A Die Presse a következőket írja enyhén ironikusan: Fellegi Tamás nagyon elfoglalt ember mostanában. A tárca nélküli miniszter és egyben Orbán Viktor kereskedelmi utazója pénzügyekben ingázik Európa és Amerika között, és arról szeretné meggyőzni a nemzetközi hitelezőket, hogy ajánljanak védelmi hitelhálót a rossz költségvetési helyzetben lévő Magyarországnak.

Fellegi programja sűrű: Pillanatnyilag Washingtonban tárgyal az IMF-el, jövő héten a német kormánnyal találkozik Berlinben és a EKB vezetőiével Frankfurtban, 20-án pedig Brüsszelben várják, ahol (többek között) az Unio magyar hitelsegélyében való közreműködésről lesz szó. Útközben tervbe van véve egy köztes megálló Bécsben 19-én, ahol a magyar követség állítása szerint megbeszélésre - nem tárgyalásra - kerül sor a jegybank elnök Ewald Nowotnyval és a pénzügyminiszter Maria Fekterrel. A megbeszélés témájáról az osztrák fél mélyen hallgat, azt sem a jegybank sem a pénzügyminisztérium nem kívánja kommentálni.

"Nem fogadják el az előítéletet"

Az ismét békülékenyre váltott budapesti hang és a bécsi villámlátogatás arra enged következtetni, hogy a magyarok szeretnék elérni Bécs megértését az EU által megkérdőjelezett törvényekkel – többek között a jegybanktörvénnyel – kapcsolatban, és támogatást szeretnének az IMF-el folytatott tárgyalások ügyében is.

A magyar kormányzat láthatóan előre koordinálta az eseményeket: Mialatt a miniszterelnök hirtelen tárgyalási hajlandóságát jelezte a jegybank ügyekben, Martonyi János külügyminiszter levelet írt az  EU-s kormányoknak, és arra hívta fel a figyelmet, hogy a mostani reformok a magyar posztkommunista átalakulás megkésett és már nagyon időszerű lezárása, és ezekben garantálják az összes jogi norma betartását. „Amit viszont semmi esetre sem tudunk elfogadni, az a Magyarországgal szembeni előítélet” - áll egy a Financial Times-ban publikált írásában. Fellegi bécsi látogatása azt is jelzi, hogy Magyarország és Ausztria a végtörlesztések és a bankadó miatt megromlott viszonyának helyreállításában fáradozik.

„Aminek súlya van, az számít”

Az osztrák pénzügyminisztérium közleménye mindenesetre józan kételkedésről árulkodik: „A kapcsolatok megromlottak. Mi pragmatikusan nézzük az ügyeket, aminek súlya van, az számít. Ami pedig a magyar törvényreformokat illeti, azok megítélése az EU-nál folyamatban van.”

Az unió január 17-ig dönt arról, hogy az új magyar alkotmány sért-e EU-s törvényeket. A potenciális kormányzati befolyás jegybankra gyakorolt veszélye mellett Brüsszel a bírói függetlenség megsértésének lehetőségét is megemlítette. Mindezek mellett Magyarországot fenyegeti egy másik brüsszeli frontvonal: az EU- kohéziós alapok befagyasztása a magas költségvetési hiány miatt.

A forráshiány, amit a becslések szerint mostanság Budapestnek meg kell oldania: 5-15 milliárd euró. Miután mindhárom hitelminősítő intézet a bóvli kategóriába sorolta Magyarországot, a pénzpiacok mint pénzforrás nem jöhetnek szóba, ugyanis a befektetőknek kínált kamatok mellett – bár most kissé csökkentek, de az átlaghozamok így is 9 százalék fölöttiek - nem fenntartható az ország finanszírozása – írja a Die Presse.

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu