Az UNESCO döntést követően kedden döntött egy nyolc főből álló izraeli minisztertanács a lehetséges válaszokról. Az egyeztetést követően Benjamin Netanjahu miniszterelnök arra utasította a kormányt, hogy engedélyezze 2 ezer lakás felépítését Jeruzsálemben, Gush Etzionban, valamint Maale Adumimban, azokon a területeken, amelyek Izrael részét fogják képezni a jövőbeni békeszerződés aláírását követően is.
 
A lakásprogram mellett döntés született arról is, hogy Izrael késlelteti a palesztinoknak rendszeresen folyósított összegek átutalását, valamint Jeruzsálem fontolóra vette azt is, hogy visszavonja néhány palesztin tisztségviselő VIP-igazolványát. Az intézkedésekkel azonban nem értett egyet a kabinet minden tagja. Ehud Barak védelmi miniszter korábban ellenezte a palesztin-tranzakciók késleltetését, mivel – mint mondta – ezzel gyengíthetik a Palesztin Hatóság fellépését a Nyugati Parton működő terroristákkal szemben.

Politikai vihar

A hétfői UNESCO-döntés politikai vihart kavart – az Egyesült Államok és Kanada úgy döntött, hogy nem támogatják a szervezet munkáját. Washington, amely az UNESCO költségvetésének a 22 százalékát adja, hétfőn közölte: felfüggeszti a novemberben esedékes 60 millió dolláros utalását.

Palesztin reakció

A palesztinok felhördültek az izraeli kormány döntésén. Egy palesztin tisztségviselő a Ynet hírportál azon közlésére, hogy csak olyan területeken fog Izrael építkezni, amelyek egyébként is a zsidó állam szuverenitása alatt maradnak, azt felelte: „ez megmutatja Izrael valódi szándékait, hogy erőlteti a megoldást, ahelyett, hogy a tárgyalásokat sürgetné.” Mahmúd Abbász palesztin elnök szóvivője, Nabil Abu Rudeina pedig hozzátette: az izraeli építkezések „fel fogják gyorsítani a békefolyamat széthullását, a palesztinoknak folyósított összegek utalásának a késleltetésével pedig meglopják a palesztin népet”.

Nem tárgyalnak a palesztinok

Az UNESCO-döntés megelőzte az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) előtt lévő – a Mahmúd Abbász által benyújtott – egyoldalú palesztin folyamodvány fölötti szavazást. Erről az indítványról várhatóan novemberben születhet döntés – a közel-keleti közvetítő kvartett, az ENSZ, Oroszország, az Európai Unió, valamint az Egyesült Államok azonban igyekszik újraindítani a palesztinok és Izrael közötti tárgyalásokat. Jeruzsálem elfogadta a kvartett feltételeit, a palesztinok azonban eddig elzárkóztak a tárgyalásoktól.

A palesztin lépés felrúgja az oslói megállapodásokat

A két fél viszonyát szabályozó oslói megállapodások arra kötelezik a feleket, hogy ne tegyenek egyoldalú lépéseket a vitatott területek jogi státuszának megváltoztatására. Márpedig az egyoldalúan kikiáltott palesztin állam súlyosan sértené az oslói megállapodásokat. A zsidó települések építését egyébként az oslói előírások nem szabályozták, hanem a sorsukról való döntést a végleges státuszról szóló megbeszélések hatáskörébe utalták. A településeken való építkezések ugyanis nem változtatják meg a vitatott területek státuszát, így azok az oslói megállapodások értelmében jogszerűek. Az egyoldalú függetlenségi nyilatkozat elismerését ugyanakkor jelentősen megnehezítené, hogy az államoknak egy jogsértéssel kibocsájtott nyilatkozatra kellene pozitív módon elismeréssel válaszolni.

atv.hu / Ynet