Barack Obama gyakran emlegeti az igazság szót, amikor a Közel-Keletről tart beszédet. 2009-es kairói beszédében legalább ötször szerepelt ez a kifejezés, a múlt heti washingtoni üzenetében pedig négyszer. 2009-ben ezt mondta az arab hallgatóságának: „az igazság az, hogy Amerika és az iszlám nem zárja ki egymást”, „az iszlám része Amerikának, és Amerika része az igazság, hogy származástól, vallástól, életszínvonaltól függetlenül, mindannyian oszthatjuk ugyanazokat a reményeket”. Hozzátette: „egyetlen egy szabály van, amely minden vallásban megtalálható – nem tesszük mással azt, amit nem szeretnénk, hogy velünk tegyenek. Ez az igazság nemzeteken és népeken felülemelkedik”.

A múlt héten tartott beszédében Obama elmondta, hogy támogatni fogja a civil társadalmakat, „amelyek kimondják a kényelmetlen igazságot”, azt „az igazságot, amit nem lehet elrejteni”, és „pontosan a barátságunk miatt (Amerika és Izrael között) fontos, hogy kimondjuk az igazságot: a status quo fenntarthatatlan, Izraelnek bátran lépnie kell, hogy előmozdítsa a tartós békét”. Mint mondta: Amerika szerint „ezek az igazságok egyértelműek, minden ember egyenlőnek lett teremtve”. Fontosak ezek az igazságok, Barack Obamának és hallgatóságának azonban meg kellene hallgatnia a másik felet is – itt vannak ugyanis bizonyos tények.

Az egyik vitathatatlan pont az, hogy Jeruzsálem közel 3000 évig a zsidók fővárosa volt. Jeruzsálem a zsidó állam megalapítása óta újra Izrael fővárosa lett – 1860 óta újból zsidó többségű a város. Jeruzsálemre több ezer ízben hivatkoznak a zsidó írásokban, a Biblia Ószövetségében pedig több mint 400 hivatkozás van a város és Izrael kapcsolatára. Az arabok, muszlimok történelmében sohasem volt főváros Jeruzsálem, még csak nem is a legszentebb hely – a muzulmán hitűek Mekka felé imádkoznak, míg a zsidók Jeruzsálem felé.
 
Az 1967-es határok – amelyekre Obama hivatkozik – az 1949-es tűzszüneti vonalakkal egyeznek meg. Ezeket az agresszor fél, az arabok kérésére csak ideiglenesen húzták meg, és kikötötték, hogy a jövőben nem képezhetnek hivatkozási alapot.
 
A képet árnyalja, hogy annak ellenére, hogy a történelemben soha sem volt palesztin állam a területen, a zsidók elfogadták az ENSZ 1947-es felosztási tervét. Az arabok azonban nem, és háborút indítottak Izrael megsemmisítésére. Ezt követően újabb háborúkra került sor, amelyeket fokozódó terrorizmus kísért: a bibliai és történelmi jogcím mellett Izraelnek 25 ezer oka van – a terror minden egyes áldozata újabb ok – arra, hogy ne fogadja el az „1967-es határokat”.



A gyorsan változó világban a nemzetközi kapcsolatok egyik aranyszabálya továbbra is érvényes: Immanuel Kant óta tudjuk, hogy valódi demokráciák nem harcolnak hiteles demokráciákkal. A Közel-Keleten egyetlen egy hiteles demokrácia van, és az Izrael. Erre próbált rávilágítani Benjamin Netanjahu: „ideje elismerni azt az alapvető igazságot, hogy nem Izrael a rossz a Közel-Keleten. Izrael az, ami jó a Közel-Keletben”.

A béke és prosperitás előremozdítását jelentené ezeknek az igazságoknak az elismerése.

atv.hu / ynet / Molnár L.