkerülni, hogy a kételynek akár a leghalványabb árnyéka vetüljön arra, hogy "az európai család egyik kulcsállamaként" Magyarország teljes mértékben tiszteletben tartja a demokratikus elveket és értékeket.
Magyarországnak egy hónapja van arra, hogy válaszoljon azokra a bizottsági aggályokra, amelyeket a kötelezettségszegési eljárások megindítását közlő levelek tartalmaznak. Ez a határidő a fele a szokásosnak.
Ellentmondások az uniós joggal szemben
A hvg.hu szerint a jegybanktörvénnyel kapcsolatban a Bizottság azt kifogásolta, hogy a jogszabály több ponton is ütközik az alapszerződés 130. cikkével, amely a központi bankok függetlenségét mondja ki.
Az Index azt írja, hogy az EU határozata szerint a jegybanktörvény és az Alaptörvény a következő pontokon mond ellent az uniós jognak:
- a miniszter részt vehet a monetáris tanács ülésein, így lehetősége van belülről befolyásolni a döntéseket
- a jegybanki ülések napirendjét előzetesen el kell küldeni a kormánynak, így az MNB nem folytathat bizalmas megbeszéléseket
- a jegybankelnökre vonatkozó fizetési plafon már most életbe lépett, pedig csak egy új elnökre vonatkozhatna a befolyásolás elkerülése miatt
- a jegybankelnöknek és a monetáris tanácsnak olyan esküt kell tenniük az ország és annak érdekeinek szolgálatára, ami problémás, tekintve hogy a jegybankelnök egyben az Európai Központi Bank kormányzótanácsának is tagja.
- problémás lehet a jegybankelnök és a monetáris tanács tagjainak menesztéséről szóló szabályozás (a parlament is javasolhatja a monetáris tanács tagjának menesztését)
- szintén problémás lehet a monetáris tanács kibővítése és egy újabb alelnök kinevezésének lehetősége
- bár az MNB és a PSZÁF jövőbeni összeolvadását lehetővé tevő szabályozás a pénzügyi stabilitásról szóló sarkalatos törvényben önmagában nem problémás, az viszont igen, hogy az összevonás esetén a jegybankelnök az új szervezetben csak alelnöki rangot kapna, ami veszélyezteti a függetlenségét.
José Manuel Barroso
A bírók nyugdíjaztatása sérti az esélyegyenlőséget
Az EB szerint az igazságügyi reform bírók nyugdíjazásáról szóló rendelkezése - amely idén év végén 274 magyar bíró nyugdíjazását jelentené - az esélyegyenlőségi irányelv foglalkoztatásra vonatkozó részével ütközik, egészen pontosan annak életkor alapján történő diszkriminációt tiltó kitételével. Ráadásul - emeli ki a lap - az esetjog is Brüsszel mellett állhat, ugyanis tavaly egy hasonló ügyben német pilóták pert nyertek egy korai nyugdíjazásról szóló ügyben az Európai Bíróságon.
Az önálló adatvédelmi hivatal felállításával kapcsolatban pedig at kifogásolták, hogy az egyrészt a korábbi ombudsman idő előtti eltávolításával járt, másrészt az európai alapjogi charta személyes adatok védelméről rendelkező 8. cikkelye alapján is megkérdőjelezik.
Az Európai Bíróságon köthet ki az ügy?
Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kedden az M1 Ma Reggel cím műsorában előrevetítette, hogy ebben a három témában fog kötelezettségszegési eljárást indítani Magyarország ellen az Európai Bizottság. A közigazgatási és igazságügyi miniszteri tisztet is ellátó Navracsics azt mondta, ezekről a témákról hétfőn beszélt telefonon Viviane Redinggel, a jogérvényesülés, alapvető jogok és uniós polgárság EU-biztosával. Az eljárás menetéről azt mondta, most kezdődhet egy olyan szakmai vita, ami elvezethet esetleg egy jogszabály-változtatáshoz vagy a második szakaszhoz, az Európai Bírósághoz. Utóbbi azt jelenti, hogy ha az Európai Bizottság és a kormány nem tudnak dűlőre jutni egymással, akkor a bíróságtól várják a döntést.
Most úgy látja, a jegybanktörvény és az adatvédelem ügyében közel állnak ahhoz, hogy megoldást találjanak, ugyanakkor az igazságszolgáltatást érintő kérdésben „érdemi szakmai vita van” - válaszolt a politikus arra a kérdésre, hogy eljutnak-e az ügyek a bírósági szakba vagy módosítják a törvényeket. Arra a felvetésre, hogy a bizottság kifogásolja, hogy az átszervezés miatt nem tudja kitölteni mandátumát az adatvédelmi ombudsman, Navracsics Tibor azt mondta: egy új intézmény jött létre, és az eddigi adatvédelmi ombudsman több fórumon többször kijelentette, hogy nem vállalna az új struktúrában vezető szerepet. Ezt úgy értelmezték, hogy nem kíván részt venni a jövőbeni munkában - mondta.
Ha a bizottság azt kéri, hogy a jegybanktörvényből vegyék ki a miniszterelnök által kinevezett alelnökről szóló részt, akkor tárgyalni fognak erről is. A kormány "abszolút nyitott" ebben az ügyben is, de a bizottságnak is látnia kell, hogy nekünk is vannak praktikus szempontjaink - fogalmazott Navracsics Tibor. Szerinte legitim érv, hogy a kormányzati politikának is legyen beleszólása a jegybank működésébe, továbbá a miniszterelnök által kinevezett alelnök mellett az MNB-nek van még két alelnöke és elnöke is.
Mi az a kötelezettségszegési eljárás?
Kötelezettségszegési eljárás azért indulhat az EU tagjai ellen - írja az Origo -, mert megsértik a közösségi jogot, az Európai Unió működését szabályozó alapelveket. Ilyen eljárást csak az Európai Bizottság indíthat, vagy egy másik tagállam kezdeményezhet, de ebben az esetben is a bizottságnak kell eldöntenie, hogy a kifogásolt jogszabály sérti-e az uniós jogot.
Ha eljárás indul, akkor a bizottság egy indoklással ellátott figyelmeztetésben felszólítja a tagállamot, hogy határidőre - általában két hónapon belül - módosítsa a kifogásolt jogszabályt. Ez az első figyelmeztetés.
Ha a tagállam nem tesz eleget a felszólításnak, a határidő lejárta után a bizottság második, végső figyelmeztetést ad ki, amelyben újra jelzi aggályait, és újabb határidőt szab a renitens tagállamnak - általában ez is két hónap. Ha ez sem vezet eredményre, akkor az ügy az Európai Bíróság elég kerül, amely jogsértés esetén előírhatja a kifogásolt szabály módosítását, és pénzbüntetést is kiszabhat a renitens tagállamra.
Magyarország ellen 2004-es uniós csatlakozásunk óta összesen 225 ilyen eljárást indított az Európai Bizottság, négy ügy el is jutott az Európai Bíróságra. Ítélet egy ügyben sem született, mivel az aktuális kormány végül mindig megváltoztatta a kifogásolt intézkedéseket az unió által elvárt módon, így a bíróság az eljárást minden esetben megszüntette. A Magyarország ellen közel nyolc év alatt indított ügyek száma egyáltalán nem tűnik magasnak, ha mellétesszük, hogy például Olaszország esetében csak 2010-ben 176, Belgium esetében 159, Görögország esetében 157 jogsértési eljárás volt folyamatban.
További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.
atv.hu / MTI / hvg.hu
