A török légierő október 19-i bombázásában, a Kazan völgyben megölt Kurd Munkáspárt (PKK) több tucat tagjáról terjesztenek fotókat kurd aktivisták - írja a brit The Telegraph. Az áldozatok holttestei a felismerhetetlenségig összeégtek. Az aktivisták szerint az ilyen jellegű égési sérülésekre csak a vegyi anyagok bevetése lehet az egyetlen magyarázat. Állításaikat a török kurd-párti Béke és Demokrácia Párt (BDP), valamint a Török Emberi Jogi Egyesület (IHD) is elkezdte kivizsgálni. Az IHD szóvivője szerint már elindították a vizsgálatot, hogy valóban vegyi anyag okozta-e az égési sérüléseket, és több áldozat, valamint a helyszínen található nyomokról is mintát vettek.

Ugyan a sèvres-i szerződés már 1920-ban elismerte a kurd népnek az autonómiához és a függetlenséghez való jogát, Törökország nem járult hozzá a kurd állam megalapításához. A PKK és a török hatóságok között több mint 25 éve kisebb-nagyobb intenzitással zajlik a háború, amelyben eddig – csak Törökországban – 40 ezer életét vesztette. Az elmúlt hónapokban ismét fellángoltak a harcok, miután kurd fegyveresek több ízben is merényletet követtek el török célpontok ellen. Ankara októberben légicsapást mért kurdisztáni célpontok ellen, erre válaszul azonban a PKK fegyveresei legalább 20 katonát meggyilkoltak. A török hadsereg válaszul az iraki kurd területeken folytatta a megtorló akciót.

Egy helyi hírportál szerint az emberi jogi aktivisták, miután felkeresték a török légicsapások által sújtott Kazan völgyet, emberi testrészeket találtak szétszóródva a területen. „Mind a hozzátartozók, mind pedig a szemtanúk beszámolói vegyi fegyverek alkalmazására utaltak. A holttestek teljesen elégtek” – mondta az ügyben nyomozó IHD helyi igazgatója, Iszmáil Akbulut. „Ezeket az állításokat ki kell vizsgálni” – mondta, valamint hozzátette, hogy a helyiekkel közölték, néhány napig ne igyanak a kutakból.

Nem ez lenne azonban az első alkalom, hogy vegyi fegyverek bevetésével vádolják meg Törökországot – amely annak fényében különösen érzékeny téma, hogy Szaddám Huszein a nyolcvanas években mustárgáz bevetésével kurdok ezreivel végzett a szomszédos Irakban. 2010-ben a német Der Spiegel a Hamburgi Egyetemi Kórház szakértői elemzését idézve azt írta, hogy egy 2009-es légitámadást követően olyan megégett holttestekre bukkantak, amelyek „valószínűsítik bizonyos kémiai anyagok” bevetését. Még abban az évben Ruvajda Musztafa, egy londoni székhelyű emberi jogi aktivista közölte: a török hatóságok ugyan elrendelték egy holttest boncolását, de az eredményeiket soha sem hozták nyilvánosságra. Mint mondta, „nem támogatja a PKK módszereit, de azt viszont igen, hogy mindenkinek joga van a méltó halálhoz”.

A török miniszterelnököt újságírók megkérdezték az ügyben a G20-ak csúcstalálkozóján Cannes-ban is. Azt felelte, hogy a kurd állítás „rágalom”. „A Kazan völgyben a török légierő hajtott végre légicsapást. A halott PKK tagok holttestei jelenleg az Igazságügyi Orvostani Intézetben fekszenek, ahol a jog szerint lefolytatunk minden eljárást, beleértve a DNS vizsgálatokat is” - mondta. A török külügyminisztérium szintén cáfolta az emberi jogi aktivisták vádjait.

ML – atv.hu / The Telegraph