Óvatosság: A népszavazás előtt nem dobnak mentőövet
Görögország szeptember óta vár a tavaly aláírt összesen 110 milliárd eurós mentőcsomag hatodik, 8 milliárd eurós részletére, amelyből 5,8 milliárd eurót az eurózóna tagállamainak, 2,2 milliárd eurót pedig az IMF-nek kellene utalnia. Az Európai Bizottság, az Európai Központi Bank és az IMF képviselőiből álló trojka azonban mostanig visszatartotta a pénzeket, mert úgy ítélte meg, hogy Athén nem adott megfelelő garanciát arra, hogy eltökélt a deficitcsökkentésben. Az ország megsegítését célzó európai pénzügyi mentőcsomagról tervezett népszavazás pedig ismét elodázta a 8 milliárd euró utalását, amelyről már szeptemberben is azt tartották elemzők, hogy rövid távon elengedhetetlen a görög államcsőd elkerüléséhez. "A testület nem kíván több pénzt adni a görögöknek, amíg nem tisztázódik, hogy mi fog történni" - közölték az IMF-hez tartozó források. "Biztosítékok kellenek arról, hogy Görögország teljesíti kötelezettségvállalásait, és Papandreu jelenleg nem tud ilyet adni" - tette hozzá a forrás. Uniós források pedig jelezték, hogy egyetértenek az IMF álláspontjával, s csak akkor történhetnek további kifizetések, ha a nemzetközi hitelezők számára világossá váltak a görögök kötelezettségvállalásai. "Minél hamarabb megtartják a népszavazást, annál hamarabb utaljuk a hatodik részletet. De most nem lesz kifizetés" - fogalmazott egy uniós forrás.
"Tiszta felhatalmazásra" vár Athén
A népszavazással kapcsolatban a görög kormányfő kijelentette, hogy a kabinetnek szüksége van a görög emberek egyetértésére. A miniszterelnöki hivatal által kiadott közleményben pedig arról írnak, hogy „a referendum tiszta felhatalmazást ad és világos üzenet lesz Görögországon belül és kívül is arról, hogy milyen utat járjunk be Európában és, mi a véleményünk az eurozónáról”- írják.
Bizalmi szavazás
A görög parlament pénteken vitatja meg a népszavazást, a döntést Papandreu saját kormányával szembeni bizalmi szavazással kötötte össze. A miniszterelnök a kormányülésen felvázolta, hogy reális esélye van egy meglepetésszerű választásnak, mely szerinte megrázná az országot az „adósságteljesítő” képességében. Mindenesetre a kormányfőnek szerdán Franciaországba kell utaznia, hogy az uniós vezetőkkel egyeztessen a kérdésről.
Népszavazás már decemberben?
Megvan annak a lehetősége, hogy januárnál korábban, akár decemberben megtartsuk a népszavazást - írja a görög belügyminisztert idéző Reutersre hivatkozva a Napi Gazdaság. Harisz Kasztanidisz szerint erre akkor kerülhet sor, ha Athén és nemzetközi partnerei a tervezettnél korábban kidologzzák a mentőprogram részleteit.
Kasztanidisz korábban azt mondta, hogy a referendum legvalószínűbb időpontja január, ám a kormányszóvivő ma konkrét dátum megnevezése nélkül azt mondta, hogy a lehető legkorábban megtartják a népszavazást.
Németország: megértés és értetlenség
Megértéssel, egyszersmind értetlenséggel kommentálták a szerdai német lapok Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök bejelentését az európai uniós megállapodásokról tervezett népszavazásról, és azt fejtegették, hogy Európának fel kell készülnie a "B tervre", azaz a Görögország nélküli euróövezetre.
Ami a megértést illeti, a kommentárok rámutattak arra, hogy a népszavazás hozzátartozik a demokráciához. A referendum időzítését és kommunikációját ugyanakkor teljes mértékben elhibázottnak nevezték. Azzal kapcsolatban pedig még általánosabb volt a vélekedés, hogy a tervezett népszavazás felmérhetetlen károkat okozhat az euróövezetnek.
"Mindent vagy semmit"
A Frankfurter Allgemeine Zeitung szerint Papandreu - aki bármelyik nap elveszítheti hatalmát - "mindent vagy semmit" játékba kezdett. A konzervatív újság úgy vélekedett, hogy jogos és érthető a "szervezett" Európa felháborodása. A népszavazás időbe telik, amiből Görögországnak már alig van, és ezáltal az egész reformfolyamat megkérdőjeleződik - hangoztatta a lap. Miért éppen a görögök szavaznak arról, hogy megsegítsék őket vagy ne, és miért nem a németek arról, hogy gyermekeik e támogatás érdekében milliárdos terheket vállaljanak - tette fel a kérdést a lap, utalva arra: ez is hozzájárul ahhoz, hogy Berlinben különösen nagy a felháborodás.
Közvetve zsarolnak
A kommentár szerint Görögország közvetve zsarolja Európát, ahol még mindig az az alapelv, hogy a valutaunió jelenlegi formájában történő meghiúsulása az euró és egyben Európa kudarcát jelentené. Az Európai Uniónak szakítania kell a Görögországtól való függőséggel, és fel kell készülnie a "B tervre", a Görögország nélküli euroövezetre - írta a Frankfurter Allgemeine Zeitung.
A Die Welt szerkesztőségi cikkében a görög népszavazás kapcsán európai rulettről beszélt, és Papandreut olyan játékoshoz hasonlította, aki mindent egy számra tesz fel. A konzervatív újság ugyanakkor szomorúnak nevezte, hogy nem a görög miniszterelnök az egyetlen hazardőr az európai politikusok közül.
A német bankok kivárnak
Mindenesetre a német bankok a tervezett görögországi népszavazás előtt semmiképp nem hajtják végre a múlt heti EU-csúcson elhatározott adósságleírást - jelentette be szerdán a német bankszövetség. A Berlinben közzétett állásfoglalás szerint a bankszövetség a csúcson született, a görög adósságválság enyhítését célzó megállapodásokban foglaltak végrehajtását a referendum előtt irreálisnak tartja. "A népszavazás előtt semmiképp nem szabad kész tényeket teremtenünk" - jelentette ki Michael Kemmer, a szövetség elnöke.
Kemmer nem utalt konkrétan arra, hogy a német bankok milyen álláspontra helyezkednek, amennyiben a referendumon a brüsszeli megállapodásokat elutasító eredmény születik. Értesülések szerint ebben az esetben azonban csekély a valószínűsége az előirányzott, ötven százalékos adósságelengedésnek.
A többség negatívan ítéli meg a mentőcsomagot
Az Európai Unió vezetői múlt szerdán állapodtak meg a görög állam magánszektor felé fennálló adósságának ötvenszázalékos leírásáról és a Görögországnak nyújtandó százmilliárd eurós újabb hitelcsomagról. Ennek fejében Görögországnak el kell fogadnia a költségvetési politikája ellenőrzésének szigorítását.
A görög kormány az elmúlt hónapokban ismétlődő sztrájkokkal és tiltakozásokkal nézett szembe az előző hitelcsomaghoz feltételül szabott megszorító intézkedések bevezetése miatt. Papandreuval saját párttársai közül is sokan szembefordultak. A múlt heti bejelentés után több görög nagyvárosban tüntetések voltak. Szombaton a To Vima nevű lapban megjelent egy közvélemény-kutatás, mely szerint a görögök többsége negatívan ítéli meg az új mentőcsomagot.
Lamy: van esély az igenek győzelmére
Pascal Lamy, a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) francia elnöke szerint van esély arra, hogy a pénzügyi mentőcsomagról tartandó görög népszavazáson az igenek győzzenek. "Azt mondják a görög ismerőseim, hogy győzhet a referendum. A görögök feltehetően képesek lesznek értékelni, hogy vagy ez van, vagy valami még rosszabb" - mondta szerdán a szocialista politikus a France Inter francia közszolgálati rádiónak adott interjújában.
A WTO elnöke szerint Görögország kilépése az eurózónából "fájdalmasabb" lenne a görögöknek, mint az egymást követő megszorító csomagok, amelyektől a negyedik éve recesszióban lévő ország lakossága szenved. "Szakértőként semmi kétségem nincs efelől" - hangsúlyozta Lamy.
Hozzátette: "Politikailag nagyon rossz lenne (a görögök kilépése az euróövezetből) Európa ezen térségének, amelyhez Görögország és tőle nem messze Törökország tartozik. Európának tényleges stabilitásra van szüksége a határainál".
Lamy ugyanakkor "természetesnek" tartja hogy egy nép népszavazáson dönt a jövőjéről. Szerinte a hitelezőknek sem áll érdekében egy olyan meggyengült kormánnyal tárgyalni, amely bármikor megbukhat és nem képes az ígéreteit megtartani. Az eurózóna összeomlásának lehetősége a WTO-elnök szerint "nem zárható ki teljesen". A válság nagy tanulsága pedig szerinte az, hogy "gazdasági, költségvetési és fiskális téren is további lépéseket kell tenni a föderális Európa felé".
Sarkozy: nincs miről tovább tárgyalni
Akarnak-e a görögök az eurózónában maradni? - Nicolas Sarkozy francia államfő szerint ez az egyetlen kérdés, amelyet a Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnök által az ország megsegítését célzó pénzügyi mentőcsomag kapcsán szorgalmazott népszavazáson érdemes feltenni. A francia sajtó értesülése szerint Sarkozy úgy véli: nincs miről tovább tárgyalni, a görögök egyetlen fillért sem kapnak, ameddig nem fogadják el a Nemzetközi Valutaalap által megkövetelt szerkezetátalakítási tervet. A referendumot pedig a lehető leghamarabb az egyetlen érvényes kérdéssel kell megrendezni: akarnak-e a görögök az eurózónában maradni vagy sem. Ezek a Le Monde szerint Sarkozy feltételei a görög kormányfőhöz, akit szerda este Angela Merkel német kancellárral, az Európai Unió, továbbá az Európai Tanács, valamint az Európai Központi Bank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőivel együtt rendkívüli tanácskozás keretben fogad a franciaországi Cannes-ban, a G20-ak csütörtök-pénteki csúcstalálkozója előtt.
Decemberig elfogy minden pénz
A francia pénzügyminisztérium számítása szerint a görögöknek decemberig elfogy minden pénzük. A Le Monde szerint ezért az európai vezetők azt szerették volna, hogy Papandreunak spanyol kollegájához, José Luis Zapateróhoz hasonlóan legyen bátorsága inkább előre hozott választásokat kiírni a megszorító intézkedések bevezetése előtt. Ha viszont ragaszkodik a referendumhoz, akkor gyorsítsa fel a menetrendet. Harisz Kacanídisz görög belügyminiszter egyébként már szerdán jelezte: a tervezettnél akár már egy hónappal korábban, decemberben is megtarthatják a népszavazást az EU-mentőcsomagról.
"Nem akadályozhatjuk meg őket az öngyilkosságban"
A cannes-i megbeszélésen Papandreut az európaiak arról akarják meggyőzni, hogy a szerintük egyetlen "valódi kérdést" tegye fel a népszavazáson az eurózónába való tartozásról, amely a 'nem' válaszok többsége esetén a mentőcsomag elvetéséhez vezetne. Francia diplomáciai források szerint ugyanis a helyzet egy héttel ezelőtt megváltozott. Most már nem lehet azt mondani, hogy Európa nem képes megoldani az egyik tagállam problémáját, hanem arról van szó, hogy egy ország elutasítja a segítséget. "Nem akadályozhatjuk meg a görögöket az öngyilkosságban. Jobb, ha ők teszik meg, mintha Angela Merkel" - idézett egy francia illetékest a Le Monde. "Ha nemet mondanak, hát lépjenek ki az eurózónából" - ezt a France Info hírrádiónak mondta egy másik francia forrás. Ebben az esetben a görögök döntése már görög ügy lesz.
Európa hitelességét is meg kell menteni
A cannes-i külön megbeszélés másik fő tétje a France Info szerint Európa hitelességének megmentése a világ nagyhatalmai előtt. Az Egyesült Államok azért gyakorolt nyomást Európára a megoldás érdekében, mert az egész világgazdaságot fenyegeti az adósságválság.
Kína is mindent megtesz az európai export konszolidálása érdekében saját piacán, az euróövezeti mentőalapban (EFSF) való esetleges részvételéről azonban még nem döntött. Hu Csin-tao (Hu Jintao) kínai elnök szerdán külön megbeszélést folytat Cannes-ban a francia elnökkel - emlékeztetett a France Info.
Rompuy és Barroso már konzultált Athénnal
Az Európai Unió állam- és kormányfői tanácsának elnöke és az Európai Bizottság elnöke bízik abban, hogy Görögország betartja az euróövezet és a nemzetközi közösség képviselővel kötött megállapodásokban szereplő vállalásait. Herman Van Rompuy és José Manuel Durao Barroso a múlt heti euróövezeti csúcstalálkozón született döntésekről tartandó görög népszavazás tervére reagáltak kedden Brüsszelben kiadott közös közleményükben. A két vezető leszögezte, hogy a referendum megrendezésének szándékát tudomásul vették. De nem jelezték, hogy helyeslik-e a lépést vagy nem.
Kiemelték mindazonáltal, hogy az október 27-i brüsszeli csúcsértekezleten született megállapodás Görögország számára a lehető legjobb megoldás. Emlékeztettek arra, hogy a megállapodásban szereplő intézkedések alapján a magánbankok Görögország államadósságából 100 milliárd eurót leírnak, és így az 2020-ra fenntartható szintre, a bruttó hazai össztermék 120 százalékára csökken. Megerősítették a csúcson a 100 milliárd eurós új pénzügyi támogatási programról szóló megállapodást is.
Minden eddiginél fontosabb, hogy a gyakorlatba ültessék a megállapodásban szereplő intézkedéseket - szögezték le az uniós vezetők, emlékeztetve arra, hogy része a csomagnak a bankok tőkeerejének növelése, az euróövezeti pénzügyi stabilitási eszköz kibővítése és optimális kihasználásának biztosítása, az uniós tagországok közti gazdasági együttműködés fokozása és az államháztartási tevékenység szorosabb felügyelete. Van Rompuy és Barroso azt is megemlítették, hogy folyamatos kapcsolatban állnak az euróövezet országainak vezetőivel, és egyeztetéseiket folytatják majd a közelgő franciaországi G20-csúcsértekezlet helyszínén, Cannes-ban is. Jelezték, hogy az athéni bejelentést követően konzultáltak már Jeórjiosz Papandreu görög miniszterelnökkel is.
Esélyes, hogy elutasítják a görögök
Görögország euróövezeti tagságának végét jelentheti, ha a pénzügyi mentőcsomagról váratlanul bejelentett népszavazás elveti az egyezséget - vélekedtek keddi helyzetértékelésükben londoni pénzügyi elemzők. A Commerzbank közgazdászai által kedden Londonban befektetőknek összeállított értékelés szerint reális az a kockázat, hogy a görög választók a népszavazáson elutasítják a mentőcsomagról kötött egyezséget, tekintettel arra, hogy a legfrissebb felmérések alapján a lakosság 60 százaléka ellenzi az EU-csúcson született megállapodást.
Összeomlás, államosítás
A ház elemzői szerint ebben az esetben "aligha lesz elkerülhető" a görög pénzügyi rendszer összeomlása, a görög bankokat valószínűleg államosítani kellene, korlátozni kellene a bankbetétekről kivehető pénz mennyiségét és meg kellene tiltani a külföldre irányuló euróátutalásokat. A Commerzbank elemzőinek e forgatókönyve szerint ebben a helyzetben valószínűsíthető, hogy Görögország végül kilépne az euróövezetből.
Feltételes államcsőd
Ha a görögök elvetik a népszavazáson az európai hitel-megállapodást, az akár Görögország államcsődjéhez is vezethet - mondta kedden Jean-Claude Juncker luxemburgi miniszterelnök. Az euroövezeti országok csoportjának nem hivatalos vezetője az RTL rádiónak azt is elmondta, hogy Jeorjiósz Papandreu görög miniszterelnök a referendum kiírásáról meghozott döntés előtt nem konzultált az európai vezetőkkel. A lépés pedig "nagy idegességet és bizonytalanságot" eredményezett az eurozóna szempontjából már eddig sem biztonságos helyzetben, „ezért most nyugodtan kell megvizsgálnunk, hogy mit tudunk ezzel kezdeni". Arra a kérdésre, hogy államcsődhöz vezetne-e, ha a görögök nemmel szavaznak, Junker azt válaszolta: "Nem tudom kizárni, hogy ez fog történni, de ez attól is függ, hogy a kérdést hogyan fogalmazzák meg (a népszavazáson) és hogy a görögök pontosan miről is fognak szavazni".
atv.hu / BBC / MTI
