Julija Tyimosenkó a bírósági épület előtt. Az 50 esztendős politikus egyébként a per június végi kezdete óta elutasította az együttműködést Rogyion Kirejev bíróval, akit Viktor Janukovics elnök bábjának nevezett. A volt ukrán kormányfő úgy véli, hogy az ellene folytatott bírósági eljárás elmarasztaló ítélettel fog véget érni, és Tyimosenko szerint a rácsok mögött még az élete is veszélybe kerülhet.
Elnökre vallott a gyilkos
Nem csak a korábbi ukrán kormányfő, hanem az egykori ukrán államfő, Leonyid Kucsma ellen is eljárás zajlik. Ő Georgij Gongadze újságíró meggyilkolása kapcsán került az ügyészség célkeresztjébe. A büntetőeljárásban fordulatot jelenthetett, amikor Alekszander Pukacs, egykori ukrán belügyi főtiszt, Georgij Gongadze újságíró gyilkosa augusztus végén megnevezte állítólagos megbízóit. A kijevi bírósági tárgyaláson Pukacs azt állította, hogy a volt ukrán elnök, Leonyid Kucsma, Vlagyimir Litvin, a parlament elnöke és Jurij Kravcsenko egykori belügyminiszter rendelték meg a gyilkosságot.
Kucsma.
„Elmegyek ebből a sz*r országból”
A keleti „koncepciós perek” és meggyilkolt újságírók után szinte üdítő jelenség Silvio Berlusconi, aki szerint „Olaszország hányingert kelt”, mivel büntetőeljárást indítottak ellene a prostituált-botrányai miatt. Az olasz miniszterelnököt azzal vádolják, hogy egy 17 éves prostituáltnak fizetett a szexért, aki részt vett több, a rezidenciáján rendezett partin. Az ügyben letartóztatták Giampaolo Tarantini olasz üzletembert is, akit azzal gyanúsítanak, hogy ötszázezer eurót zsarolt ki Silvio Berlusconi miniszterelnöktől, megígérve, hogy hallgat a prostituáltakhoz fűződő kapcsolatáról. Mivel kiderült, hogy Berlusconi félmillió eurót fizetett Tarantininek, a nyomozók azt gyanítják, hogy a bari üzletember hazudott, amikor korábban azt mondta: a kormányfő nem tudta, hogy a nők, akiket a rezidenciáján rendezett partikra beszervezett, prostituáltak. A vizsgálatot végzők feltételezik, hogy Berlusconi a jelentős kifizetéssel vásárolta meg Tarantini és annak ugyancsak letartóztatott felesége hallgatását, mert nem akarta, hogy az ügy nyilvánosságot kapjon, s tovább ártson más prostituáltügyek miatt már megtépázott hírnevének. A nyomozás ebben az esetben Tarantini ellen indult prostitúció elősegítésének és prostitúcióra való felbujtásnak a gyanújával.
Betelt a pohár.
Nyomozás folyik Valter Lavitola, a L'Avanti című újság kiadója ellen is, akiről feltételezik, hogy társa volt a Tarantini házaspárnak a zsarolásban. Berlusconi, aki ebben az ügyben csupán tanúként szerepel, a múlt héten egy interjúban tagadta a zsarolást, és azt mondta, hogy csak segített Tarantiniéknak, akik nehéz anyagi helyzetbe kerültek. A kormányfő az ellene folyó vizsgálatok miatt egy Valter Lavitolával folytatott júliusi telefonbeszélgetésben azt mondta: „Pár hónapon belül elmegyek... távozom ebből a sz*r országból, amely hányingert kelt... ennyi."
A vád szerint sikkasztott Chirac
Több hónapos halasztást követően szeptember elején megkezdődött a volt francia elnök, Jacques Chirac pere. Ő lehet az első francia vezető, aki a második világháborút követően bíróság elé áll Franciaországban. A korábbi francia államfő tagadja a vádakat, valamint levélben kérte a bíróság hozzájárulását ahhoz, hogy ügyvédei képviselhessék őt a törvényszéki meghallgatáson. Az ügyészség szerint Chirac 1977 és 1995 között, párizsi főpolgármesterként, a Tömörülés a Köztársaságért (RPR) nevű párt nem létező tagjainak fizetett munkabéreket.
Emlékezetkiesésben szenved.
Amennyiben a bíróság bűnösnek találja az ellene felhozott vádakban, akár 10 év börtönbüntetést és 150 ezer eurós büntetést kaphat. Annak ellenére, hogy a gyanú már korábban felmerült, a volt köztársasági elnök 1995 és 2007 között mentelmi jogot élvezett, így nem is indulhatott ellene eljárás. Orvos szakértők egyébként nem javasolták Chirac megjelenését a törvényszék előtt, ugyanis a volt elnök „nem képes megbízható válaszokat adni a múlttal kapcsolatosan”. A náci kollaboráns Philippe Petain marsallt követően Chirac lehet az első francia köztársasági elnök, aki ellen büntetőeljárás indul.
Kacav hét évet kapott
Izraelben is komoly büntetőeljárás zajlott a volt államfő, Móse Kacáv ellen. A politikust 7 év letöltendő szabadságvesztésre és közel 6 millió forintnak megfelelő pénzbüntetésre ítélte szexuális zaklatás és nemi erőszak miatt a Tel-avivi kerületi bíróság. A volt izraeli elnök szerint „hibás döntést hoztak. Nagyon rosszul döntöttek, és ez be is fog bizonyosodni. Ma a hazugság győzött, de ez ki fog derülni”- állította a március végi ítélethirdetést követően Kacav. A bíró, George Karra ugyanakkor idézte a vádiratot, mely szerint „a vádlott áldozatai szexuális zaklatásnak voltak kitéve, és olyan helyzetben voltak, amelyben okuk volt félni. A támadások ismétlődő jellege azt követelte, hogy szigorú ítéletet hozzunk”.
A bíróság nem kímélte az izraeli államfőt.
A bíró kritizálta Kacav magatartását is, valamint az ítélethirdetés késleltetését. A bíró szerint „Kacav pozíciója nem lehet enyhítő körülmény, hanem éppen ellenkezőleg: súlyosbító körülmény”. A döntés egy két éve zajló eljárás végére tett pontot – az ügy már közel öt éve borzolja az izraeliek kedélyeit. Az elnök azonban következetesen hangoztatta ártatlanságát és azt, hogy koholt vádakkal gyanúsították meg.
Osztrák botrány
Tőlünk nyugatra korrupciós botrány borzolja a kedélyeket: a Telekom Austria-botrány miatt a múlt hétfőn bejelentette képviselői mandátumáról történő lemondását és a politikától való visszavonulását Wolfgang Schüssel volt osztrák kancellár. A korrupciós ügyben sajtóértesülések szerint a Schüssel vezette kormányok több tagja és az akkori kormánypártok más politikusai is érintettek. A bejelentés váratlan volt, Schüssel ugyanis mindeddig nem szólalt meg a botránnyal kapcsolatban, s nem válaszolt a lemondását követelő ellenzéki kijelentésekre sem. A 66 éves kereszténydemokrata politikus - az Osztrák Néppárt (ÖVP) tekintélyes tagja, volt elnöke - hétfői sajtótájékoztatóján cáfolta, hogy ő maga vagy pártja felelős lenne a részben állami tulajdonban lévő cégnél gyanított visszásságokban.
Schüssel.
Lemondását azzal indokolta, hogy elő akarja segíteni az ügy teljes, politikai befolyástól mentes feltárását. Sajtóértesülések szerint a jelenlegi koalícióban is részt vevő Osztrák Néppárthoz (ÖVP), valamint volt koalíciós partnereihez, az Osztrák Szabadságpárthoz (FPÖ) és az abból kivált Szövetség Ausztria Jövőjéért (BZÖ) nevű ellenzéki párthoz tartozó politikusok kerültek korrupció gyanújába. A BZÖ a feltevések szerint közvetlenül is kapott jogszerűtlen támogatást a cégtől. A - többségükben hivatalosan meg nem erősített - feltételezések szerint a politikusok több esetben egy osztrák lobbista, Peter Hochegger közvetítésével kaphattak kenőpénzeket.
Sikkasztás az Adrián
Ivo Sanader volt horvát kormányfő a zágrábi Remetinec börtönben várja az ellene indított sikkasztási ügyben indított büntetőeljárás lezárulását. Sanadert, aki 2003-tól 2009 közepéig állt a horvát kormány élén, azzal gyanúsítják, hogy milliós nagyságrendben sikkasztott el pénzt az államtól maga és a pártja számára. A volt horvát miniszterelnököt azzal is meggyanúsították, hogy 10 millió euró kenőpénzt kapott, hogy a Mol magyar olaj- és gázipari társaság (Mol) megszerezhesse az INA horvát olajtársaság irányítási jogait. A horvát ügyészség azt gyanítja, hogy a Mollal kapcsolatos ügyletnek részese volt Damir Polancec volt horvát miniszterelnök-helyettes és Hernádi Zsolt, a Mol vezérigazgatója. Mind Polancec, mind Sanader tagadták a vádat, és azt mondták, hogy az INA-Mol-ügyletről a lebonyolítása idején hivatalban volt kormány minden tagja tudott. A Mol már korábban szintén határozottan visszautasította az INA privatizációjával összefüggésben a vállalatot és a Hernádi Zsolt vezérigazgatót ért gyanúsításokat.
Ivo Sanader.
Sanader ellen egyébként nem csak hazájában, de Ausztriában is vizsgálat folyik – a szövevényes Hypo Bank-botrányhoz kapcsolódóan. A csőd szélére került Hypo-Alpe-Adria pénzintézet működésének átvilágítása során merült fel a korrupcióellenes ügyészség részéről a gyanú, hogy Sanader 1995-ben külügyminiszter-helyettesként félmillió eurónak megfelelő összegű jutalékot kaphatott törvényellenesen azért, hogy közvetítésével Horvátország tízmillió euró értékben hitelt vett fel a banktól.
Izland: először lépett működésbe egy 106 éves gépezet
Szeptember elején megkezdődött Geir Haarde volt izlandi miniszterelnök pere egy különleges bíróság előtt, amely azt vizsgálja, milyen (büntetőjogi) felelősség terheli a politikust amiatt, hogy kormányzása idején, 2008-ban nem akadályozta meg az ország pénzügyi rendszerének összeomlását. A per megkezdésével a szigetországban először ült össze a Landsdomur, az a különleges bíróság, amelyet még 1905-ben hoztak létre a bűncselekményekkel vádolt miniszterek fölötti ítélkezésre.
Haarde, elszámoltatnák az összeomlásért.
Az izlandi parlament tavaly szeptemberben döntött arról, hogy a volt kormányfőnek bíróság előtt kell felelnie a vétkes mulasztás vádja miatt a 2008-as pénzügyi összeomlással kapcsolatban. A törvényhozás az előző kabinet három másik tagjáról (a külügyminiszterről, a pénzügyminiszterről és a kereskedelmi miniszterről) is szavazott, de őket végül nem vonják jogilag felelősségre. A politikus ártatlannak vallotta magát a terhére rótt vádakban, amelyekben ha bűnösnek találják, akár kétévnyi szabadságvesztésre is ítélhetik. Döntés három héten belül várható.
atv.hu, ML / MTI
