Az izraeli miniszterelnök, Benjamin Netanjahu egy csütörtöki, a CNN hírcsatornának adott interjúban feltette a kérdést, hogy a Palesztin Hatóság miként szeretne „békét Izraellel, miközben azon dolgozik, hogy kibéküljön a Hamasszal, amely Izrael elpusztítására törekszik?” Netanjahu állásfoglalása volt az egyik első nyilvános válasz arra a törekvésre, amely igyekszik az arab forradalmi hullámot kihasználva kibékíteni a két, eddig ellenséges viszonyt ápoló – Fatah és Hamasz – palesztin frakciót.
Jasszer Arafat-hasonmás a március 15-i palesztin tüntetéseken.
Az eddig félvállról vett politikai irány komoly fordulatot vett ugyanis: a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász szerdán bejelentette, hogy kész elmenni Gázába, hogy tárgyaljon a Hamasz terrorszervezet vezetőivel. Ezt megelőzően kedden több tízezer palesztin vonult az utcákra Gázában és Ciszjordániában, hogy a Fatah és Hamasz egységét követelje. Az atv.hu helyszínről jelentkező tudósítója szerint a tüntetéseken elsősorban a politikailag aktív, az internetet is rendszeresen használó fiatalok vettek részt – sokan a Facebookot használták fel arra, hogy mobilizálják a tömegeket, amely a Fatah és Hamasz megbékélést követelte. A nyugati aggodalomra okot adhat az, hogy a tömegben számos értelmiségi, angolul jól beszélő fiatal is a két - eddig szinte antagonisztikus ellentétben álló - szervezet egyesítését követelte. Nyugaton, az Egyesült Államokban és Európában is terrorszervezetnek tartják a Hamaszt, és eddig a Ciszjordániát kormányzó Palesztin Hatóságot tartották tárgyalófélnek, partnernek. Egy egységkormány esetén kérdés, hogy kivel tudják folytatni az egyeztetést a nyugati hatalmak, ahonnan éves szinten milliárd dolláros támogatások érkeznek a ramallahi büdzsébe.
A kormányfői interjút megelőzően több kormányzati forrás fejezte ki reményét afelől, hogy a jelenlegi regionális instabilitás talán hozzájárul ahhoz, hogy a nemzetközi közvélemény jobban megismerje Jeruzsálem és Izrael biztonsági követelményeit – egy jövőbeni megállapodás alapjaként. Ugyanakkor diplomáciai források azt állítják, hogy az utóbbi idők arab felkelései valamint az Al-Dzsazíra februárban kiszivárogtatott „Palesztin Papírok” nevű dokumentáció – amely lényegében az izraeli-palesztin békefolyamat jegyzőkönyveit tartalmazta – ahhoz járult hozzá, hogy a palesztinok megszilárdították a jelenlegi álláspontjukat. A nemzetközi arab és palesztin nyomásra kénytelenek a keményvonalas álláspont képviseletére, hogy túléljék a politikai válságot – ezt pedig az izraeli diplomaták szerint következetesen teszik, amit az elmúlt három hét több találkozója is bizonyított. Jeruzsálem jelenleg azt tartja reálisnak, hogy a palesztinok nem fognak a tárgyalások felé mozdulni – ezt a döntést pedig a regionális instabilitás eddig csak még jobban megerősített.
Benjamin Netanjahu a jövő héten Moszkvába is ellátogat, ahol a szokásos gazdasági és bilaterális kapcsolatok mellett az izraeli-palesztin kérdés is napirendre fog kerülni. A felek szerint az izraeli miniszterelnök látogatására nem a válság miatt kerül sor, hanem a menetrendszerű – orosz-izraeli – egyeztetés részét képezi.
atv.hu / jpost
