"Csendes puccs" készül Magyarországon - véli a Lidové Noviny című cseh konzervatív napilap az új magyar alkotmánnyal foglalkozó keddi jegyzetében. "Orbán Viktor a saját képére alakítja át Magyarországot...Európai és amerikai értékelés szerint az olvasónak az az érzése, hogy Budapesten egyenesen csendes puccs készül és hogy az ország fejlődése ugyanolyan irányt vesz fel, mint Putyin Oroszországa." "A józan vitát arról, mi történik Magyarországon, sajnos elnyomják az Orbán-ellenes indulatok" - írja a prágai lap. Ahogy arról tegnap beszámoltunk, az amerikai Business Insider gazdasági portálnak nyilatkozó Marc Chandler közgazdász is hasonló jelzővel illette a kormányzati politikát.
   
Diktátori hatalommal ruházza fel Orbán Viktort az új magyar alkotmány - írta kedden címoldalán az Evenimentul Zilei című román napilap. A Traian Basescu államfőhöz és a román kormány fő erejét képező Demokrata Liberális Párthoz (PDL) közel álló újság az új magyar alkotmány hatályba lépése kapcsán írt tudósítása szerint "Orbán alkotmányos diktatúrát vezet be Magyarországon".
   
A hasonló beállítottságú Romania libera című napilap Az EU, az IMF és Hillary Clinton is támadja Orbán Viktort című írásban beszámol az új magyar jegybanktörvény elfogadásáról, amelyet az Országgyűlés "Magyarország fontos külföldi partnereinek figyelmeztetése ellenére" is megszavazott.
   
A román ellenzék szócsövének számító Jurnalul National szerint Magyarországon veszélybe került a demokrácia az új, nacionalista ízű alaptörvény hatályba lépése után.
   
Az Adevarul című román liberális napilap kétoldalas tudósításban számol be a magyarországi politikai helyzetről. Az újság megállapítja, hogy "Orbán Viktort egyre gyakrabban hasonlítják Hugo Chavezhez, miközben "újságírók éhségsztrájkolnak, a jegybank a kormány papucsa alá került és újból államosították a magánnyugdíjakat".
   
Ovidiu Nahoi a lap külpolitikai kommentárjában megállapította, hogy Orbán Viktor "zátonyra futott a szélsőjobboldali konzervatív-nacionalizmus hajóján". A szerző szerint a magyarországi helyzet kihívást jelent az Európai Bizottság számára, amely eddig nem bírálta túl élesen Magyarországot, de az Európai Néppárt számára is, amely korábban kiállt az új magyar alkotmány mellett.
   
Az Új Szó című pozsonyi napilap a 2012 Robert Fico éve lesz (Szlovákiában) címmel a szlovák-magyar viszony jövőjéről közölt kommentárt. "Robert Fico biztosan másként fogja kezelni Magyarországot, mint Iveta Radicová, ráadásul a magyar kormányt érő nemzetközi kritika állandósulása és Magyarország katasztrofális gazdasági helyzete miatt egyre gyengébb lesz Budapest pozíciója. Ha a szlovák parlamenti többség egy kisebbségeket negatívan sújtó törvényt fogad el, a sokat támadott Orbán-kormány az elmúlt éveknél kisebb eséllyel léphet fel érdekünkben a brüsszeli fronton" - írta Mózes Szabolcs. Szerinte "az állampolgársági törvény frontján sem várható áttörés, bármilyen kormány is alakul (Szlovákiában)". "Az ellentörvény tavaly szeptemberben az alkotmánybíróság elé került, de kicsi a valószínűsége, hogy a testület már idén véleményt mondjon róla" - írta.
   
A Frankfurter Allgemeine Zeitung (FAZ) című konzervatív német lap Sólyom Lászlóról közölt portrét kedden hetvenedik születésnapja alkalmából. Georg Paul Hefty Kézzel írott jogállam című cikkében kiemelte: Sólyom László nemzetközileg képzett jogászként a Nemzeti Kerekasztal tárgyalásain, majd az Alkotmánybíróság elnökeként, végül pedig köztársasági elnökként nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a közép-európai ország nyugat-európai vonásokat vett fel. Sólyom László pályafutása továbbá "iskolapélda" arra, hogy szoros pártkötődés nélkül is lehetséges a felemelkedés. Hozzátette: Sólyom László újraválasztására nem volt esély, mert "nem állt volna Orbán szolgálatába", a miniszterelnök viszont "olyan embert akart, akiben a legteljesebb mértékben megbízik."
   
A The New York Times keddi online kiadása szerint a budapesti Operánál tartott tüntetés az ellenzéki pártok és civil szervezetek korábban nem látott egységet mutatta. A szerzők szerint 2006 óta, amikor Gyurcsány Ferenc lemondását követelték, a magyarok vonakodtak attól, hogy az utcákra vonuljanak (ilyen nagy számban). Bár voltak tüntetések 2011-ben is, azok viszonylag kisebb méretűek voltak.
   
Ugyancsak a The New York Timesban, Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász blogjában Kim Lane Scheppele professzor A nem alkotmányos alkotmány című cikkében arról írt, hogy a kormánypárt az alkotmánnyal megváltoztatja az összes politikai intézményt Magyarországon, miközben gyengíti az alkotmányos jogok biztonságát. Kiemelte, hogy az új alkotmányt már azelőtt módosították, hogy az hatályba lépett volna. Scheppele professzor hangoztatta, hogy az "új alkotmányban lezártak minden menekülési útvonalat, amivel vissza lehetne térni az alkotmányos demokráciához." "Ha azt várjuk el az alkotmányoktól, hogy biztosítsák az ellenőrzést a politikai hatalom felett és szavatolják a polgárok jogait, akkor ez egy alkotmányellenes alkotmány" - írta. Az új alaptörvény az állami intézmények politikai függetlensége, a törvények átláthatósága és az emberjogok magyarországi jövőbeni helyzete szempontjából rossz - vélekedett.

Kövesse az atv.hu híreit a Facebookon és a Twitteren is.

MTI / atv.hu