Január 20-án, vagyis jövő pénteken találkozik Olli Rehn, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnöke Fellegi Tamással, a nemzetközi pénzügyi tárgyalások folytatásával megbízott magyar tárca nélküli miniszterrel Brüsszelben - jelentette be az uniós javaslattevő-végrehajtó testület keddi sajtótájékoztatóján Amadeu Altafaj-Tardio, Rehn szóvivője.

Három téma

Újságírói kérdésre válaszolva Amadeu Altafaj-Tardio három olyan témát említett, amely szerinte felmerülhet Rehn és az általa pénzügyminiszterként említett Fellegi jövő pénteki találkozóján. Az első a Magyarország elleni túlzottdeficit-eljárás kérdése, a második a magyar részről igényelt elővigyázatossági hitelmegállapodás ügye, a harmadik pedig - Brüsszel felvetéseként - a magyar jegybanktörvény.
   
A szóvivő egyúttal hangsúlyozta: az Európai Bizottság és a magyar vezetők között a Rehn-Fellegi személyes találkozó előtt is mód van konzultáció folytatására, erre rendelkezésre állnak a kommunikációs csatornák.

Fellegi ezen a héten az Egyesült Államokban a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetőivel folytat tárgyalásokat. Az uniós testület a minap jelezte: Rehn nyitott arra, hogy találkozzék Fellegivel, de ez önmagában még nem jelenti a hiteltárgyalások hivatalos megkezdését.

Fő kérdés a jegybanktörvény

Olli Rehn hétfőn Londonban arra emlékeztetett: a magyar jegybank függetlenségének "a kérdése az egyike lesz az előfeltételeknek". Magyarország nemrégiben elfogadott jegybanktörvénye sérti az uniós jogot, és veszélyezteti a bank függetlenségét - tette hozzá az uniós biztos. Olli Rehn minderről azután beszélt újságíróknak, hogy részt vett egy európai liberális és reformista politikusoknak szervezett londoni találkozón, amelynek a házigazdája Nick Clegg brit miniszterelnök-helyettes volt. A fórumon többek között részt vett Mark Rutte holland és Andrus Ansip észt kormányfő, Jan Björklund svéd kormányfő-helyettes, Karel de Gucht uniós kereskedelmi, valamint Cecilia Malmström uniós belügyi biztos.

"Nonszensz" a Magyar Nemzet értesülése

Közben a keddi Magyar Nemzet arról ír, hogy a pénzügyi segítségnyújtásról szóló sikeres EU-tárgyalások érdekében Brüsszel a Gyurcsány Ferenc elleni eljárás megszüntetését, valamint a férfi és nő közötti házasság törvényi rögzítésének elhagyását várná el. Megkérdeztük erről Amadeu Altafaj Tardiót, Olli Rehn szóvivőjét. Tardio röviden úgy reagált a Magyar Nemzet értesülésére, hogy az "nonszensz".



Ollie Rehn és José Manuel Barroso


A kormány szerint nem ütközik uniós jogba a jegybanktörvény

A magyar kormány azonban cáfolja, hogy veszélyben lenne a jegybank függetlensége. „15 pontban tudnám összefoglalni az Európai Központi Bank észrevételeit, ebből 13-at maradéktalanul átvezettünk a törvényjavaslaton” – közölte Rogán Antal, fideszes országgyűlési képviselő.

Kettőt azonban nem vettek figyelembe, így ezeket az új törvénybe sem építette be a kormány. Elvetették az alelnökök és a Monetáris Tanács tagok számának növeléséről szóló kifogást, és nem vették figyelembe a Monetáris Tanács hatáskörének kibővítésével kapcsolatos szóló aggályokat sem. Így a törvény szerint, amennyiben az országgyűlés úgy dönt, 2-ről 3-ra emelkedhet az alelnökök, és 7-ről 9-re a Monetáris Tanács tagjainak száma. Ráadásul a Tanács ezentúl minden kérdésben dönthet, sőt végrehajtó szervként is működhet.

Orbán Viktor miniszterelnök szerint a beépített módosításokkal már nem ütközik uniós jogba a jegybanktörvény, sőt az intézmény függetlensége is biztosított velük. Szakemberek azonban nem feltétlenül értenek egyet a miniszterelnökkel.

A szakemberek szerint aggályos...

Gerőcs Tamás közgazdász az ATV-nek úgy vélekedett, hogy mindenképpen meg kell várni a nemzetközi szervezetek reakcióját, ugyanakkor a szakember azt mondja: azzal, hogy a létszámra vonatkozó két javaslatot nem fogadta el a kabinet, saját magának hagyott kiskaput, méghozzá a politikai befolyásolásra.

Szakemberek szerint egyébként a harmadik alelnöki pozíciót, és a Monetáris Tanács létszámának bővítését sem az intézményi feladatok, sem a takarékos közigazgatásról szóló kormányzati elvek nem indokolták.

Orbánék elmozdultak, de a megállapodás távol lehet

Fontos fejlemény, hogy a magyar kormány jelzi erőteljes szándékát az IMF/EU-hitelprogramról szóló megállapodás elérésére - közölték hétfői helyzetértékelésükben londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint azonban gyors megegyezésre továbbra sem lehet számítani. A Barclays Capital, a City egyik legnagyobb befektetési bankcsoportja az ügyfélkörébe tartozó intézményi befektetők számára összeállított, Londonban hétfőn ismertetett áttekintésében közölte: megítélése szerint a magyar kormányilletékesek - köztük Fellegi Tamás tárca nélküli miniszter és Orbán Viktor miniszterelnök - legutóbbi nyilatkozatai alapján "egyértelmű" a magyar kormány törekvése a megállapodásra.



Felleginek nincs egyszerű dolga

   
A Barclays Capital elemzői szerint azonban - tekintettel a kormány "gyakori gazdaságpolitikai irányváltásaira" - nem lehet feltételezni, hogy a megállapodás gyorsan megszületik.

GS: a kormány csak piaci nyomásra fog engedni

Ugyanezzel számol a Goldman Sachs is, melynek elemzői közölték: változatlanul azt várják, hogy a magyar kormány végül egyezségre jut egy IMF/EU-programról. A cég azonban azzal is számol, hogy a vitatott – főleg a Magyar Nemzeti Bankkal (MNB) kapcsolatos – ügyek miatt lassú haladás várható a tárgyalásokon, és a kormány valószínűleg csak további piaci nyomás hatására tesz majd konkrét kötelezettségvállalásokat ezekben a kérdésekben.

A Goldman Sachs elemzői ennek alapján közölték: az euró forintárfolyamára szóló negyed- és félévi távlati előrejelzésüket az eddigi – „a vártnál gyorsabban, máris elért” – 315, illetve 320 forintról 340, illetve 350 forintra módosítják, ugyanakkor 320 forintra visszaerősödő és e szint környékén stabilizálódó árfolyamot várnak arra az esetre, ha megszületik a megállapodás a valutaalappal és az EU-val.

A GS londoni közgazdászai azonban a következő három hónapban még két és fél százalékpontnyi MNB-kamatemelést és így kilenc és fél százalékra emelkedő jegybanki alapkamatot várnak és ezután is csak fokozatos monetáris enyhítést valószínűsítenek; új, felülvizsgálat-előrejelzésük alapján 2012 végéig nyolc százalékra süllyedhet vissza az MNB-kamatszint.

Bajnai: készenléti hitel vagy államcsőd

Bajnai Gordon blogbejegyzésében arra figyelmeztet, hogy Magyarország ma minden objektív mutató szerint súlyosabb helyzetben van, mint a 2008-as válság kitörését követő első hullámban. "Csak emlékeztetőül: a forint árfolyama, az államadósság, az országkockázati mutató és a forintkötvények reálhozama mind az elmúlt 20 év legrosszabb szintjén állnak, negatív rekordokat döntenek. A kormány ma egyszerű választás előtt áll: IMF készenléti hitel, szigorú feltételekkel, vagy államcsőd, annak tragikus rövid és hosszú távú következményeivel. A válsághoz (vissza)vezető út legfontosabb előidézője a hatalmi szempontoknak alárendelt, inkompetens gazdaságpolitika volt. A magyarországi unortodoxia – már most közgazdasági tankönyvekbe foglalt – másfél éves ámokfutása"- írja a volt miniszterelnök.

Martonyi: nem írunk alá egy üres csekket

Martonyi János külügyminiszter szerint ugyanakkor Magyarországnak, a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) és az EU-nak egyaránt alapvető érdeke, hogy megállapodás szülessen az IMF-fel folytatott tárgyalásokon. A tárcavezető az m1 Az Este című műsorában hétfőn kifejtette: a washingtoni egyeztetéseken "minden tárgyalható, de ez nem azt jelenti, hogy előre aláírunk egy üres csekket, és azt mondjuk, hogy mindent el is fogadunk". Magyarországnak rugalmasnak kell lennie, de a másik félnek is meg kell értenie, hogy a megállapodás megkötése "valamennyiünknek az érdeke". Mint közölte, egyik féltől sem várható el, hogy előre megmondja, mit fogad majd el a tárgyalásokon, és mit nem.

"Zéró" növekedés 2012-ben, de még ez is függ a gazdaságpolitikától

Elmélyülő válságot, nagyobb téttel járó kockázatokat hordoz Európa 2012-ben, Magyarországon zéró növekedés várható a Concorde Értékpapír Zrt. hétfőn közölt előrejelzése szerint. Az elemzése megállapítja: a forint teljesítménye hektikus képet mutatott 2011-ben: az első félévet még a világ legjobban teljesítő devizájaként zárta, hogy aztán év végén már csak a török lírát és a dél-afrikai randot tudja maga mögé utasítani.
   
A forint gyenge teljesítményének hátterében az áll, hogy nyáron az euróövezet válságának eszkalációja alaposan megfordította a globális tőkepiaci hangulatot, ami önmagában is a kockázatosabb eszközosztályokból való menekülésre ösztönözte a piaci szereplőket. Mindezt fokozta, hogy a magyar kormány a második félévben - látva, hogy a nemzetközi konjunktúrára egyre kevésbé számíthat a magyar gazdasági növekedés beindítása terén - újabb "unortodox" lépésekre szánta el magát. A Concorde szerint e lépések hatása egyelőre a Magyarországgal kapcsolatos befektetői bizalom drasztikus romlásában merült ki, ami megmagyarázza a forint mélyrepülését.
   
A 2012-es év elején az euró/forint kurzus történelmi szintre ért, január első hetében már 320 forintot kellett fizetni egy euróért. Az euró/forint árfolyam következő évi mozgását nemcsak az IMF-megállapodással kapcsolatos bizonytalanságok, de az elhúzódó európai pénzügyi válság is nagyban befolyásolja majd.
   
Az európai gazdaságot meghatározó Németország 3 százalékos gazdasági növekedése 2012-ben már csak 0,7 százalék körüli lesz, de például Szlovákia esetében is feleződik a GDP-növekedés üteme (3,2 százalékról 1,5 százalékra). Ezek az adatok is jelzik az európai válság mélyülését, amelyet Magyarország sem tud majd elkerülni.
   
A magyar  GDP-növekedés a 2011. évi 1,5 százaléknál kisebb, sőt a kormány által várt 0,5 százaléknál is vélhetően gyengébb lesz - vélik a Concorde elemzői azt jelezve, hogy  recesszióba is fordulhat a gazdaság. A Concorde GDP becslése nulla százalék, azaz stagnálás, de hangsúlyozzák, hogy ez is nagymértékben függ a kormányzati gazdaságpolitika 2012-es irányától.

Magyarország a legkockázatosabb adósok között

Közben a CMA DataVision kedden ismertetett negyedéves összesítése szerint a világ tíz legkockázatosabb államadósa között van Magyarország is. A tízből öt ország egyébként az Európai Unió tagja. Magyarország először 2010 utolsó negyedévben szerepelt - akkori CDS-árazása alapján - a tíz legkockázatosabb szuverén adós listáján, amelyről a tavalyi első negyedéves CMA-összesítésben lekerült, majd a tavalyi harmadik negyedévi összesítésben ismét visszakerült, és a 2011-es kereskedési évet záró lista alapján továbbra is ebben a csoportban van. 

További fotók, videók, kommentek - csatlakozzon az atv.hu közösségéhez a Facebookon és a Twitteren is.

atv.hu / MTI