A Biblia beszámol Dávidnak, Izrael második királyának az i.e. 10. században fennálló, Egyiptomtól Eufráteszig terjedő hatalmas királyságáról, de eddig kevés tárgyi bizonyítékot sikerült találni, amely alátámasztja ennek létezését. Most azonban Kirbet Keijafánál, az Elah völgyében Jeruzsálemtől 30 km-re olyan régészeti leletre bukkantak, amely egy zsidó település nyomait jelzi.

Joszef Garfinkel, a Jeruzsálemi Zsidó Egyetem professzora elmondta, hogy a helyszínen talált leletek között szerepel egy korabeli zsidó nyelvű felirattal ellátott agyagedény töredék, valamint több, 3000 évesre datált olajbogyó mag. „Az épületek a városfal mellé épültek, ami egy tipikus júdeai városépítési mód” – magyarázta a professzor. „Állati csontokat is találtunk. Több ezer került elő ezen a helyen. Birka, marha és kecskecsontok, de galambcsontokat egyáltalán nem találtunk. Kánaáni és filiszteus városokban a csontok legalább 20 százaléka galambcsont” – tette hozzá Garfinkel. Eddig a lelőhely 10 százalékát tárták csak fel, így feltehetőleg még több jelentős lelet kerülhet elő.

Dávid királysága a Bibliában szereplő első jelentős zsidó állam, évtizedeken át azonban a régészek csak egy mondának tekintették létezését. Egy olyan térségben, ahol a hit és az ideológia olyan fontos szerepet játszik, a felfedezés jelentőségét több régész is vitatja. Israel Finkelstein, a Tel Avivi Egyetem professzora szerint ezek a leletek nem bizonyítják egy hatalmas bibliai állam létezését.

Szerinte nem beszélhetünk egy csodálatos fővárosból irányított hatalmas birodalomról, úgy, ahogy az i.e. 9. századi Asszíriáról, vagy Izrael északi királyságáról ugyancsak az i.e. 9. századból, inkább Júda felemelkedésének egy átalakulással járó időszakáról van szó.  „Khirbet Kejafa nem teszi Júdát erős hadsereggel rendelkező hatalmas birodalommá” – hangsúlyozta Finkelstein.

Garfinkel szerint még ha nem is ez volt a bibliai hatalmas birodalom, létezése mégis igen jelentős. Sokak szerint ugyanis a Bibliában szereplő Júdai Királyság sem létezett.

atv.hu / CNN