"Háromezer szélsőséges támadt rá a rendőrökre, kevés hiányzott ahhoz, hogy halott legyen belőle" - fogalmazott szenátusi beszámolójában Roberto Maroni, aki a Felháborodottak mozgalmának október 15-i tüntetésén történtek után a hatályos közbiztonsági törvények szigorítását szorgalmazta.  Maroni kijelentette, a következő hónapokban számos tüntetés várható és a jelenlegi jogszabályok nem elegendők a "városi terrorizmussal" szembeni megelőzéshez.
   
Az Északi Liga politikusa az 1975-ben, az akkori belügyminiszter Oronzo Reale által bevezetett törvényekhez hasonlókat sürgetett. A terrorizmus éveiben alkalmazott törvények többek között fegyverhasználatra jogosították fel a rendőrséget rendkívüli közbiztonsági veszély esetén. Tiltott volt a sisak köztéren való viselete és az arc bármilyen módon történő eltakarása. Maroni ezt 48-96 órás előzetes letartóztatással egészítené ki abban az esetben, ha a személy azzal gyanúsított, hogy közbiztonságra veszélyes cselekedetet követhet el, ahogyan ez már az olasz szélsőséges labdarúgó-szurkolók stadionból való távoltartása céljából is működik. Ezen kívül az olasz belügyminiszter lemoshatatlan festéket szórna a vízágyúkkal a tüntetők későbbi azonosítására és a tüntetések szervezőit vagyonelkobzással kötelezné az esetleges károk megfizetésére.
   
"Ilyen horderejű döntéseket nem szabad indulatok hatása alatt meghozni"- vélte Michele Vietti, az olasz Legfelsőbb Igazságszolgáltatási Tanács (Csm) alelnöke. Az ellenzéki pártok közül a volt ügyész Antonio Di Pietro vezette Értékek Olaszországa (IdV) elsőként vetette fel az egykori terrorizmus elleni intézkedések újjáélesztését, a Demokrata Párt (PD) fenntartásokkal támogatja a belügyminiszteri javaslatokat.
   
Róma főpolgármestere, Gianni Alemanno egyébként egy hónapra betiltotta a tüntetéseket az olasz fővárosban. A nehézipari szakszervezetek pénteki tüntetése így ülősztrájkra redukálódik.

MTI