Magyarországi emberi jogi kérdéseket, illetve az azokkal összefüggő koncepciókat és intézkedéseket vizsgálnak meg az ENSZ Emberi Jogi Tanácsában az úgynevezett egyetemes időszakos felülvizsgálati (UPR) mai ülésen Genfben. „Minden kérdést megválaszolnak, és hangsúlyozta, "ez egy teljesen normális eljárás része, amelyen négyévente minden ország átesik", mondta a 20 tagú magyar kormányzati delegációt vezető Balog Zoltán.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint Magyarország alapvetően a médiatörvény, az alaptörvény és a kisebbségvédelem területén kaphat kritikus kérdéseket, de valószínűleg további témakörök is felmerülnek, így például a menekültügy, az egészségügy és az oktatás.

Magyarország egyébként részletes jelentést nyújtott be az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának e jogok hazai érvényesüléséről. Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsa a magyar kormány jelentése mellett áttekinti a civil szervezetek úgynevezett árnyékjelentéseit is (a nemzeti jelentéssel párhuzamosan, általuk elkészített jelentéseket), amelyek több kifogást tartalmaznak a magyar alapjogi helyzettel, a nemzetközi emberi jogi kötelezettségvállalások teljesítésével kapcsolatban.

A magyar delegáció a mai meghallgatáson röviden ismerteti a kormány februárban beterjesztett jelentését, majd válaszol a feltett kérdésekre. Hétfőig már kilenc ország nyújtott be írásban előzetes kérdéseket, amelyek zöme a romák helyzetére, a médiára, a kisebbségekkel szembeni szélsőséges tevékenységre, illetve az ez elleni küzdelemre, a családon belüli erőszak megfékezésére és a migránsokkal való bánásmódra vonatkozik.