A 32 éves Júszef Nadarháni fenntartja álláspontját, hogy felnőttként sohasem volt muszlim, de az ország törvényei szerint meg kell tagadnia Jézus Krisztusba vetett hitét, mivel felmenői az iszlám hitet vallották. „Nadarháni pásztor csupán hitéhez ragaszkodik, ami minden ember egyetemes joga. Azzal, hogy az iráni hatóságok hitének megtagadására kényszerítik, megsértik a vallásos értékeket, melyeket Irán állítólag védelmezni akar. Áthágják az emberi méltóság tiszteletének minden szabályát, ezzel Irán megszegi saját nemzetközi kötelezettségét. Ha döntést hoznának a halálos ítélet végrehajtására, az még nyilvánvalóbbá tenné, hogy az iráni hatóságok kifejezetten semmibe veszik a vallásszabadságot, és megerősítené, hogy Iránban folyamatosan megsértik az állampolgárok egyetemes jogait. Felszólítjuk az iráni hatóságokat, hogy bocsássák szabadon Nadarháni pásztort, és tartsák szilárdan tiszteletben az alapvető, egyetemes emberi jogokat, köztük a vallásszabadságot” – olvasható a Fehér Ház által kiadott állásfoglalásban.

Mohammed Ali Dadha, Nadarháni ügyvédje csütörtökön az AP hírügynökségnek azt nyilatkozta, hogy ügyfele az elmúlt négy nap során jelent meg a fellebbviteli bíróság előtt, és jövő hét végére várja az ítéletet. Dadha szerint „95 százalék az esélye” annak, hogy Nadarhánit felmentik. Dadha szerint sem az iráni jog, sem a vallási vezetők nem hoztak még halálos ítéletet az iszlámról a keresztény hitre való áttérés miatt. Az Amerikai Jogi Központ (ACLJ) azonban úgy tudja: az ügyben eljáró bírák a végső döntéshozatal előtt keresztény hitének megtagadását követelték Nadarhánitól. Bár ez az ítélet ellenkezik a hatályos iráni és nemzetközi jogokkal, és az iráni Büntető Törvénykönyvben sem szerepel, a bíró szerint a bíróságnak helyben kell hagynia az elsőfokú tartományi bíróság döntését. Mikor Nadarhánit felszólították, hogy tanúsítson megbánást, kijelentette: „A megbánás a visszatérést jelenti. Mihez kéne visszatérnem? Ahhoz az istenkáromláshoz, amelyet Krisztusban való hitem előtt folytattam?” – kérdezett vissza. „Elődei vallásához, az iszlámhoz” – válaszolt a bíró. „Nem tehetem” – felelt Nadarháni, az ACLJ beszámolója szerint. Egy Nadarháni ügyvédjéhez közel álló, neve elhallgatását kérő személy az ALCJ-nek arról számolt be, hogy egy bíró egyetértett a halálos ítélet megváltoztatásával, de a beszámolót független források nem erősítették meg. Azonban Jordan Sekulow, az ACLJ igazgatója szerint, még ha módosítják is a halálos ítéletet, akkor sem valószínű, hogy szabadon engedik Nadarhánit. Nadarháni a legújabban bebörtönzött keresztény lelkész, akit hite miatt ítéltek el Iránban.

A brit Elam Ministries, az iráni keresztény gyülekezeteket kiszolgáló szervezet szerint 2010 júniusa és 2011 januárja között jelentősen növekedett azon keresztények száma, akiket pusztán hitük gyakorlása miatt tartóztattak le. Az Elam jelentése szerint hat hónap alatt, januárig bezárólag, összesen 202 letartóztatás volt, azt a 33 elítéltet is beleértve, akik januártól maradtak börtönben. Az Elam tisztviselői a FoxNews.com hírportálnak adott interjúban elmondták, hogy egy 2010 márciusában szabadlábra helyezett asszíriai evangéliumi pásztort, Wilson Issavi tiszteletest azért börtönözték be 54 napra, mert állítólag muszlimokat térített.

Nadarhánit, aki egy 400 tagú iráni gyülekezet pásztora, 2009 októbere óta tartják fogva, miután a helyi oktatási hatóságnál tiltakozott amiatt, hogy fiát a Korán olvasására kényszerítették az iskolában. Feleségét, Fatime Paszandidét 2010 júniusában szintén letartóztatták azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy ezzel Nadarhánit hite megtagadására kényszerítsék. Az Amnesty International információi szerint az asszonyt 2010 októberében engedték ki. A szervezet jelentése szerint Nadarhánit aposztázia (hittagadás) miatt ítélték halálra tavaly szeptemberben iráni vallási vezetők, köztük az iráni Iszlám Forradalom alapítója, Khomeini ajatollah vallásos írásai alapján. Tették mindezt annak ellenére, hogy az iráni Büntető Törvénykönyvben nem is szerepel az aposztázia, mint bűncselekmény. Júniusban az iráni Legfelsőbb Bíróság úgy határozott: az alacsonyabb szintű bíróság vizsgálja újra az ügyet, és hatalmat adott arra, hogy Nadarhánit szabadon engedje, halálra ítélje vagy ügyét újratárgyalja. Az Amnesty International szerint a halálos ítéletet Nadarháni csak hite megtagadásával kerülheti el.

Elise Auerbach, az Amnesty International Egyesült Államoknak dolgozó iráni elemzője a FoxNews.com hírportálnak elmondta, hogy Iránban 1990 óta nem hajtottak végre halálos ítéletet aposztázia miatt. Nadarháni halálos ítélete „a nemzetközi jog nyilvánvaló megsértése” – jelentette ki Auerbach. „Megoldás a nemzetközi nyomás fenntartásával és a publicitás biztosításával érhető el, mivel az ügy sok embert felháborít” – mondta az elemző, majd hozzátette: „Ez az eset az Iránban vallási alapon folytatott üldözés részét képezi.” Kiri Kankhwende, a Christian Solidarity Worldwide nemzetközi keresztény érdekvédő szervezet szóvivője a FoxNews.com hírportálnak elmondta: Nadarhánit múlt szerda reggeli meghallgatása során már negyedszer szólították fel hitének megtagadására, ő pedig ezt most is visszautasította, pedig a jogvédők már nagyon várják a végső döntést. Kankhwende szerint Nadarhánit napokon belül kivégezhetik. „Irán kiszámíthatatlan” – jelentette ki a szóvivő.

Jonathan Morris, a New York-i érsekség katolikus papja és a Fox News Channel elemzője kijelentette: Nadarháni esete „félreérthetetlenül bizonyítja”, hogy Iránban kivégzik a keresztényeket csak azért, mert nem akarnak muszlimokká válni. Morris feltette a kérdést: "Obama elnök és a szabad világ hagyni fogja, hogy az ENSZ továbbra is gyáván hallgasson ebben a kérdésben?”

atv.hu/foxnews.com