Megerősítette, hogy teljes uniós, azaz 27 tagországos körben a megállapodás nem volt lehetséges. Nicolas Sarkozy francia elnök közlése szerint az "elfogadhatatlan feltételeket" támasztó Nagy-Britannia mellett egyelőre Magyarország, Csehország és Svédország - utóbbi kettőnek a parlamenttel kell konzultálnia - nem vesz részt az új dokumentum elkészítésében.
Sarkozy úgy vélte, elsősorban az egyes pénzügyi szabályok alól kivételezést követelő London álláspontja akadályozta meg, hogy 27 országos kompromisszum szülessék. Később közölték, hogy további két uniós tagállam is jelezte, hogy nemzeti parlamentjének meg kell szavaznia a megállapodást, mielőtt elfogadják azt.
David Cameron brit miniszterelnök megálljt parancsolt
Orbán: az én mandátumom erre nem terjed ki
Orbán Viktor miniszterelnök szerint az Országgyűlésnek meg kell vitatnia azt a kérdést, hogy Magyarország csatlakozzon-e az euróövezeti országok pénteken hajnalban született megállapodásához, mert az a nemzeti szuverenitást is érinti. Az európai uniós tagországok brüsszeli állam- és kormányfői találkozójának második napjára érkezve a miniszterelnök kijelentette: az ő mandátuma nem terjed ki arra, hogy föladjon bármit is a magyar szuverenitásból, a kérdésben a parlamentnek kell döntést kell hoznia. Hozzátette: márciusig kell a döntésnek megszületnie, így a parlamentnek bőven van ideje. Megjegyezte: Örül, hogy az eurozóna tagállamai megállapodtak abban, hogyan kezelik az övezet válságát. De a csatlakozás a zónán kívüli EU-tagok számára szuverenitási kérdés - ismételte meg.
A miniszterelnök szóvivője szerint az Országgyűlésnek kellő ideje lesz arra, hogy megtárgyalja az euróövezeti országok péntek hajnalban született megállapodását. Szijjártó Péter Brüsszelből telefonon nyilatkozva azt mondta: az eurózóna államainak nyilatkozatában megfogalmazott javaslathoz történő csatlakozás "mélyen érinti" a nemzeti szuverenitás kérdését, márpedig a nemzeti szuverenitást érintő kérdésekben Magyarországon csak a magyar Országgyűlés jogosult dönteni. "Ezért szándékaink szerint a magyar parlament meg fogja vitatni az eurózóna államainak javaslatához való csatlakozás kérdését" - jelentette ki a szóvivő, hozzátéve, hogy a megállapodás tervezett hatálybalépési időpontjának ismeretében a parlamentnek kellő idő áll rendelkezésre ahhoz, hogy "ezt a súlyos kérdést kellő komolysággal meg tudja tárgyalni".
Később is lehet csatlakozni
Angela Merkel német kancellár megerősítette, hogy később még további országok csatlakozhatnak a megállapodáshoz. Van Rompuy elmondta, hogy azért az új szerződés mellett döntöttek, mert az gyorsabb folyamatnak ígérkezik, mint egy alaposabb alapszerződés-módosítás.
Angela Merkel érkezik az uniós csúcstalálkozóra
A kormányfői tanács elnöke megerősítette azt is, hogy megállapodtak: a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) kétoldalú alapokon nyújtandó, a tervek szerint összesen 200 milliárd eurós kölcsön opcióját dolgozzák ki. Ebben szintén részt vesznek egyes euróövezeten kívüli tagállamok is.
Herman Van Rompuy hozzátette: egyetértés volt abban is, hogy felgyorsítsák az euróövezeti ideiglenes stabilitási mentőmechanizmus kapacitásának emelését, az állandó mechanizmus működésének kezdetét pedig 2013 nyaráról egy évvel előrehozzák. Sarkozy jelezte, hogy a mechanizmus irányításában szerepet kap az Európai Központi Bank (EKB) is.
Van Rompuy méltatta, hogy rövid- és hosszabb távon is megfelelő döntéseket hoztak az euróövezeti adósságválság kezelése, a stabilitás tartós növelése érdekében. Az új intézkedések közül kiemelte a deficittúllépés miatti szankciók automatikusabbá válását, ennek törvénybe foglalását, illetve azt, hogy az Európai Bizottsághoz már tervezet szakaszában el kell juttatni a nemzeti költségvetéseket. Megerősítette, hogy nincs már szó a magánszektor bevonásáról az esetleges további pénzügyi támogatási programokba.
Sarkozy, Merkel, valamit az EKB elnöke, Mario Draghi jó eredményként méltatták a közel tízórás tárgyalás után talált kompromisszumot. Merkel úgy vélte, ezek a döntések helyreállítják az euró hitelességét, és növelik a stabilitást.
Márciusban aláírnák a szerződést
A tanácskozásról reggel kiadott közlemény értelmében az új kormányközi szerződést legkésőbb jövő márciusban alá akarják írni. Ugyanakkor továbbra is az a cél - olvasható a dokumentumban -, hogy az új előírások tartalmát a lehető leghamarabb beillesszék az EU alapszerződésébe. A közlemény felsorolta azt a hat, euróövezeten kívüli országot, amely jelezte, hogy szándékában áll csatlakozni a folyamathoz. Ez Bulgária, Dánia, Lengyelország, Lettország, Litvánia és Románia. A cseh és a svéd kormányfő konzultál a parlamenttel, mielőtt döntene - olvasható az Európai Tanács által kiadott közleményben.
London: minden jót!
David Cameron brit miniszterelnök péntek reggeli nyilatkozatában védelmébe vette a csúcstalálkozón képviselt, a megállapodást elvető brit álláspontot. Szerinte a kidolgozott feltételek elfogadása nem állt London érdekében. A brit miniszterelnök a tárgyalások során előterjesztette azt az igényét, hogy Londonra, mint nemzetközi pénzügyi központra vonatkozóan messzemenően érvényesüljenek különleges szabályok. Ezt a követelést azonban a tárgyaló partnerek elutasították. Cameron a megbeszélés utáni nyilatkozatában felhívta a figyelmet arra: "mindig hordoz magában veszélyeket, ha egy szerződésen belül kötnek egy (másik) szerződést". Egyúttal megerősítette: Nagy-Britannia a jövőben sem kívánja bevezetni az eurót, és nem akar csatlakozni a belső határellenőrzés nélküli schengeni övezethez. "Minden jót" kívánt azoknak az országoknak, amelyek új, kormányközi paktummal kívánják megmenteni az eurót.
Hague: nem akarták megadni a biztosítékokat
Nagy-Britannia azért nem csatlakozott az uniós pénzügyi fegyelem szigorítását célzó új szabályozási egyezményhez, mert nem kapta meg azokat a biztosítékokat, amelyeket a londoni pénzügyi szolgáltatási szektor védelmében kért - mondta pénteken a brit külügyminiszter. William Hague a brüsszeli EU-csúcs első munkanapján történtekről a BBC-nek kijelentette: a brit kormány arra kért biztosítékokat, hogy az új szabályozásról szóló kormányközi megállapodás nyomán "a pálya ne a londoni pénzügyi szolgáltatási ágazat felé lejtsen ... (az EU-partnerek) nem akarták megadni ezeket a biztosítékokat, ezért úgy éreztük, hogy nem tudunk csatlakozni a szerződéshez". Hozzátette: a pénzügyi szolgáltatási szektor a brit hazai össztermék 10 százalékát adja, és több mint egymillió munkahely függ ettől az ágazattól.
Nicolas Sarkozy érkezik a csúcstalálkozóra
Többféle álláspont volt
A szerződésmódosítást illetően még a találkozó előtt többféle álláspontot fogalmaztak meg a tagországok. Az egyik elképzelés a hosszadalmasabb, egyes tagállamokban akár népszavazást is megkövetelő módosítási folyamat, a másik az uniós alapszerződéshez csatolt jegyzőkönyvek átírása (amely nem igényel teljes körű ratifikációt), vagy az a megoldás, amely a módosítás mellett bizonyos nemzeti érdekek védelmére garanciákat adna az érintett tagállamoknak.
A szerződésmódosítástól a mellette kardoskodó uniós vezetők azt remélik, hogy a pénzügyi piacok számára is elégséges garanciának számít arra, hogy az eurózóna országai betartják a pénzügyi fegyelemre és az adósság visszafogására vonatkozó vállalásaikat.
Újabb lépések a gazdasági unió felé
Éjjel nyilvánosságra került a miniszterelnökök találkozójáról kiadandó közös nyilatkozat-tervezet, melyből kiderül, hogy újabb lépéseket tesznek egy tényleges gazdasági unió kialakításának irányában az euróövezeti országok kormányai. A tervezet szerint a korábbi csúcstalálkozókon elhatározott intézkedések megerősítése mellett egyebek között szorosabb pénzügyi együttműködés, nagyobb pénzügyi fegyelem, automatikusabb szankcionálási lehetőségek mellett foglalnak állást.
A tervezet a bruttó össztermékhez képest mindössze fél százalékra csökkentené az általában megengedett strukturális hiány mértékét, amelytől csak a hosszú távú fenntarthatóság jegyében, kivételes gazdasági nehézségek idején vagy alacsony belső államadósság mellett lehetne eltérni. Másfelől ha a deficit elérné a 3 százalékot, "automatikus következményeket" vonna maga után, bár ezt a tagországok pénzügyminiszteri tanácsa többségi döntéssel megakadályozhatná.
A kiszivárogtatott szöveg megerősíti azt a szándékot is, hogy az állandó euróövezeti stabilitási mechanizmus bevezetését a jövő év közepére előrehozzák, miközben még egy évig helyén marad a jelenlegi, átmeneti eszköz is. A mechanizmus részévé válna a bankok tőkeemelésének támogatása szükség esetén.
Közvetve megerősíti a tervezet azt is, hogy a magánhitelezőkkel szembeni államadósság leírására vonatkozó kérés egyszeri eset volt, Görögország után más tagállam esetében nem kerülhet szóba. Német diplomáciai források a szöveg nyilvánosságra kerülése után szinte azonnal jelezték, hogy a tervezet több elemével nem értenek egyet, de a tárgyalások folytatódtak a részletekről.
atv.hu / MTI / HVG
