Az egynapos munkabeszüntetést, amely az előrejelzések szerint várhatóan komoly fennakadásokat okoz egyebek mellett a nemzetközi repülőterek forgalmában, a közoktatásban, az egészségügyi ellátásban és szinte minden lakossági közszolgáltatási területen, a szakszervezetek a nyugdíjrendszer tervezett jelentős szigorítása miatt hirdették meg.
   

Ez lehet Nagy-Britannia történelmének legnagyobb sztrájkja.

Az érdekképviseletek a konzervatív-liberális kormánykoalíció azon tervei ellen tiltakoznak, amelyek szerint az évtized végére jelentősen emelkedne a közalkalmazottak állami nyugdíjra jogosító korhatára.
   
68 éves nyugdíjkorhatár

A brit közalkalmazottak jelentős része jelenleg 60 éves korában teljes állami nyugdíjra jogosult, ám az általános állami nyugdíjkorhatár 2020-ra a tervek alapján egységesen 68 év lesz a közszolgálati és a versenyszférában egyaránt. A korhatár emelésével együtt növekedne a bérekből levont nyugdíj-hozzájárulás is, emellett a nyugdíjak összegét nem az utolsó ledolgozott év, hanem a közalkalmazotti munkaviszonyban eltöltött teljes időszak bérátlaga alapján számolnák ki.
   
710 ezer fős leépítés

George Osborne pénzügyminiszter mindemellett éppen a sztrájk előtti napon jelentette be, hogy az eredetileg tervezett 400 ezer helyett a kormány 710 ezer fős leépítést kíván végrehajtani a közszférában a 2015-ig tartó parlamenti ciklus végére.
   
Előzetes becslések szerint legalább kétmillióan csatlakoznak a szerdai sztrájkhoz. Ilyen méretű közalkalmazotti munkabeszüntetésre az 1970-es évek vége óta nem volt példa Nagy-Britanniában.

"Egyharmados" részvétel?

A brit kormány szerda délutáni első becslése szerint azonban a részvétel az érdekképviseletek által várthoz képest "kevesebb mint egyharmados". A szakszervezetek máris vitatták a kormányzati becslést: szerintük egyes területeken "80-90 százalékos" az akció támogatottsága.
   
Nincs jelentős fennakadás a reptereken

Az akcióban részt vesznek mások mellett a brit határrendészeti hatóság (UKBA) munkatársai is, ami azt jelenti, hogy a nagyobb nemzetközi repülőtereken jelentős fennakadás lehet az útlevélkezelésben.
   
A BAA, a legnagyobb brit repülőtér-üzemeltető cég azonban szerdán kora délután azt közölte, hogy a legforgalmasabb repülőterek útlevélkezelő pultjainál "nincsenek hosszabb sorok a szokásosnál". Az útlevélellenőrzési feladatokat jórészt belügyminisztériumi alkalmazottak és erre külön kiképzett rendőrök látják el a sztrájknapon. A BAA a szerdai munkabeszüntetés előtt még arra hívta fel a légitársaságok figyelmét, hogy az érkező utasoknak esetleg két-három órát is várniuk kell majd útlevelük ellenőrzésére.
 
A BAA a hét elején levélben kérte a brit repülőterekre járatokat közlekedtető légitársaságokat, hogy lehetőleg csökkentsék az utasok számát a Nagy-Britanniába induló repülőgépeken, és több légitársaság jelezte is, hogy ingyenesen lehetővé teszi a jegyek átfoglalását más indulási időpontokra.
   
Szerdán azonban a nagy brit repülőterek - néhány hosszú távú, tengerentúli érkező járat törlésétől eltekintve - nem jeleztek komolyabb fennakadást a repülőgépek forgalmában.
   
A világ legnagyobb nemzetközi forgalmú repülőtere, a londoni Heathrow és Budapest között a British Airways közlekedtet napi három járatot; ezek közül az első, délelőtti járat a Heathrow szerdai tájékoztatása szerint időben megérkezett. A Malévnak naponta két járata van a második legnagyobb londoni repülőtérre, Gatwickre; az első szintén rendben - még valamivel előbb is a menetrendszerinti időpont előtt - leszállt.
   
Nagy-Britannia nem csatlakozott a schengeni egyezményhez, így a többi EU-tagállamból érkező utasoknak is kivétel nélkül útlevél-ellenőrzésen kell átesniük.
   
60 ezer műtétet halasztanak el, nem járnak a mentők

A brit Oktatási Minisztérium szerint az állami iskolák 13 százalékában volt tanítás kedden, 13 százalékukban pedig részben voltak előadások. Az iskolák 16 százalékáról nincs adat, a többi nem nyitott ki. Észak-Írországban leállt a távolsági busz és vonatforgalom, az iskolák kétharmada pedig tanító nélkül maradt. A szakszervezetek szerint Skóciában közel 300 ezer szakszervezeti tag, míg Walesben 170 ezer munkavállaló csatlakozott a munkabeszüntetési akcióhoz. Angliában a becslések szerint mintegy 400 ezer egészségügyi alkalmazott csatlakozott a sztrájkhoz, ezért mintegy 60 ezer – nem sürgős, életveszélyes – műtétet és vizsgálatot elhalasztottak. A londoni mentőszolgálat a BBC-vel közölte: a szolgálat a sztrájk miatt részben megbénult, ezért azok a bejelentők, akik nincsenek életveszélyes állapotban, nem kapnak mentős ellátást.

"A sztrájkkal nem fognak semmi elérni"

George Osborne a BBC-nek úgy nyilatkozott, hogy a "sztrájkkal nem fognak semmi elérni, nem fog semmi sem változni. Csupán a gazdaságunk lesz szegényebb és egyesek az állásaikat veszélyeztetik"- magyarázta a pénzügyminiszter, aki sürgette a szakszervezeteket, hogy térjenek vissza a tárgyalóasztalokhoz. "Egyezzünk meg a nyugdíjakról, erre van szüksége a közszolgálatoknak. Sok-sok évtized után megérdemlik a tisztességes nyugdíjat. Ezt a megegyezést szeretnénk látni, nem pedig a sztrájkokat"- hangoztatta Osborne, majd hozzátette, hogy, amennyiben nem hoznak meg bizonyos nehéz döntéseket, az ország gazdasága összeomlik.


Dave Prentis, az Unison főtitkára szerint igazságtalan, hogy több millió brit közalkalmazottnak többet kell befizetnie a nyugdíjalapba, azért, hogy több munkával, alacsonyabb fizetéssel a végén kevesebb nyugdíjat kapjon. Mint mondta, Angliában történelmi sztrájkra kerül sor, mert 27 szakszervezet megy ki az utcákra.

"Nyílt támadás"

Dave Prentis, a közszféra alkalmazottait tömörítő egyik legnagyobb brit szakszervezet (Unison) főtitkára elmondta, hogy több millió munkást – főként a női dolgozókat – igazságtalanul érintette a nyugdíjrendszer módosítása. Mint mondta, elérkezett az a pillanat, amikor az emberek felállnak, és azt mondják, hogy ami sok, az sok. Brendan Barber, a kereskedelmi szakszervezetek főtitkára úgy vélekedett, hogy a kormány nyílt, és indokolatlan támadást intézett a közszféra ellen. „Eljött az az idő, amikor az embereknek ki kell állniuk az érdekeikért” – mondta. Hozzátette, hogy az emberek számára kihívást jelent, hogy a kormányzati módosításokkal a munkavállalót jóval kevesebb pénzért, hosszabb munkára akarják kényszeríteni.

Hivatalos számítások szerint a sztrájk 500 millió font (180 milliárd forint) kiesést okoz a brit gazdaságban.

atv.hu / MTI / BBC