A világ legnagyobb nemzetközi hitelminősítője pénteken hajnalban Londonban közölte, hogy az eddigi "AA"-ról egy fokozattal "AA mínusz"-ra csökkentette a Spanyolországra érvényben tartott hosszú futamú besorolását, további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátással. Az S&P az osztályzatrontás indoklásában kiemelte azt a véleményét, hogy bizonytalanok a spanyol gazdaság növekedési kilátásai, emellett megvan a valószínűsége a pénzügyi rendszer további eszközminőség-romlásának is.

A Standard & Poor's ez utóbbi tényezővel kapcsolatban felidézte, hogy a héten gyengébb országkockázati csoportba sorolta át a spanyol bankrendszert, ezt a döntést is azzal a véleményével indokolva, hogy erősödnek a spanyol gazdaságot terhelő kockázatok.

Romlott a bankszektor megítélése is

Az S&P a minap közölte, hogy nyilvántartásában az eddigi 3-as kockázati csoportból a 4-esbe kerül át a spanyol bankszektor országkockázati megítélése (Banking Industry Country Risk Assessment - BICRA). A cég által az egyes nemzeti bankszektorokra kidolgozott országkockázati osztályzati rendszer nem azonos a bankokra érvényben tartott egyéni adósi, illetve betétkockázati besorolásokkal. A BICRA-mutató az adott országok pénzügyi szektorainak egészét érintő, általános, a nemzetgazdaságra is kiható és onnan eredő kockázati tényezőket méri; a legjobb osztályzat az 1-es, a legrosszabb a 10-es. A spanyol bankrendszer az átsorolás nyomán mások mellett Csehországgal, Szlovákiával, Izraellel és Mexikóval került azonos BICRA-csoportba. A magyar bankrendszer BICRA-osztályzata 7-es a Standard & Poor's banki országkockázati besorolási módszertanában.

Két forgatókönyv

A spanyol bankrendszer visszasorolásához fűzött elemzésében az S&P kiemelte, hogy véleménye szerint a spanyol gazdasági növekedési kilátásai "egyre korlátozottabbak". A cég az idei év egészére 0,8 százalékos, 2012-ben 1,0 százalékos GDP-növekedést jósol Spanyolországban. A péntek hajnali szuverén leminősítéshez fűzött elemzésében azonban a Standard & Poor's felvázolt egy gyengébb forgatókönyvet is, amelyben jövőre recesszió szerepel, a spanyol hazai össztermék (GDP) 0,5 százalékos reálcsökkenésével. Az S&P szerint e forgatókönyv megvalósulása felvetné az újabb leminősítés lehetőségét.

A Fitch már megtette

A múlt héten egy másik nagy hitelminősítő, a Fitch Ratings is leminősítette Spanyolországot. A Fitch a hosszú távú spanyol államadós-besorolást "AA plusz"-ról két fokozattal "AA mínusz"-ra süllyesztette, ugyancsak negatív kilátást érvényben hagyva az új - egyébként továbbra is magasan elsőrendű befektetői - osztályzaton. Indoklásában a Fitch Ratings az euróválság intenzívebbé válása mellett kiemelte azt a kockázatot is, amelyet az egyes régiók költségvetési teljesítménye jelent a spanyol kormány konszolidációs erőfeszítéseire. A hitelminősítő hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a meggyengült kockázati profil ellenére biztosítottnak tekinti Spanyolország szuverén fizetőképességét.

Az olaszokat is leminősítették

Nem sokkal korábban a Moody's Investors Service agresszív mértékben, egyszerre három fokozattal Olaszország kormánykötvény-besorolását rontotta, egyebek mellett az Olaszországhoz hasonlóan nagy adósságokkal küszködő euróövezeti országok növekvő hosszú távú finanszírozási kockázataira hivatkozva. A Moody's "Aa2"-ről - a köztes "Aa3" és "A1" fokozatok kihagyásával - "A2"-re süllyesztette az olasz szuverén kötvényadósság osztályzatát, és az új besorolásra is negatív kilátást hagyott érvényben. A múlt hónap végén a Standard & Poor's is leminősítette Olaszországot, arra a véleményére hivatkozva, hogy gyengültek az olasz gazdaság növekedési kilátásai, és ezen az olasz kormány által tervezett reformok sem javítanak sokat.

A görögöknek nagyobb segítség kell

Közben a görög miniszterelnök az Európai Tanács elnökével folytatott megbeszélést, mely után a kormányszóvivő kijelentette, a görög kormány olyan válságkezelést vár, amely túlmutat az euróövezeti vezetők július 21-i megállapodásában foglaltaknál, és átfogóbb enyhítést kínál a görög államháztartás helyzetére - mondta Eliasz Moszialosz. A szóvivő kiemelte ugyanakkor, hogy csak olyan forgatókönyv fogadható el Athén számára, amely széles politikai és piaci támogatást élvez. "Egy ilyen megoldás a görög államkötvények lejárati idejének meghosszabbítását, vagy a kamatfizetések mérséklését is tartalmazhatná" - tette hozzá.

Lassú és nem hatékony a válságkezelés

A Világgazdasági Kutatóintézet szakemberei azon véleményüknek adtak hangot, hogy az Európai Döntéshozatali rendszer alkalmatlan a görög válság kezelésére, mert túl lassú és egyáltalán nem hatékony. A közgazdászok szerint az IMF hitel elengedhetetlen a probléma megoldásához, ugyanakkor szerintük további megszorításokra is szükség van Görögországban. Úgy számolnak, hogy a helyzet rendeződéséhez minimum 10 évre van szükség.

Napok óta az adósság átütemezéséről folynak a tárgyalások Görögországban. A miniszterelnök korábban azt mondta: az egyeztetéseknek köszönhetően, valószínűleg már novemberben lehívhatják az uniós mentőcsomag újabb részletét. Az, szerinte lendít majd a gazdaságon. A Világgazdasági Kutatóintézet szakemberei azonban másképp látják. Rácz Margit szerint ahhoz, hogy az ország ezt elkerülje, nem az államkötvények eladása, és nem is a közös uniós mentőcsomag a megoldás. „A menedzselés az kizárólag az IMF bevonásával működtetett első 110 milliárd, majd azt követő 109 milliárdos összeg becsöpögtetésével történik meg” – mondta el Rácz Margit, a Világgazdasági Intézet kutatási igazgatója.

10 évig is elhúzódhat a válság kezelése

A Világgazdasági Kutatóintézet szakemberei azt mondják, míg a kormánynak válságkezelő lépéseit kell átgondolnia, addig a tüntetőknek meg kell érteniük, hogy megszorítás nélkül nem állhat talpra a gazdaság. Szerintük ugyanis a válság mélyen gyökerezik, magával rántotta az eurót, és veszélybe sodorta az eurózóna tagországait is. Inotai András szerint a magyar gazdaság védelme érdekében a bankokkal, valamint a multikkal kellene szorosabban együttműködnie a kormánynak. „A kérdés nem az, hogy hogyan kell kiűzni őket, vagy, hogy hol kell megsarcolni őket. A kérdés az, hogy hogyan kell ezeket a vállalatokat rávenni arra, hogy minőségileg javítsák a magyarországi termelésüket” – vélekedett Inotai András, a Világgazdasági Intézet igazgatója. Közgazdászok szerint az eurózóna válságának kezelése akár 10 évig is elhúzódhat.

Soros: "nem megfelelő elképzelések"

Soros György szerint az euróövezeti válság megoldásán dolgozó európai vezetők elképzelései között van néhány "nem megfelelő" is, például az, hogy a bankok feltőkésítésében gondolkodnak, ahelyett, hogy garanciavállalást nyújtanának nekik. A magyar-amerikai nagybefektető a Financial Times blogjában megjelent írásában kifejti, hogy a banki és a szuverén adósságválságok egymást kölcsönösen erősítő folyamatokká váltak. A kormánykötvények árcsökkenése feltárta a bankok alultőkésítettségét, az a kilátás viszont, hogy banki feltőkésítéseket a kormányoknak kell finanszírozniuk, felhajtotta a kormánykötvényeket terhelő kockázati felárakat.
   
Keskeny ösvény

Soros - saját szavai szerint - azt a keskeny ösvényt vázolja fel, amely átvezetheti Európát az "aknamezőn". Javaslatának lényege, hogy a bankoknak előbb garanciát kell nyújtani, a feltőkésítés pedig csak később következne. Az egyes kormányok ugyanis most nem engedhetik meg maguknak a bankok tőkepótlását, mert akkor nem maradna elégséges finanszírozási forrásuk a szuverén adósságválság kezelésére.

atv.hu / MTI / HVG