Kínában, ahol az emberi jogok védelme területén eddig is nagy hiányosságokat tapasztaltak, most újabb visszaélésekre derült fény. A Jixi munkatábor egy 54 éves elítéltje azt állítja, hogy internetes játékot kellett játszania, hogy ezzel gyűjtsön pontokat a börtönőröknek, akik utána azt valódi pénzre váltották.
Sok online játékban, mint például a World of Warcraftban, azok a játékosok, akik órákon keresztül gyűjtögetik a virtuális aranyat és más „értékeket”, valódi pénzért eladják azokat azoknak akiknek nincs ennyi idejük.
Bár az eljárás igazából illegális, mégis elterjedt. Tipikusan a fejlődő országokban játszók adják el az aranyaikat az Egyesült Államokba vagy Európába. Az elítélt azt állította, hogy az online játék sokkal jobban megérte a vezetőknek, mint az a fizikai munka, amit végeztek. „A börtönfőnökök több pénzt kerestek azzal, hogy rákényszerítették az elítélteket a játékra, mintha fizikai munkát végeztek volna”. 300 embert kényszerítettek rá, hogy játsszanak, 12 órás műszakok voltak.
„Hallottam, ahogy azt mesélték 5.000-6.000 rmb-t (470-570 font) is megkeresnek naponta. Nem láttunk semmit a pénzből. A számítógépeket soha nem kapcsolták ki.” „Ha nem teljesítettem az előírtakat, akkor fizikailag büntettek meg. Felemelt kézzel kellett állnom és amikor visszatértem a szálláshelyemre, akkor műanyag csövekkel vertek meg. Addig játszottunk, míg alig láttunk.”
A Heilongjiang tartomány munkatáboraiért felelős hivatal nem erősítette meg az információt. Egy tisztjük azt mondta: „Soha nem hallottam ilyesmiről. Ha meg akarja nézni, jöjjön el az egyik táborunkba”, mondta. A hivatalnok, aki a nevét nem akarta elárulni, azt is hozzátette, hogy nincs is túl sok számítógépük és nem is engedik meg az elítélteknek, hogy kapcsolatba kerüljenek a külvilággal. „Ha ezeket az online játékokat játszanák, akkor könnyen kommunikálhatnának más emberekkel. Soha nem engednénk ezt.”
A Kína Internetközpont adatai szerint közel 1,2 milliárd font értékű virtuális fizetőeszközt adtak el Kínában 2008-ban és a játékosok száma azóta csak nőtt. Feltehetőleg az „arany-farmerek” nyolcvan százaléka kínai, és mivel ebben az országban vannak legtöbben jelen az interneten, körülbelül százezerre teszik azok számát, akik ebből élnek.
Telegraph.co.uk

