A Mario Monti vezette szakértői kormányt és Olaszországot másfél évre lélegzethez juttató kölcsönt 4-5 százalékos kamattal folyósítaná az IMF, ami jóval kedvezőbb a nemzetközi pénzpiacok által kínált lehetőségeknél, ugyanis a két- és ötéves futamidejű olasz államkötvényeket jelenleg már csak 7 százalékot meghaladó hozammal tudják értékesíteni.
A 600 milliárd euró azonban meghaladja a valutaalap hitelezési képességét, amely 400 milliárd euró körül mozog. Ha az olasz mentőcsomag a 400 milliárdnál nagyobb összegű lesz, a valutaalapnak vagy újabb SDR-kibocsátással kell előteremtenie a hiányzó összeget, vagy az Európai Központi Bank együttműködését igényli.
Az unió pénzügyi biztosa, Olli Rehn és Mario Monti
Elméletileg az IMF 45,5 milliárd eurót tud Olaszország rendelkezésére bocsátani hat havi időtartamra anélkül, hogy Róma végigjárná azt a hosszú és kemény procedúrát, amelyen az eurózóna másik három bajba jutott tagállama, Görögország, Írország és Portugália ment keresztül az EU-IMF-mentőcsomagért és a hitelrészletek folyósításának fejében. December és április vége között Olaszországnak mintegy 185 milliárd euró értékben járnak le államkötvényei.
Az Európai Központi Bank tavaly május óta rendszeresen vásárolja az adósságtörlesztési nehézségekkel küszködő euróövezeti országok kötvényeit, így az utóbbi hetekben intenzíven vásárolt olasz állampapírokat. Németország viszont rossz szemmel nézi és ellenzi az EKB ilyen típusú szerepvállalását. A Bundesbank elnöke szerint Olaszország "saját erőből is képes megoldani problémáit", mivel távolról sem aknázta még ki növekedési potenciálját. Jens Weidmann is elismeri azonban, hogy Olaszország kockázatos tömegű adósságot halmozott fel.
Az IMF cáfol
Az IMF hétfő reggel cáfolta a La Stampa című olasz napilap értesüléseit. A Reuters az ügyhöz közel álló forrásra hivatkozva arról számolt be, hogy intenzívebbé váltak ugyan Róma és az IMF kapcsolatai, ám az nem világos, hogy a szervezet milyen segítséget tudna felajánlani abban az esetben, ha hétfőn olyan mértékben fokozódna a piaci nyomás, hogy az azonnali beavatkozást tesz szükségessé - részletezte a Napi Gazdaság.
Összeesküvés Monti kinevezése mögött?
A Silvio Berlusconi helyére lépő Mario Monti bankárokból, technokratákból és jogászokból álló szakértői kormányt alakított. A politikusok nélküli kabinet az olasz szenátus után elnyerte a parlament alsóházának bizalmát is, annak ellenére, hogy Berlusconihoz lojális kritikusai, valamint a demokráciát féltő politikusok és elemzők az Európai Unió és a bankárvilág összeesküvését látják a volt uniós biztos kinevezésében.
Unió-párti politikus
Monti személyében teljes mértékben unió-párti politikus került Olaszország élére, akinek az EU közös gazdasági kormányzása, az erősebb integráció és a globalizmus iránti elkötelezettsége közismert tény. Az Európai Bizottság tagjaként 1995-től a belső piacért, szolgáltatásokért, vámokért és adózásért volt felelős, majd 1999-ben a versenyjog területét kapta meg. 2010-ben José Manuel Barroso, a Bizottság elnöke megbízásából az egységes európai piac jövőjét mérlegelő jelentést készített, melyben javaslatokat tett az egységes piac kiteljesítését célzó intézkedésekre.
A „világkormány” oldalán
Monti több, globalizmust, erősebb integrációt, sőt az egységes világkormányt pártoló háttérszervezet és társaság tagja, illetve meghatározó személyisége. Vezető szerepet tölt be többek között a David Rockefeller által 1973-ban alapított Trilaterális Tanácsban, amelynek egyik célja, hogy Észak-Amerika, Japán és Európa együttműködését erősítve és az Egyesült Államok befolyását csökkentve egységes, globális politikai és gazdasági struktúra kialakítását segítse elő. Szintén vezető szerepet játszik az Unió létrejöttében jelentős érdemekkel bíró Bilderberg Csoportban is, amelynek tevékenységéről a média – minden igyekezete ellenére – meglehetősen keveset tud. (A világ vezető elitjét – királyi családok tagjait, bankárokat, katonai vezetőket, médiamágnásokat, magas rangú politikusokat és kulcsfontosságú vállalatok vezérigazgatóit – tömörítő szervezet tagjai évente, a legnagyobb titkolózás közepette megrendezett találkozóik eredményéről soha nem adnak ki nyilatkozatot, így tevékenységüket számos találgatás és nem kevés aggodalom kíséri.)
Az EU elvárásait teljesíti
Mario Monti azzal a meggyőződéssel lépett hatalomra, hogy szakértői kormánya segítségével Olaszország képes lesz kilábalni a válságból. Ehhez az Unió érdekeit képviselő politikusként jelentős segítséget kap Brüsszelből (egyes hírek ezért kezdett az Európai Központi Bank az olasz államkötvények nagymértékű felvásárlásába, amelyet elemzők az új miniszterelnök és kormánya iránti bizalom megteremtését célzó lépésként értékeltek). Monti első feladata az EU elvárásainak teljesítése lesz az által, hogy jelentős adóemelést hajt végre, majd ezt szigorú megszorításokkal tetézi. Elsődleges céljai között nevezte meg a gazdasági növekedés gyorsítását, amelyet az elemzők nehezen megvalósítható célnak látnak az új, magas adók árnyékában. (A Monti-csomag egyik újítása a nagy összegű készpénzes vásárlásokra kivetett különadó. Következő lépésként pedig teljesen megtiltanák a 300 eurót – mintegy 100 ezer forintot – meghaladó készpénzes tranzakciókat.)
Olaszország nem léphet ki az eurózónából
Európai uniós garanciák nélkül az adósságban fuldokló Olaszországnak nem sok esélye van további kölcsönökre – az Unió és az eurózóna hívei ugyanakkor mindent megtesznek egy olyan összeomlás megakadályozására, amely az egész rendszert magával ránthatná.
Olaszország – állítják az elemzők – az Unió harmadik legnagyobb gazdaságaként egyszerűen túl nagy ahhoz, hogy kilépjen az eurózónából. Monti akár a következő választások évéig, 2013-ig is kaphat időt, bár ellenfelei egyre jobban sürgetik az előrehozott választásokat. Kritikusai a demokrácia kudarcát látják abban, hogy Monti választás nélkül került hatalomra, mintegy az Európai Unió „ejtőernyőseként”.
A válság aláássa a demokráciát
Miközben Olaszországban és Görögországban az európai szuperkormány emberei igyekeznek kikormányozni országukat a válságból, a kritikusok felháborodása is messzire hangzik. „A bankárok és meg nem választott technokraták hatalomra jutása Olaszországban és Görögországban azt mutatja, hogy az eurózóna kibontakozó válsága aláássa a demokráciát” – jelentette ki Kosztasz Panajotakisz szociológiaprofesszor, a New York City College of Technology munkatársa. Más kritikusok attól tartanak, hogy ha a nem demokratikusan választott kormányok megfelelő támogatást kapnak, akkor az Európai Tanács és Európai Központi Bank a kormányfőkön keresztül a demokratikus számonkérhetőség legkisebb lehetősége nélkül irányíthatja ezeknek az országoknak a politikáját. Több elemző úgy véli: az EU- és európárti vezetők elhelyezése Olaszország és Görögország élén az eurózóna megszüntetését egyre jobban követelő hangok elhallgattatását célozza.
Merkel és Sarkozy "szupereurópai" terveiről itt olvashat bővebben!
atv.hu / MTI / hvg.hu / HETEK
