AZ 1990-es Vörös téri katonai parádén Mihail Gorbacsov az akkor már súlyos válsággal küszködő Szovjetunió elnökeként foglalt helyet a dísztribünön.
Aztán jött a puccskísérlet 1991 nyarán, és nem sokkal később már több szovjet tagköztársaság, például Ukrajna, Belorusszia és Grúzia is kikiáltotta függetlenségét. Oroszország, Belorusszia és Ukrajna pedig december elején megalapította a Független Államok Közösségét.
Gorbacsov december 25-én jelentette be lemondását, december 26-án pedig, pontosan húsz évvel ezelőtt, a szovjet Államtanács kimondta a Szovjetunió felbomlását.
Ezzel jogilag megszűnt a Föld egyhatodán elterülő, ideológiai alapon szerveződött birodalom.
Bár maga Mihail Gorbacsov ellenezte a Szovjetunió felbomlását, a volt szovjet elnök szerint mindenképp siker, hogy felszámolták a totalitárius rendszert, szabad választásokat tartottak, létrejött a sajtó- és vallásszabadság, a többpártrendszer, elindult a privatizáció és vége lett a hidegháborúnak. Az elmúlt két évtizeddel azonban Gorbacsov nem elégedett.
„Elvesztegettük az elmúlt 20 évet. Nem mondom, hogy semmit nem értünk el, de nem tettük meg azt, amit meg kellett volna” – mondta Gorbacsov két éve.
Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pedig nemrég arról beszélt, hogy ha jövőre ismét megválasztják államfőnek, akkor az egykori Szovjetunió romjain Eurázsiai Uniót hozna létre.
Gorbacsov erről úgy vélekedik, hogy bár meg lehetett volna menteni a világ első kommunista államát, ma már nincs realitása a Szovjetunió feltámasztásának. A volt szovjet elnök szerint mindenesetre érdemes az embernek Oroszországon és az egykori szovjet tagköztársaságokon tartani a szemét.
